Istentiszteletre, esti misére voltam hivatalos az elmúl hétvégén. Ez önmagában nem lett volna semmi szokatlan. Hisz az embernek szüksége van a lelkiségéről való gondoskodására, a belső és külső egyensúly megtalálására, hogy élni tudjuk hittel és reménnyel. Mindezt szeretettben megélve családunk körében...
Ez volt a vezér gondolata, tartalmi magva Böjte Csaba „példabeszédének“, prédikációjának a Bátorkeszii templomban megtartott istententiszteleti miséjén. Ahova ellátogatott és megköszönte a bátorkeszieknek a szeretetteljes gondoskodást, melyet „gyermekeinek“ biztosítottak az ottlétük során,a nyaraltatásuk alkalmával.
A család összetartó erejét, benne a gyermek szeretetével,- fő helyre történő helyezését erősítette meg Böjte atya szép,tartalmas beszédében. Élethű „példákkal“ érzékeltette, milyen nagy szükségünk van a mai békételen, gondterhelt világban az összefogásra, összetartozásra, a szeretetre, a család szeretetére, ami életünk „isteni“ és „emberi“ küldetésének alapja kell, hogy legyen!
Ragaszkodni a „szülőföldhöz“, a „családhoz“, „anyanyelvünkhöz“, a „múltunkhoz“ egy olyan szép életküdetés, mely ha szeretettel párosul, nincs az az "erő“, amely ezt az „isteni“ adományt el tudja tiporni.
Szeressük gyermekeinket! Tiszteljék „jó barátként“ szüleiket. Boldogan jöjjenek, közlítsenek egymás-felé, szeretettel gondoljanak családjukra, a testvérekre, hozzátartozókra, barátokra, múltjukra, gyökereikre. Hogy lássák, milyen szép is lehet életünk, ha csak egy „kis szeretetet“ is tudunk egymásnak adni, átnyújtani.
Kéznyústással, mosolyban, köszönésben... Szeretettel, tisztelettel fordulni a világban egymás felé, békességet és megértést nyújtani az emberi szíveknek...
A szép gondolatok, a szeretettben: a „lelkünk“ tükre. Ha belenézünk (olykor), benne családunk boldogságát,- az „emberi, isteni“ örömteli mosolyát fedezzük fel, mely „isteni“ fényességel ragyogja be, földi életünk útját...
A „szeretet“:- szívünkben, lelkünkben az „igaz“ ember megvallása.Ne féljünk átnyújtani gyermekeinknek, embertársainknak! Hisz ez életünk „isteni adománya“, ajándéka.
Örvendeztessük meg, vele gyermekeinket,...az embereket,...a világot!...Csak egy kéznyújtásnyira vagyunk egymáshoz!
Köszönjük Böjte Csaba atyának a szép,emberi és isteni gondolatokban gazdag „lelki támogatást“, feltöltődést!
{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}