"Nem gondoltam volna, hogy ennyire félnek a Felvidék.ma-tól!" kommentálta az egyik hozzászóló a hírt, mely szerint az internetes portál idén sem kap támogatást a szlovákiai magyar kultúrára szánt keretből...
Az internetes portál szerkesztősége vitriolos cikkekben ír arról a felháborító helyzetről, amikor mindenki kap támogatást, csak pont ők nem kapnak pénzt a kisebbségügyi kormánybiztostól. Minket inkább az lepett meg, hogy egyáltalán kértek... Az elnyomó szlovák nemzetállam ellen küzdeni kétségkívül szép és embert próbáló feladat ... a kérdés csak az, ki pénzén történjen. Kissé frivolnak tűnik az elképzelés, hogy valaki a szlovák nacionalista rendszert a tőle kapott pénzen fogja döntögetni...
A történelemben egyébként is csak nagyon ritkán találunk példát arra, hogy a forradalmárok munkaidőben és havi-fix-ért küzdötték volna ki a szebb jövőt - ez a küldetés mindig is inkább szabadidős foglalkozás és műkedvelő idealisták ügye volt...
Kisebbségi létünk az elmúlt 20 évben elszenvedett veszteségei szorosan összefüggenek az érdekvédelemnek mímelt megélhetési politizálással. Valahol törvényszerű, hogy ennek művelői ill. mímelői alkalmazkodtak az efféle ősi szakmák belső működési szabályaihoz. Két ilyen alapszabály van: "No Money No Love" és "No Love No Money". E kínzó dilemmát néhány éve egy pétervári zenekar is megénekelte, ezt a dalt ajánljuk ál-naiv internetes kollégáink figyelmébe.
És ha már az orosz kultúrkörben időzünk, akkor mi többiek, akik esetleg szintén nem részesülünk A. Nagy László, Rudolf Chmel, stb. kegyeiben (igaz, ilyet soha nem is kértünk) talán egy V. Vysockij gondolattal vigasztalódhatunk, amely szerint tájainkra a haszonlesők mindig is készségesebben jöttek mint a próféták...
{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}