A szociológia műhelytitkaiba nyerhettek bepillantást az érdeklődők szerdán délután. Az Irodalmi Korzó vendége volt Lampl Zsuzsanna szociológus-újságíró, egyetemi tanár. A találkozó apropóját Lampl Zsuzsanna két újonnan megjelent könyve adta - "A szlovákiai magyarok szociológiája I." és egy publicisztikai gyűjteményt "Randevú és más írások" címmel.
Előre kell bocsájtani, hogy a szerző bizonyos értelemben "forró terepen" kutat, hiszen direkt választási-preferencia mérésekkel is foglalkozik (talán még emlékszünk arra, amikor az MKP 2010-es vereségét a pártvezetés a félremért előrejelzésekkel magyarázta). Ugyanakkor az olvadó felvidéki magyar közösség egy eleve konfliktusos és feszültségekkel terhelt közeg (talán nem meglepő, hogy néhány téma - az asszimiláció, aszimmetrikus kétnyelvűség, a kisebbségi traumák és félelmek, konfliktusok, stb. témakörökből tabunak számítanak).
A szerző két könyvét vennénk szemügyre részletesen:
Az első még 2007-ben jelent meg "Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje" címmel 5 tanulmányt tartalmaz:
- Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről
- A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
- A szlovákiai magyarok politikai identitása
- Diploma előtt és után. Egyetemet végzett szlovákiai magyar fiatalok választásai és lehetőségei
- Sokat adtunk, de lehet többet is. Az adományozás és a százalékos adományozás alakulása Szlovákiában
a második kötet "Szlovákiai magyarok szociológiája I. kötet. Szlovákiai és magyar" c. 2012-ben jelent meg, és egy közel 100 oldalas szociológiai összegzést tartalmaz a felvidéki magyarságról néhány kulcsfogalomra összpontosítva, olyanokra mint:
- Politikai keretek
- Magyar kisebbségi minimum
- Népszámlálási adatok
- Nyelvhasználat
- Iskolaválasztás
- Közösségi és individuális etnominimum
- Magyarságkritériumok
- Kötödés Szlovákiához
- Nemzetiség felvállalása
Azonkívül tartalmaz még 4 kisebb tanulmányt:
- A szlovákiai magyarok szociológiájának megalapozása
- Ki a magyar? (a szerzö cikke az Új Szóban közölt vitához)
- A nemzeti identitás, avagy a "magyar" márka megőrzése
- Esettanulmány a Pozsonyból a környékbeli szlovákiai és magyarországi falvakba kiköltözött lakosokról
A két kötetről elmondható, hogy meglehetősen egyenletlen és véletlenszerű a témaválasztásuk és különböző az egyes témák feldolgozásának mélysége is. Van ahol csupán a kérdőíves mérés eredményei kerülnek bemutatásra, másutt az eredményeket a szerző értelmezi és belőlük messzemenő következtetéseket von le.
Mivel a vizsgált kérdések egy része akut politikai téma, ezek értelmezhetőségét a történelmi kontextus ismertetése sokban elősegítené, és a szociológiai mérések interpretációjához további társadalomtudományok képviselőit is be lehetne vonni. A tanulmányokból nem tűnik ki, hogy a vizsgált közeg egy sérült közösség, amelynek értelmiségi rétegét az utóbbi 90 évben két ízben is eltávolították, ezért annak önképe, önismerete, érdekérvényesítő képessége és jövőkepe nem teljes körű.
A második kötetben találtunk egy írást - amolyan történeti esszét a szlovákiai magyar szociológiai műhely kialakulásáról a Fórum Intézeten belül.
Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiájának megalapozása
Személyes emlékkel kell kezdenem. 15 évvel ezelőtt felhívott Tóth Károly, hogy találkozzunk Pozsonyban, az Astorka kávéházban. Nem mondta, hogy mit akar, de mivel Karcsit egyetemista korunktól kezdve ismertem, elfogadtam a meghívást. Amikor megérkeztem, ő már ott ült. Azt mondta, igyak egy vodkát. Mondtam, hogy nem kérek, de mivel ő már előzőleg megrendelte, mindkét vodkát kihozták. Karcsi mindkettőt megitta. Ebből is látszik, hogy a komoly dolgok komolyan kezdődnek. Merthogy aztán arról kezdett beszélni, hogy szeretne létrehozni egy szlovákiai magyar tudományos intézetet. Ez volt a Fórum Intézet.
Akkoriban biztosan nem én voltam az egyetlen, s biztosan nem az első, akivel Karcsi megosztotta a terveit, de valamiben első voltam, s erre most büszke vagyok. Én voltam a Fórum Intézet első kutatója, és a Fórum első kutatása egy szociológiai kutatás volt. Nem is akármilyen. Tulajdonképpen az első, és Szlovákiában azóta is az egyetlen szociológiai alapkutatás a kis- és középvállalkozói szféráról, amelyben nyomon követhetők az 1989 utáni vállalkozási boom okai és körülményei, az alkalmazottból vállalkozóvá válás többnyire rögös útjának állomásai. Az eredményeket amerikai szakirodalom is idézte.
De mi köze van a vállalkozók kutatásának a szlovákiai magyarok szociológiájához, amiről a mai napon beszélnem kellene? Nagyon sok köze van. Ugyanis elsősorban a szlovákiai magyar vállalkozók vallomásait rögzítettük, s csak a második körben jöttek hozzájuk a szlovák vállalkozók – összesen csaknem 90 vállalkozóval készült részletes interjú. Tehát az első kutatás első percétől kezdve érvényesült az az elv, hogy mi elsődlegesen a szlovákiai magyarokat fogjuk kutatni, de ha alkalom nyílik rá, akkor a szlovákokat sem hagyjuk ki, mert a két népesség összehasonlítása során a magyarokról is árnyaltabb képet kaphatunk.
Ez ma nagyon banális célkitűzésnek tűnhet, de a 15 évvel ezelőtti helyzetben nem volt az. 15 évvel ezelőtt teljesen más volt a szociológia Szlovákiában. Teljesen más volt a szociológusok és az érdeklődésükre igényt tartó témák megítélése. 15 évvel ezelőtt több szlovák szociológus azt szerette volna, hogy elsősorban szlovákiai magyarként, s mellesleg szociológusként hidat képezzek a magyarországi szociológusok felé, hogy aztán ők ketten közös szlovák-magyar kutatásokat végezhessenek, amelyekben a szlovákiai magyarok vizsgálatának marginális szerepe lett volna. Csak annyi, mint bármilyen más szlovákiai kutatásban, azaz ezt a népességet ezúttal is csak a minta 10 százalékos részeként kezelték volna. Én azt akartam, hogy önálló népességként kutassanak, amelynek részben önálló élete van, mindazon jelenséggel együtt, ami az élettel velejár. Ez teljesen fölösleges, mondta a szlovák kolléga, ti ugyanúgy szlovákok vagytok, mint mi. De a magyarországi kollégák többsége sem látott még akkoriban nagy fantáziát a szlovákiai magyarok szociológiai vizsgálatában. Általában véve, a kisebbségkutatás akkoriban nem volt olyan divatos, mint manapság. Talán azért sem, mert akkoriban ebben a kutatási területben kevesebb volt a pénz. Tehát amikor mi 15 évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy márpedig kutatásaink fő célcsoportját a szlovákiai magyarok fogják képezni, bizonyos szempontból fölösleges, más szempontból értelmetlen vállalkozásnak tűnhetett, nem mindenki, de sokak szemében.
De miért akartuk kutatni a szlovákiai magyarokat? Nem elsősorban azért, mert mi magunk azok vagyunk. De azért is. Meg azért, mert ez érdekelt, ami nyilván összefügg azzal, hogy magunk is ehhez a közösséghez tartozunk. S itt meg kell jegyeznem, hogy az élet nagy ajándékának tartom, és a Fórum ajándékának, hogy szinte mindig azzal foglalkozhattunk, ami érdekelt. Meg azért is a szlovákiai magyarokra fentük a fogunkat, mert ez volt az a rés a piacon, amit épp mi tudtunk betölteni. Ez válhatott a mi specialitásunkká. És ezt tartottuk fontosnak, mivel azt 15 évvel ezelőtt is sejteni-tudni lehetett, hogy a szlovákiai magyar közösség fogyni fog, és szerettük volna tudni, milyen okai vannak az identitásváltásnak, amelyről már akkor olvashattuk, hogy a magyarok fogyásának elsődleges oka. Persze 15 évvel ezelőtt még nem került szóba a szlovákiai magyarok szociológiája. Még nagyon messze voltunk ettől, annak ellenére, hogy már a Fórum előtt is voltak hazai magyar szociológusok, s a lehetőségeikhez mérten ők is dolgoztak. Kardos István, Végh László, Csámpai Ottó, majd a következő generációból Gyurgyík László nevét kell említenem, de magam sem a Fórum Intézetben kezdtem el a szociológiai pályafutásomat.
Ahhoz, hogy a szlovákiai magyarok szociológiájáról kezdhessünk beszélni, el kellett telnie ennek a 15 évnek. El kellett végeznünk 26 kutatást. Ebből 12 alapkutatásnak minősíthető. A legismertebb témák, a szlovákiai magyarok nemzeti identitása, nyelvhasználata és választási hajlandósága, valamint választási viselkedése mellett ide sorolhatom a következő területeket is, amelyekkel behatóan foglalkoztunk: az ifjúság életének különböző dimenziói, a civil adományozás, a munkaerőpiaci helyzet, a migráció, a szuburbanizáció, az értelmiség, az életmód különböző aspektusai, így például a táplálkozási szokások, az egészségvédő és egészségkárosító tényezők.
S ezeknek a kutatásoknak az eredményeiből, a sok-sok apró morzsából állt össze mára az a még nem teljesen feldolgozott kép, amit a szlovákiai magyarok szociológiájának kezdtünk nevezni, s amelynek keretbe helyezése a közeljövő feladata. Az így értelmezett szlovákiai magyarok szociológiája nemcsak azért érdekes, mert a népesség életének különböző szegmenseiből kiindulva egyfajta szintézist, átfogó ismeretanyagot nyújthat, hanem azért is, mert több jelenségnek a fejlődési folyamatát is képes bemutatni, azt a dinamikát, aminek feltérképezéséhez időre volt szükség. Időre – erre a 15 évre.
Az, hogy ma már ki merem mondani, hogy a szlovákiai magyarok szociológiája, mint a nemzetiségszociológia vagy a kisebbségszociológia egyik önálló részterülete reálisan létezik, csak az egyik fontos eredménye a 15 éves munkának. De vannak más eredmények is, amelyek más szempontból, de ugyancsak nagyon fontosak. Hadd említsek néhányat.
Annak ellenére, hogy az eredmények – főleg kezdetben – sokkal kisebb publicitást kaptak, mint ma, aminek nemcsak az volt az oka, hogy nem volt szabad kapacitás a PR tevékenységre, hogy menedzseljük, népszerűsítsük is a munkánkat, hanem az is, hogy a szociológia tudománya sokkal kevésbé volt ismert, mint ma, lassan, fokozatosan sikerült elérni, hogy az emberek megértsék, hogy a szociológia nem egy mondvacsinált tudomány. A szociológia többet tud az ő mindennapi tapasztalatuknál, s ha a tudományos eredmények és az ő tapasztalatuk egybeesik, az még nem jelenti azt, hogy szociológiára semmi szükség. Sőt, egyre többen látják, hogy ha a tapasztalatok és a tudományos eredmények nem fedik egymást, annak nem az az oka, hogy a szociológus hobbiból vagy megrendelésből csal, hanem az, hogy az ő mindennapi tapasztalatuk talán mégsem képes mindig minden jelenséget maradéktalanul és hibátlanul befogni.
Nagy eredmény, hogy sikerült megbontani azt a mítoszt, hogy egyetlen szlovákiai magyarság létezik, azaz a szlovákiai magyarok minden lényeges kérdésben homogén, egyöntetű népességet alkotnak. Ma már közhelynek számít, hogy nem így van, de ezt a látszólag egyszerű tényállást nem volt könnyű elfogad(tat)ni.
Ma már a szociológiának, s a mi szlovákiai magyar szociológiánknak is van közönsége, szlovákiai magyar közönsége van, de van egyéb közönsége is. Ez annyit jelent, hogy vannak, akik érdeklődnek a kutatásaink iránt, akik várják az új eredményeket, akik szeretettel fogadják a szociológust, s itt még azt is hangsúlyoznám, hogy pártállásra való tekintet nélkül is tisztelettel fogadják, amit ugyancsak nagy eredménynek tartok, mivel úgy gondolom, a szociológusnak bizonyos szintig meg kell őriznie a semlegességét.
Mindez reményeink szerint azzal is összefügg, hogy sikerült a mi szlovákiai magyarokról szóló szociológiánknak olyan látszatát kelteni, hogy ez nem szemfényvesztés, nem átverés, hanem egy tisztességes tudomány, egy tisztességes szakma. S ez nemcsak a látszat, ez így is van. Ha valaki hibát vél felfedezni, ami sosem kizárt, azt ne a szakma számlájára írja, hanem egyedül csakis a szociológus hiányosságainak számlájára, mivel a szociológus, akárcsak a jó pap, holtig tanul.
S azt is nagy eredménynek tartom, hogy a szlovákiai magyar fiatalok is felfigyeltek a szakma szépségére. Mi másnak lenne köszönhető, hogy csaknem húsz fiatal jelentkezett a Selye Egyetem idén nyílt szociológia szakára. Mi másnak lenne köszönhető, hogy van négy fiatal lány, akik a Comenius Egyetem szociológia szakát elvégezve a munkatársainkká váltak, s ennek köszönhetően az eddig gyakorlatilag egyszemélyes szociológiai részlegünk mára a Szociológiai és Demográfiai Kutatások részlegévé alakulhatott. 2011-ben ez a részleg négy kutatást bonyolított le, melyekben teljesen új területeket is vizsgáltunk, ráadásul magyar–szlovák reprezentatív lakossági mintán. Oda is eljutottunk tehát, hogy a szlovák népesség is megjelenjen a kutatásainkban. Mondhatni, magunkhoz hűek maradtunk, minden a terv szerint haladt, s a következő évekre is talán bizakodva tekinthetünk.
Vodkával kezdtem, vodkával fejezem be. Emelem ezt a szimbolikus poharat a Fórum Intézetre. Isten éltesse mindazokat, akik létrehozták, működtetik, a barátainkat, támogatóinkat, Önöket, akik most itt ünnepelnek velünk, s azt kívánom, hogy öt év múlva mindannyian ugyanitt ugyanígy tudjunk találkozni!
Melléklet: A Fórum Kisebbségkutató Intézet szociológiai kutatásai 1996 és 2011 között
1997, A vállalkozók és a vállalkozási szféra keletkezése és fejlődése Szlovákiában 1989 után
1999, A szlovákiai magyarok a roma kérdésről
Kvalitatív szociológiai kutatás az értelmiségről
2000, Az oktatási-nevelési folyamat résztvevőinek (iskolaigazgatók, pedagógusok, diákok és szülők) értékrendje
A munkaerőpiac résztvevői – nemzetközi kutatás
2001, A munkaerőpiac kihívásai a dunaszerdahelyi járásban
A Magyarországon tanult szlovákiai magyar fiatalok karrierjének alakulása – nemzetközi kutatás
Értékrend és közvélemény
Az Új Szó és a Vasárnap olvasottsága
A szlovákiai magyar közvélemény és az MKP
2001–2002, Mozaik 2001. nemzetközi ifjúságkutatás
2002, Az MKP a szimpatizánsok és a nem szimpatizánsok szemével – fókuszcsoportos vizsgálat, 2002. április
Választási preferenciák, választási hajlandóság I. – 2002. április
Választási preferenciák, választási hajlandóság II. – 2002. július
Az egyszázalékos adózás és az önkéntes magatartás megítélése és gyakorlata – nemzetközi kutatás
Országos felmérés az 1 százalékos adóról
2003, A nemzeti kutatási és fejlesztési program a határon túli felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulások – nemzetközi kutatás
Két közvéleménykutatás az MKP-ról (Kérdőíves és fókuszcsoportos felmérés, 2003. április–május, longitudinális értékrendkutatás – kérdőíves felmérés, 2003. május)
2006–2007, „Percentage Philantropy” – a civil szférába irányuló támogatások története és gyakorlata Szlovákiában – nemzetközi kutatás
2007, „Kárpát Panel” – nemzetközi összehasonlító kutatás
2008–2009, „Challanging populism and promoting interethnic dialogue and tolerance in Slovakia“ – interdiszciplináris kutatás
2008, „Határmenti munkaerőpiac“, nemzetközi összehasonlító kutatás
2009, Vizuális kétnyelvűség
A magyar nyelv használata a vegyes lakosságú települések hivatali érintkezésében
A szlovákiai magyarok nyelvhasználata
2010, „Magyar–szlovák agglomeráció Pozsony környékén – Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában – nemzetközi kutatás
2011, jelenleg zajló kutatások
A szlovákiai magyar értelmiség
Szlovák és magyar fiatalok értékrendje, nemzeti identitása, jövőképe és életmódjuk néhány jellemzője
A 15–29 éves korosztály ismeretei a nemzeti kisebbségekről és hozzájuk való viszonyulása
Életmód, életminőség a drogfogyasztás hátterében
{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}