A tavalyi utolsó számmal búcsúzott olvasóitól a Limes történelmi folyóirat. A lap kezdetei még 1988-ra nyúlnak vissza, amikor - régiónkban egyedülállóan - egy megyei önkormányzat karolt fel egy tudományos folyóirat kiadására irányuló kezdeményezést. A25 éven át biztosított folyamatos megjelenés nem kis teljesítmény volt az állandóan változó feltételek mellett. Virág Jenő főszerkesztő a lap történetét szerkesztőségi cikkben összegezte a folyóirat utolsó számában. A szerző szíves engedélyével közöljük.
EPILÓGUS. A Limes negyedszázadához
Az 1980-as évek második felében vetődött fel először, hogy a Komárom-Esztergom megyében született, illetve a megyéről készült társadalom- és természettudományi tanulmányok publikálására rendszeres megjelenési fórumot kellene biztosítani. A megyei tanács évente meghirdetett művészeti és tudományos pályázataira beérkezett tanulmányok kínálták a lehetőséget, hogy megjelentetésüket valamilyen formában folyamatossá tegyük. A még csak tanulmánygyűjteménynek tekinthető első számunkat 1988-ban adtuk ki – természettudományi, természetvédelmi témájú írásokkal –, s a kiadvány a keresztségben a LIMES nevet kapta. A kezdeményezők ebben egy olyan, Komáromhoz kötődő „komolyabb irányú népszerűsítő közlönyt”, a több mint 200 évvel ezelőtt megjelent Mindenes Gyűjteményt (Péczely József szerkesztésében) jelöltek meg a maguk számára példaként, amely folytatható hagyományt és mércét jelenthetett. A kiadvány címét is a régmúltból kölcsönözték, s ezt így indokolták: „Valamikor, itt, a Duna vonalán húzódott az egykori Pannónia határvidéke. Őrtornyok sora vigyázta a tájat a folyó mentén, amelyet akkor másképp hívtak, de medre éppúgy természetes határ, limes volt, mint ma.” A szellemi élet, a tudományosság őrzőjeként (a limes egyik castrumaként, őrtornyaként) és műhelyeként kívántunk működni, ennek megvalósítása érdekében indítottuk folyóiratunkat. Kezdetben főként helytörténeti értékeket, hagyományainkat felmutatva működött a lap, majd mind szélesebbre nyitva tájékozódásunkat, közép-európai kitekintésű történelmi folyóiratként határoztuk meg profilunkat. Koncepciónkat alapvetően az alábbi szempontok határozták meg: a./ a 19–20. századi magyar történelem eseményei, különös tekintettel Trianonra és következményeire; b./ a közép-európaiság gondolatköre c./ a szomszédos országok, népek múltjának kapcsolattörténeti megközelítése; d./ a határon túli magyarság története; e./ a szűkebb régió, a megye történetének, szellemi értékeinek bemutatása. Vizsgálatunk középpontjául tehát szűkebb és tágabb régiónk múltját, országainak, népeinek történelmi kapcsolatait, konfliktusait, az összeütközéseket és az együttműködéseket jelöltük ki. Hiánypótló szerepre vállalkoztunk azután is, amikor már több hasonló jellegű folyóirat jelent meg, tematikus számainkkal fontos szerepet és feladatot vállalva a történelmi tények feltárásában és elemzésében.
Egy folyóirat kiadásának indítéka annak a felismerése is volt – a fent említett tradíciók tudatos vállalásán, őrzésén és folytatásán túl –, hogy a megye szellemi életének, tudományosságának fejlődéséhez nélkülözhetetlen az alkotói műhelyek kialakítása, működtetése. Ennek megvalósulási formáját – tudományos intézmények (kutatóintézetek, főiskolák, egyetemek) hiányában – egy folyóirat és műhelyének megszervezésében, működtetésében láttuk, magunk körénk gyűjtve szerkesztőket, munkatársakat és szerzőket. Reméltük, hogy e feladat megvalósítását majd támogatják a megyei és a városi vezetők.
A LIMES 2003-ig a Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat, majd négy évig a Kultsár Alapítvány folyóirataként jelent meg, 2007-től pedig formálisan a Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára adta ki. A megyei önkormányzat 2004-ig alapszinten ugyan, de biztosította a szerkesztőség munkájának feltételeit, majd a következő években fokozatosan csökkentette, végül megszüntette támogatását. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása pedig legfeljebb a nyomdaköltségre volt elegendő. A kedvezőtlen finanszírozás, a szerény anyagi-tárgyi lehetőségek ellenére mégis létrejött és működött egy tudományos műhely, megjelentek számaink. További megjelenésünkhöz azonban (mind a papíralapúhoz, mind az online-hoz) a folyóirat „intézményesítésére” lenne szükség, hogy meg tudjunk felelni a kor kihívásainak, s ezt – úgy tűnik – már nem vállalja senki. Ezért negyedszázados működés után, a Limes 25. évét megfelelő dátumnak véljük a lezáráshoz. A szerkesztők célja, törekvése a kezdetektől napjainkig az volt, hogy a folyóirat a megye, a régió és az ország egyik meghatározó szellemi műhelyeként tevékenykedjen, maga köré gyűjtve hazai és külföldi kutatókat, felmutatva a szűkebb és tágabb környezetünkben – főleg Közép-Európában – születő értékeket az ország számára, egyben alakítva-formálva is régiónk tudományos-szellemi életének arculatát. Azt, hogy ez mennyire sikerült, remélhetőleg részben tükrözi a megjelent 95 szám. A LIMES történetének e fejezete minden bizonnyal végét ért, de a folyóirat számai ott maradnak a könyvespolcokon (és a honlapunkon), így az olvasók bármikor levehetik, forgathatják őket.
Tatabánya, 2012. december 31. LIMES Szerkesztősége
A megjelölt lapszámok On-Line elérhetök a világhálón:
 |
 |
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||||
 |
 |
 |
 |
|||
 |
 |
 |
 |
|||
 |
 |
 |
 |
|||
 |
 |
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
 |
|||
 |
 |
 |
 |
|||
 |
 |
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
 |
|||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
 |
|||
 |
 |
 |
{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}