A somorjai Fórum intézet digitalizációs projektjének köszönhetően ma egy igazi csemegét mutathatunk be és oszthatunk meg olvasóinkkal. Haiczl Kálmán (1866 - 1952) szőgyéni plébános, az egyik legtermékenyebb felvidéki történész munkája az Érsekújvár és Vidéke c. hetilapban jelent meg folytatásokban 1932-1933 folyamán és ezzel párhuzamosan könyv alakjában 1932-ben "Érsekújvár múltjából" címmel.
Az Agneša Fitušová által összeállított kis életrajzi szótárban (Castrum Novum 45/1999 sz.) szerzőnkről a következők olvashatók:
HAICZL Kálmán 1866. október 14. Selmecbánya - 1952. február 1. Budapest - levéltáros, plébános és történész
Középiskolai tanulmányait a selmecbányai, pozsonyi és esztergomi gimnáziumban, a teológiát pedig szintén Esztergomban végezte el. Érseki ceremóniamesterként, később pedig levéltárosként működött. Számos munkát írt a nyugat-szlovákiai városok történelméről, egyházi intézményeiről és nemesi családjairól. Cikkeket jelentetett meg magyar nyelvű vallási és szaklapokban. A két világháború között Szőgyénben volt plébános. Ő volt az egyik legtermékenyebb magyar történész. Monográfiái közül a legjelentősebb az „Érsekújvár múltjából", „Kakath - Dsigerledelen - Csekerdén - Párkány". Az Érsekújvár és Vidékében megjelent cikkei közül említésreméltó az „Érsekújvár őslakossága" (1938. okt. 30.) és „Az érsekújvári plébánia alapítása" (1943. május 27.). 1941-ben vonult nyugdíjba Budapesten. 1894-ben plébánosként működött Garamszentbenedeken, 1921-ben pedig Ebeden és Szőgyénben.
In: Slovenský biografický slovník II. E - J, Martin, Matica slovenská, 1987., 261. old.
In: Strba Sándor: Haiczl Kálmán érsekújvári vonatkozásai, Castrum Novum 6, 1996. szept. 18., 19. sz., 10. old.
In: Strba Sándor: Érsekújvár története II., 1842 - 1910, Érsekújvár, 1992., 47. old.
In: Jakab József: Újabb kiadvány városunk történetéről, Párkány és vidéke 8, 1998., 2. sz., 8. old.
In: Haiczl Kálmán: Kakath - Dsigerdelen - Csekerdén - Párkány, Párkány, Párkány és Környéke Kulturális Társulás, 1997., 112. old.
In: Zellinger A.: Egyházi írók csarnoka, Nagyszombat, 1893., 157 - 158. old.
In: Schematismus cleri administratinis apost. Tyrnaviensis 1927., 218. old.
Az ismertetett mü Érsekújvár történetével foglalkozik 1545-től 1724-ig. Haiczl mindenekelőtt az esztergomi levéltár anyagára támaszkodhatott valamint a témára vonatkozó részlettanulmányokra, amelyeket korábban Fábián, Matunák, Ozorai és Noszkai is közzétettek. A könyv részletes leírást ad a váralapítás idejéről, a Habsburg-ellenes harcokról, a 22 éves török megszállásról, majd a török-kiüzését követö várossáválásról és a Rákóczi-szabadságharcról.
Az érsekújvári közönség tudatában volt a mű jelentőségének, Noszkay Ödön az Érsekújvár és vidéke hetilapban ekként méltatta: „...Dr. Haiczl Kálmánnak a XVI-XVII. sz.-ra vonatkozó történeti munkásságát az esztergomi érsekség iránt érzett tisztelet és szeretet inspirálta. A levéltári kutatások közben találkozott Érsekújvárral, és mint vérbeli történetíró az első történeti források alapján akarta megismerni a várnak az érsekséggel való kapcsolatát, történetét. Így jött létre sok-sok esztendő fáradságos munkájának szép eredményeként az „Érsekújvár múltjából” című mű. Én legfőképp azért írom e sorokat, hogy az elhunyt elődök késő unokáinak, az újváriaknak nevében hálás köszönetet mondjak a tudós szerzőnek Érsekújvárról írt szép történetéért.”
A könyv letölthetö a Fórum Intézet honlapjáról oldalanként, vagy a Watson.sk-ról egyetlen dokumentumként.
{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}