Duray Miklós könyve mérföldkövet jelentett a felvidéki magyar kisebbségi elit önszerveződésében. Míg Janics 1979-ben külföldön kiadott kötete történelmi témát dolgozott fel és nem volt direkt aktuálpolitikai vonzata, Duray könyve erősen tematizálta (és traumatizálta) a felvidéki és magyarországi értelmiségieket. A hatást kétségkívül tovább erősítette Duray két bebörtönzése, amelyik közül a másodikat a megfigyelők egyenes összefüggésbe hozták a könyv megjelenésével.
A könyv műfaja életrajzi esszé, és bár nem kifejezetten szépirodalmi mü, esetlen őszintesége nagy meggyőzőerőt kölcsönzött neki. A könyv ma bibliográfiai ritkaság, viszont On-Line elérhető a szerző web-oldalán.
Püski Sándor visszaemlékezéseiben (Könyves sors - magyar sors, Budapest 2002) néhány fejezetben tárgyalja a kötet megjelenésének körülményeit és következményeit. Ezeket ismertetjük az alábbiakban.
Duray Miklós: Kutyaszorító c. könyve Csoóri Sándor előszavával
Az 1982. nyári hazalátogatásom idején Csoóri Sándor találkozót kért a Keleti Károly utcai Rózsadomb vendéglőbe. Ott ismerkedtem meg a Pozsonyból jött Duray Miklóssal. Megírta a szlovákiai magyarok ügyében évek óta folytatott küzdelmének a történetét, de sem a pozsonyi, sem a hazai kiadók nem vállalják - politikai okokból — a kiadását. A kézirat egy példánya már kint van Amerikában és eljuttatják hozzám, Csoóri pedig hamarosan jön ki Amerikába, s majd ott ír hozzá előszót. Vállalom-e a kiadását. Természetesen vállaltam. Ha valami, hát egy ilyen könyv beletartozik a kiadói tevékenységembe.
Ősszel meg is kaptam New Yorkban a kéziratot, s Csoóritól az előszót, s 1983 májusában a könyvet kiadtam.
Durayt Pozsonyban már korábban letartóztatták kisebbségvédelmi tevékenységért, a könyv megjelenése után az előszó miatt Csoórit is sajtótámadás érte és mindenféle nyilvánosságtól eltiltották. Én sem maradtam ki a játékból. Ennek ismertetéséhez hozzátartozik egy másik történet, amit elmondtam 1986-ban egy beszámolóm bevezetéseként. Lásd a következő fejezetet.
Beszámolóm 1986. márc. 7-én a Magyar Öregdiák Szövetségben
Kezdjük az előadásom meghirdetett címével. Az előadó körút Magyarországon egy kicsit nagyzolásnak érződik. Nem volt az teljes körút, még fél sem. Mégis mi volt?
Baráti körünkben köztudomású, hogy 1983-ban nagyon készültünk a 43-as szárszói irodalmi táborozásunk 40 éves évfordulójának a hazai ünneplésére. Az írószövetség -Fekete Gyula személyében és a Hazafias Népfront - Pozsgay Imre, S. Hegedűs László és munkatársaik javaslatomra nagyszabású tervet fogadtak el.
1) A Kossuth Kiadó kiadja a 43-as jegyzőkönyvünket - szöveghúzás nélkül - a korabeli dokumentumokkal és visszaemlékezésekkel kiegészítve,
2) 83. aug. 20-a körül egyhetes tábort rendezünk, melynek csak az első napja lesz az emlékezésé, a többin nyílt fórumot biztosítunk a mai nemzeti gondok megtárgyalására...
Az idő haladtával a felső politikai vezetés mindinkább zsugorította a tervet. A Kossuth Kiadó annyiban eleget tett az egyezségünknek, hogy nem nyúltak a jegyzőkönyv szövegéhez - néhány kisebb részt azért hagytak ki (Gombos Gyula és Marosi Péter felszólalását), mert a szerzők nem engedélyezték a közlést, de írattak hozzá egy elfogult bevezető tanulmányt és beraktak olyan politikai röpiratokat, melyeknek semmi köze nem volt a mi táborozásunkhoz. Ezért én kiléptem a szerkesztőbizottságból, de a kiadást útjára engedtem, gondolva arra, hogy a jegyzőkönyv önmagáért beszél, s így eljut a mai olvasókhoz, viszont ha idekint adom ki, alig tudunk néhányat hazacsempészni.
A 40 éves emléktáborozás programja állandóan csökkent: előbb 3 napra, majd 1 napra, majd az történt 1983. június 30-án, hogy a New York-i magyar főkonzul külügyi utasításra megkért, hogy az idén ne látogassak haza, mert a Duray Miklós: Kutyaszorító c. könyv kiadásával megsértettem a Magyar Népköztársaság szövetségi és külügyi érdekeit. Ekkor írtam Pozsgay Imrének a következő levelet:
DR. POZSGAY IMRE úrnak, a Hazafias Népfront főtitkárának,
Budapest, Belgrád rkp. 24. Hungary 1056
1983. június 30.
Kedves Imre!
Az itteni magyar főkonzul útján megkértek, hogy az idén ne menjek haza, mert a Duray Miklós: Kutyaszorító c. könyve kiadásával megsértettem Magyarország külügyi és szövetségi érdekeit.
Azt korábban sem vártam, hogy nyilvánosan megdicsérjenek a könyvért, de erre -mégha néhány mondatot illett volna is megfésültetnem benne - a legrosszabb álmaimban sem gondoltam. Ui. a fésülés nem változtatott volna a lényegen: a valóságos magyar nemzetiségi sérelmek kijajgatásán. Nem én teremtettem azt a helyzetet, amelyben magyarok milliói bajlódnak s nem is kívántam ezt a bábáskodást, amint nyilván Csoóri Sándor sem kívánta, de foglalkozásunkból eredően ki sem térhettünk előle. „így hozták a körülmények."
Mindezt csak azért írom Neked, mert a fentiek legkeservesebb következményeként nem lehetek ott augusztusban Szárszón, s Te vagy ennek az ünnepségnek és konferenciának a hivatalos gazdája.
A Szárszó-kiadvány új változatáról már írtam a szerkesztő Sipos Attilának. Kértem néhány javítást, de a sok bele nem illő politikai anyag közlése és az én írásom lényeges megcsonkítása miatt kivétettem a nevem a szerkesztő bizottság névsorából. Akkor még megvolt az a reményem, hogy Szárszón legalább szóban elmondhatom a lényeget, hiszen bárki kétségbe vonhatja mostani illetékességemet, de azt, hogy 1943-ban mi, mit, miért és miképp cselekedtünk, mégis én tudom a legjobban. S mindezt otthon szerettem volna elmondani, úgy, ahogy illő és szükséges. Nem lehet vitás, hogy a kinti nyilvánosságot már régen megkaptam volna rá. Sajnálom és arra kell gondolnom, hogy milyen jól jött a Duray-könyv a Szárszót félremagyarázni kívánó történészeknek és emlékíróknak.
Nem kívánok ennek az ügynek a mindenképp szükségesnél nagyobb nyilvánosságot adni, s ezért szeretném, ha Te tájékoztatnád erről Fekete Gyulát, mint a társrendező író-
szövetség képviselőjét, mert azt sem vállalhatom, hogy valamilyen álürügyet adjak vagy adjanak távolmaradásom okául.
Tisztelettel üdvözöl: Püski Sándor
Az ügy ilyen minősítését azóta is indokoltnak látom, mert abban az időben még érvényes volt az évforduló megünneplésére az utolsó előtti terv, az egynapos konferencia, s arra nemcsak hogy elmulasztották meghívni Gombos Gyuláékat, hanem így engem is távoltartottak, az írószövetség ezért lemondta a részvételt és a Népfront is úgy határozott, hogy nélkülünk ott más se jusson szóhoz és végül is így egyszerűsödött le az ünnepség néhány emlékező mondatra, amit Pozsgay Imre mondott el Szárszón augusztus 20-án az alkotmány-ünnepi beszédében és Somodi István pohárköszöntőjére.
G. Szabó Lőrinc és Duray Miklós előadói körútja
1989. ápr. 9.
Kedves Barátaim!
Figyelmetekbe ajánlom az alább két előadói körutat:
1.) G. Szabó Lőrinc, aki az édesapja Lóci verseiből vált gyerekkorban ismertté, rokoni meghívásra két hónapig itt tartózkodik, a belső utazásra North West Airline-bérlettel rendelkezik és a túloldalon ajánlott előadásra - beszélgetésre szívesen vállalkozik
április utolsó hetétől június 11-ig.
Útiköltség-hozzájárulással együtt 100,-$ térítést kérünk.
Kérek a vállalható időpontra javaslatokat több változatban telefonon, hogy ápr. 20-ig elrendezhessem a körút menetrendjét.
2.) A másik a már ismert Duray Miklós, aki a felvidéki magyarság sorsáról szóló előadásával a keleti oldalon már járt is, most kb. május 10-től a nyugati part következik, de akár nyáron, akár — ha sikerül a tartózkodásukat egy félévvel meghosszabbítani — akkor ősszel is sorra kerülhetnek a kimaradt helyek.
A hó végére megjelenik a Kutyaszorító II. kötete (ára 12,-$) és a Csehszlovákiai Magyar Jogvédő Bizottság összes dokumentuma 550 oldalas kötetben (ára: 20,-$). A könyvekből visz magával vagy innen küldünk postán.
A Duray útját illetően az érdeklődők közvetlenül vele:
Miklós Duray 1179 Philadelphia St. Indiana, PA 15701 telefon: 412-349-3916 és a Hungárián Humán Rigths Foudation-nel vegyék fel a kapcsolatot. Az utóbbi cím: 118 E. 92 St. Vagy P.O.Box 117, New York, NY 10028. Telefon: 212-289-5488.
Baráti üdvözlettel: Püski Sándor
{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}