"Szlovákiai magyarok időszerű kérdései az Európai Unióban" címmel rendezték meg a IV. Közép-európai Emberi Jogi Konferenciát Érsekújvárban. Nem tudtuk meg, hol volt az előző három és a főszervezőről - a brüsszeli székhelyű Emberi Jogok Közép-európai Bizottságágról, sem tudunk többet, mint hogy 1992 óta tevékenykedik láthatatlanul a felvidéki magyarság érdekében...
A mintegy négy tucat néző, aki helyet foglalt az érsekújvári kultúrház nagytermében, négy előadást és több vitafelszólalást láthatott-hallhatott.
Az első felszólaló - Kiss Antal, "bölcsész, teológus, nemzetpolitikai szakértő, Brüsszel" nagy tetszést aratott beszédével amelyben felhívta a felvidéki magyarokat a névjegykártya-forradalomra (azaz a melléknév-vezetéknév magyar sorrendben való feltüntetésére), valamint - és mindenekelőtt a "menysina-zsenysina" jelenség felszámolására, azaz hogy a kisebbségi magyarok ezentúl ne tekintsék önmagukat kisebbségnek.
Ami a felszólalásból nem derült ki, hogy Kiss Antal Schmitt Pál köztársasági elnök tanácsadója volt, 2009-2010-ben Piliscsaba alpolgármestere és a konferencián valószínűleg egy Brüsszelben a magyar kormány által támogatott szervezetnek, a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának (HUNINEU) munkatársaként vett részt.
Dr. Práznovszky Miklós előadásában a benesi dekrétumok jogi hátteréről értekezett. A téma viszont túl komplexnek tűnik és számunkra - kívülállóként - a téma ilyen típusú tárgyalása nem tűnik meggyőzőnek. Még az sem derült ki, mekkora a dekrétumok által okozott kár, kik szenvedték el, és hány valós kártérítési igényt tartanak számon jelenleg. Úgy néz ki fogalmunk sincs róla, mi a téma előtörténete, tettek e eddig az ügyben a felvidéki magyar politikusok és ha igen, miért hátráltak meg. Nem ismerjük a téma további összefüggéseit sem - pl. az ún. Frowein-jelentést, amelyet az EÚ a Beneši dekrétumok ügyében dolgozott ki még 2002-ben.
Dr. Vadkerty Katalin előadásában az 1945-48-as eseményeket a tőle megszokott higgadt tárgyilagossággal ismertette.
A további felszólalásokból említésre érdemes dr. Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök rövid expozéja, melyben ismertette a református egyház erőfeszítéseit az elkobzott vagyon visszaszolgáltatása érdekében. Mint megtudtuk, eddig mintegy 70%-át szerezték vissza a Beneši dekrétumok alapján elkobzott vagyonból (amikor a Beneši dekrétumok alkalmazása egyházi ingatlanokra egyébként eleve jogellenes volt).
Egy fontos és részletes beszámoló hangzott el dr. Szalay Györgytől, a komáromi bencés rend jogi képviselőjétől. Betekintést nyújtott az Oroszkai kastély körüli jogvita részleteibe, valamint beszámolt egy egészen új fejleményről, amikor is a nagyszombati érsekség önkényesen ruházta át magára bencés ingatlanok tulajdonjogát.
Összegzésként elmondható, hogy a konferencia szervezői egy fontos témában, de mindeddig nem kellő körültekintéssel jártak el. A konferencia és az előterjesztett Petíció a két szervezet által júniusban megfogalmazott állásfoglalás folytatásaként értelmezhető.
{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}