Bejutni az Európai Parlamentbe minden politikus álma. Nem könnyű, mert választópolgárok tömegét kell meggyőzni arról, hogy nincs náluk ügyesebb, okosabb és a feladatra alkalmasabb. Az egyszerű kisember meg csak titokban álmodozhat a csillogó-villogó brüsszeli és strasbourgi üvegpalotákról, a mesés juttatásokról, mert valljuk be, irigyek vagyunk, egyikünk sem mondana nemet, ha felkínálnának egy ilyen lehetőséget, annak híján viszont marad a demokrácia nyújtotta kicsinyes bosszú lehetősége, a tüntető távolmaradás.
Ez a „forduljon fel a szomszéd lova is” életfilozófia pusztítja ezt a nemzetet Mohács óta, a sírt pedig, „hol egy nemzet sűlyed el, népek veszik körűl” - megjegyzem, a Kárpát-medencében szomszédéknál nem lesz nagy sírás-rívás -, a lecke meg ezennel fel van adva. Lehet tanulni a belgáktól, akiknél működik a kétnyelvűség - ezt a fővárost járva magunk is megtapasztalhattuk -, annak ellenére is, hogy Brüsszel alapvetően francia nyelvű város. Velünk is ezen a nyelven kommunikáltak, viszonylag kevés sikerrel. Próbálkoztunk egyéb világnyelvekkel is, végül meguntuk, és magyarul szóltunk vissza, elvégre teljesen mindegy, milyen nyelven nem értik az embert.
 |
 |
Visszatérve Brüsszelhez! Švejket, a közép-európai nagy diliház egyetlen épeszű bolondját idézve alázatosan jelentem, nekem sikerült! Igaz, többedmagammal és csak néhány napra - álomfizu nélkül -, de bejutottam. December 7-e és 11-e között Nagy József (Most-Híd) EP-képviselő meghívására közel hetven, zömében történelem szakos magyar alap- és középiskolai tanár vehetett részt a Szeminárium a közép-európai történelemtanárok részére elnevezésű rendezvényen, melynek résztvevői - vendégek és előadók - elsősorban arra keresték a választ, milyen lehetőségek állnak az Európai Unió területén élő nemzeti kisebbségek előtt, milyen eszközökkel tudják biztosítani megmaradásukat és további fejlődésüket. Mielőtt még bárkiben is felhorgadna a magyar nagyfeneérzés, és politikai propagandát keresne benne, ne tegye! Nincs szükség véres kardok hurcolászására, pártoskodásra, mindkét képviselőnk ugyanabban a frakcióban ül, értünk vannak, nem ellenünk.
 |
 |
 |
 |
Az Unió nem egynyelvű nemzetállamok szövetsége, 500 millió lakosa közül 70 millióan valamelyik őshonos kisebbséghez tartozónak vallják magukat, azaz nem afrikai vagy ázsiai bevándorlók, vendégmunkások leszármazottai, az európai közösség jövője szempontjából pedig fontos, hogy ne csak politikai és gazdasági kérdésekről szóljon az együttműködés, hanem olyanokról is, amelyek eddig nem kaptak megfelelő figyelmet, vagy nemzetállami érdekek sértése miatt az asztal alá lettek söpörve. Vendéglátónk az egyik beszélgetés során felvázolta saját elképzelését: elfogadtatni egy olyan kisebbségi minimumot, amely megoldaná a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának kérdését, elérné, hogy a kisebbséghez tartozó személyek otthon érezzék magukat szülőföldjükön, egy fejlődő, életképes közösséget létrehozva, amely gazdagítaná az Uniót. EU-s példák és korábbi megbékélési modellek bizonyítják, járható ez az út, de megfelelő hozzáállást igényel mindkét fél részéről. Az Európai Parlament legerősebb frakciója, az Európai Néppárt támogatná is ezt a javaslatot, ha sikerrel járnak, a jövőben elképzelhetőnek tűnik majd az őshonos kisebbségek jogainak uniós szintű felvállalása. Reméljük, így lesz!
Képviselő úrnak köszönjük a meghívást, igaz, Brüsszel nem a kertek alatt volt, de az élmények és a látnivalók kárpótoltak bennünket a hosszú és fárasztó út viszontagságaiért. Kívánunk neki jó munkát és közösségünk eredményes képviseletét!
Dózsa Roland, Pázmány Péter Gimnázium, Érsekújvár
{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}