45 éve történt - A Csemadok Központi Bizottságának 1968. márciusi nyilatkozata / Spred 45 rokov - Vyhlásenie ÚV Csemadoku z marca 1968

Image may be NSFW.
Clik here to view.1968. március 12. - a CSEMADOK KB a CSKP KB januári plénuma határozata értelmében javaslatot terjesztett elő a nem­zetiségi kérdés megoldására: hozzanak létre nemzeti­ségi bizottságot, illetve titkárságot a szlovák törvény­hozó és végrehajtó szervekben. Javasolta a határozat az 1960-as területi átszervezés kiigazítását, a nemzeti­ségi iskoláztatás színvonalának emelését s az esetleges magyarországi továbbtanulás kérdésének tisztázását. A javaslat igen mértéktartó volt, nincs szó benne kisebb­ségi területi autonómiáról, csupán a területi és kultu­rális autonómia némely elemét tartalmazza.

II. A CSEMADOK Központi Bizottságának 1968. márciusi nyilatkozata

Mi, a Csemadok tagjai, Csehszlovákia magyar nemzetiségű pol­gárai, munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és párton­kívüliek kijelentjük, hogy teljes egészében egyetértünk Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi és januári ülésének, valamint Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága januári ülésének határozataival és az ezek következtében azóta beállt változásokkal.

Szilárd meggyőződésünk, hogy e határozatok hazánk felvi­rágzását, az emberek életének kiteljesedését és javát szolgálják. Az a demokratizálódási folyamat, mely megállítathatatlanul és visszavonhatatlanul kezdetét vette, tovább erősíti a szocializmus vívmányait, pozitív hatással van az emberek egymás közötti vi­szonyának alakulására, a népgazdaság fellendülésére, az állam­jogi kérdések rendezésére, a kulturális élet kibontakozására.

Már ez a rövid idő is, amely azóta eltelt, hogy a párton belül győzött a tények alapos elemzésén épülő és az egész nép érde­keit szem előtt tartó progresszív erő, társadalmi életünk minden területén tükrözi, hogy - a marxizmus-leninizmus alkotó to­vábbfejlesztésével - a kor követelményeinek megfelelő és a to­vábbi fejlődésnek utat nyitó folyamat kezdődött.

Fokozódott a társadalmi aktivitás, a társadalmi problémák iránti érdeklődés. A Központi Bizottság januári ülése által ki­tűzött célok új lendületet adtak a munkának. A közérdek vilá­gos megfogalmazása pedig lendületet adott a társadalmi és politikai életnek. Mi, mint társadalmi szervezet tudatosítjuk, hogy ebben az időszakban döntő fontosságú az átgondolt, a szocializmus és hazánk egysége szilárdítása céljának teljes mér­tékben megfelelő tömegpolitikai és felvilágosító munka. Mun­kánk fokozásával ehhez kívánunk hozzájárulni. Arra törek­szünk, hogy a CSEMADOK tagjai és a csehszlovákiai magyar dolgozók világosan lássák és megismerjék a fő feladatokat, s ezek teljesítésébe - egész hazánk javára - minden erejükkel be­kapcsolódjanak.

A párt Központi Bizottságának januári ülése megkezdte a nemzetiségi kérdésnek az új alapokon történő rendezését. Tár­sadalmi életünk e fontos problémájának a teljes egyenjogúság és a demokratizmus szellemében való megoldása, mely most elkezdődött, a nemzetek és nemzetiségek igazi internacionaliz­musának elmélyítését célozza, közeledését, testvéri egységét erősíti. Az, hogy e folyamat élén Csehszlovákia Kommunista Pártja áll és integrálja a közös érdekeket, biztosíték arra, hogy nem kerül sor sem túlkapásokra, sem formális vagy félmegoldá­sokra. Csak a tényleges és teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúság lehet köztársaságunk egységének és erejének szilárd alapja.

Hazánkban nemzetek és nemzetiségek élnek. A nemzetiségi kérdés megoldása nem jelentheti csak a nemzetek egymáshoz való viszonyának megoldását, hanem a teljes egyenjogúság szel­lemében kell megoldani a nemzetiségek kérdését is.

Sajnos, az e téren jelentkező fogyatékosságokat nem tudták megszüntetni azok a pozitív határozatok sem, amelyeket az SZLKP Központi Bizottsága hozott az utóbbi években. Ezeknek a határozatoknak a teljesítése minduntalan abba a nehézségbe ütközött, hogy végrehajtásuk nem tartozott a Szlovák Nemzeti Tanács hatáskörébe, az őszállami szervek viszont a kérdéseket nem intézték el. így olyan visszás helyzet állott elő, hogy az a Szlovák Nemzeti Tanács kapta feladatul a határozatok teljesí­tését, mely a gyakorlatban nem rendelkezett kellő hatáskörrel. Ezért a Csemadok Központi Bizottságának az a véleménye, hogy az egyetlen valóban méltó megoldás az ország föderatív alapokon történő átrendezése, s ennek megfelelően rendezni a csehszlovákiai magyar és a többi nemzetiség államjogi helyzetét az önigazgatás elvei alapján.

A Csemadok Központi Bizottsága azzal, hogy a kérdések meg­oldásának elősegítésére kezdeményező javaslatot terjeszt elő, bizonyítani kívánja, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB januári ülésének határozatait és az azóta beállt változásokat nemcsak örömmel és teljes egyetértéssel figyeli, hanem munkájával most és a jövőben is a legmesszebbmenőkig segíteni akarja.

I.

A nemzetiségek kérdésének megoldásában elért jelentős ered­mények mellett súlyos hibák is vannak. E hibáknak fő eredete szerintünk az, hogy

-     az alkotmányban s más alapvető dokumentumokban a két nemzet mellett nincsenek feltüntetve egyenjogú társadalmi té­nyezőként a nemzetiségek; a nemzetiségek jogi helyzete nincs törvényben meghatá­rozva;

-      a nemzetiségeknek nincsenek alkotmányosan választott nemzetiségi szerveik és államjogúag biztosított nemzetiségi intéz­ményeik. Ennek következtében a nemzetiségeknek nincs meg a teljes egyenjogúságuk.

Világosan ki kell hát mondani, hogy a nemzetiségek a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elválaszthatatlan, elszakíthatatlan szerves részét képezik. A nemzetiségek nemcsak mint egyedek egyenjogú polgárai hazánknak, hanem mint társadalmi csoportok is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságot nemzetek és nemzeti­ségek alkotják. A nemzetek és nemzetiségek egyenjogúak.

A nemzetek és nemzetiségek teljes és tényleges egyenjogúságát az alkotmányban kell biztosítani.

Alkotmányerejű törvényben kell egyértelműen és konkrétan meghatározni a nemzetiségek államjogi helyzetét.

1. Olyan nemzetiségi szerveket és intézményeket kell létre­hozni, melyek az őszállami szervek részeként az egyes nemze­tiségek egésze nevében aktívan részt vesznek a politikai, közigaz­gatási, közgazdasági és államhatalmi szervek munkájában, és a nemzetiségek problémáinak megoldásában az önigazgatás elve alapján érvényesíthetik akaratukat. Ennek biztosítása végett a legrövidebb időn belül: a) javasoljuk a törvényhozó és végrehajtó szervek felépítésé­nek megfelelően ezek szerves részeként a következő szervek és intézmények létrehozását:

-      a Szlovák Nemzeti Tanácsban az SZNT nemzetiségi képvi­selőiből, valamint szakemberekből mint bizottsági tagokból megalakítani a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottsá­gát: a Megbízottak Testületének keretében pedig létrehozni a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatalát (Poverenictvo);

-     a Nemzetgyűlésben a Nemzetgyűlés képviselőiből megalakí­tani a Nemzetgyűlés Nemzetiségi Bizottságát; a kormány mellett pedig nemzetiségi titkárságot létesíteni államtitkárral az élén;

-     hasonlóképpen a kerületi nemzeti bizottságokban a kerületi nemzeti bizottságok nemzetiségi képviselőiből, valamint szakem­berekből, mint bizottsági tagokból nemzetiségi bizottságokat alakítani; a kerületi nemzeti bizottságok mellett pedig nemzeti­ségi osztályt létesíteni.

- az állam és a nemzeti-territoriális, regionális költségvetések megvitatása és jóváhagyási folyamatában a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottságai joga és köteles­sége érvényre juttatni a nemzetiségek specifikus gazdasági és pénzügyi igényeit. Hasonló jogkörrel bír a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának nemzetiségi titkársága és a Szlo­vák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatala az egyes minisztériumok és megbízotti hivatalok irányában az életszínvo­nal egész ország területén való kiegyenlítődése elveinek szelle­mében.

b)    Javasoljuk a nemzetségileg vegyes lakosságú járások új te­rületi átszervezését:

az 1960-ban végrehajtott területi átszervezéskor kialakított új járások akadályozzák a nemzetek és nemzetiségek közeledését és baráti együttélését. A nemzetek és nemzetiségek egységének el­mélyítése helyett a nemzetiségi súrlódások alapjául szolgálnak. Fékezik a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítását, a párt és állami szervek határozatainak teljesítését. A gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy azok a járások, melyek túlnyomólag egy nemzeti­ségűek, a politikai és gazdasági téren is jobban fejlődnek és ered­ményesebben működnek.

A politikai és gazdasági élet további javítása csakúgy, mint a nemzetiségek kérdésének megoldása, tényleges egyenjogúságuk biztosítása szükségessé teszi a nemzetiségek által lakott terüle­teken a nemzetiségi szempontból maximálisan egységes, kom­pakt területi egységek létrehozását a járások új területi átszerve­zésével, melyre a földrajzi feltételek is kedvezőek.

Ezzel egyidóben szervezetileg biztosítani a járásokban a nem­zetek és nemzetiségek kisebbségben élő tagjainak egyenjogúságát.

c)   Javasoljuk a nemzetiségeknek a közügyekben való aktívabb részvétele érdekében:

-    hogy a Szlovák Nemzeti Tanács minden bizottságába a kép­viselőkön kívül a nemzetiségek tagjai (szakemberek) mint bizott­sági tagok is bekerüljenek;

-    hogy a nemzetiségek tagjai az adott területen arányszámuk­nak megfelelően legyenek képviselve a központi, kerületi, járási és helyi választott és végrehajtó szervekben;

-    nagy gondot fordítani - az arányszám szem előtt tartásával - a választott szervekbe javasolt képviselők kiválasztására is, hogy felkészülten s aktívan képviseljék minden szinten a nem­zetiségek érdekeit.

-    a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságán nemzetiségi osztályt alakítani, a többi társadalmi szervezet szlovákiai bizottságán ma­gyar ügyek referensi funkcióját létesíteni.  Ezeknek az intézkedéseknek megvalósítása után a CSKP XIV. kongresszusának előkészítésével és az alkotmány megváltoztatá­sának tervezetével kapcsolatban javasoljuk:

-     az alkotmányban leszögezni azokat az alapelveket, melyek biztosítják a nemzetiségek nemzeti létét, helyzetét, kultúrájának önálló fejlesztését és öntudatának elmélyítését;

-     alapos politikai és szakmai körültekintéssel olyan alapvető elvek kidolgozását a nemzetiségek jogi helyzetének meghatáro­zására és intézmények létesítését a jogok érvényesítésére, melyek a leghatékonyabb megoldást biztosítják az önigazgatás elve alapján érvényesülő társadalmi és nemzeti egyenjogúsághoz;

-       mindazoknak a törvényeknek és rendeleteknek a felül­vizsgálását, melyeket 1945-től a magyar nemzetiségű polgárok­kal kapcsolatban hoztak, és a diszkriminációs törvények eltör­lését.

2. A nemzetek és a nemzetiségek iskolai műveltségi szintje kö­zött jelentős különbségek vannak. A tudományos műszaki for­radalom diktálta feladatok hiánytalan teljesítése, a demokratiz­mus elmélyítése megköveteli a nemzetek és nemzetiségek politi­kai, gazdasági és kulturális életkörülményeiben mutatkozó kü­lönbségek megközelítőleges, de határozott kiegyenlítését, ami csakis az iskolai műveltségi szintek közötti különbségek meg­szüntetésével valósítható meg. A jelenlegi nemzetiségi iskolahá­lózat zömmel csak alapiskolai szinten biztosítja a „minden gyermek számára egyenlő tanulási lehetőségek megteremtését" anyanyelven. Az ifjúságnak az anyanyelven történő II. ciklusú oktatásban való résztvétele nem felel meg korunk követelményei­nek, és ezáltal erősen fékezi a gazdasági és politikai kiegyenlítő­dés annyira szükséges folyamatát. A II. ciklusú iskolák hálóza­tának ez a hiányossága tovább növeli a közép- és főiskolai mű­veltségi szint között meglévő egészségtelen különbségeket.

Hazánk zömmel magyarlakta területei fejlődésének egyik alap­feltétele a nemzetiségi iskolák továbbfejlesztése. Csak az anya­nyelven folytatott oktató-nevelő munkával lehet biztosítani az egyén sokoldalú, harmonikus fejlődését a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elmélyítését. Az a nemzeti szempontokat figyelembe nem vevő gyakorlat, mely a nemzeti­ségi iskolák vezetésében uralkodik, a bizalmatlanság atmoszfé­ráját szülte és elmaradottsághoz vezetett. Az iskolaügy legsajá­tosabb nemzeti, a mi esetünkben nemzetiségi ügy. Ezért lehe­tővé kell tenni, hogy a magyar iskolákat magyar iskolaügyi in­tézmények irányítsák és vezessék, mert csupán ez a biztosíték arra, hogy minél hamarább felzárkózhassanak az egész hazánk­ban közös oktatói-nevelői célok hiánytalan teljesítésében.

A magyar iskolaügy fennálló problémái megoldásának és to­vábbi fejlődésének céljából javasoljuk:

-     meg kell teremteni a nemzetiségi ifjúság elhelyezkedésének és továbbtanulásának a nemzetekével azonos feltételeit és egyenlő továbbtanulási arányát. Rendelkezéssel kell biztosítani a magyar fiatalok arányos felvételét a főiskolákra;

-     kellő mértékben figyelembe kell venni a nemzetiségi isko­lák kérdéseinek és irányításának gyakorlatában a nemzeti szem­pontokat;

-     meg kell teremteni a nemzetiségi iskolák vezetéséhez és irá­nyításához, valamint sajátos kérdéseinek önálló megoldásához szükséges jogi feltételeket és az ehhez szükséges tudományos és kutató intézményeket.

-     a magyar nemzetiségű főiskolások és egyetemisták számá­nak emelését (főleg műszaki irányzatokon) és a Magyarországon való továbbtanulás kérdését is minél hamarább rendezni kell.

3. A nemzetiségek létének legsajátosabb kifejezője: saját kul­túrájuk. Ennek fejlesztése és irányítása minden egyes nemzeti­ségnek legsajátabb érdeke. A nemzetiségek kultúrája specifikus helyet foglal el a csehszlovák kulturális kontextusban, mivel szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódik nemzetük kultú­rájához és hagyományaihoz, - a mi esetünkben például az egye­temes magyar nemzeti kultúrához. Nagy figyelmet kell fordí­tani a nemzetiségek kultúrája további fejlődésének biztosítására, mivel ezen a téren a legérzékenyebbek az emberek. A kultúra és a nemzetiségek társadalmi életének fejlődése tudományos intézeteket és munkahelyeket igényel

Ezért javasoljuk:

-     a cseh és szlovák kulturális élet demokratizálódásával azonos alapelveket kell érvényesíteni a nemzetiségek kultúrájával kap­csolatban is. A nemzetiségek kultúráját úgy kell tekinteni, mint sajátos kultúrát, mely önálló, nem pedig a cseh vagy szlovák kultúrának magyar nyelven történő tolmácsolása. A nemzetisé­gek kultúrája része a csehszlovák kulturális kontextusnak, de a saját egyetemes nemzeti kultúrájuknak is, mellyel elszakíthatatlanul szálak kötik össze. Fejlődésének feltételeit anyagilag és káderszempontból intézményesen kell biztosítani,

-     szükséges ezért a nemzetiségi lét szükségleteinek megfelelő tudományos és kulturális intézetek, munkahelyek és intézmé­nyek létesítése;

- a nemzetiségek kultúrájának gondozása és anyagi biztosí­tása szempontjából nagy feladat vár az ezért felelős állami in­tézményekre és nemzeti bizottságokra, melyeknek a feladatot a nemzetiségek kulturális szövetségeivel közösen kell biztosí­taniuk.

II.

Meggyőződésünk, hogy az I. fejezetben felsorolt intézkedések nélkül a nemzetiségek kérdésének megoldása a félmegoldások stádiumában marad és helyzete továbbra is a demokráciával összeegyeztethetetlenül az egyéni jóakarattól és szubjektív dön­tésektől függ.

Meggyőződésünk, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végre­hajtása és elveknek az érvényesítése az egység és összefogás leg­hatékonyabb megerősítője, a hazaszeretet legerősebb elmélyítője. Ezek az intézkedések közvetlenül és hatékonyan elősegítik a szocializmus építését, a CSKP iránti bizalom megszilárdítását, a nemzetek és nemzetiségek közeledését, hazánk népei egységének elmélyítését.

A Csemadok Központi Bizottsága javasolja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikai képviselői a CSKP és az SZLKP KB az akcióprogramjában teljes felelősséggel nyilatkoztassák ki a csehszlovákiai magyar nemzetiség államjogi helyzetét

A párt akcióprogramján szlovák kommunistákból álló munka­csoportok dolgoznak. Javasoljuk Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének, hogy a párt magyar és ukrán nemzetiségű tagjaiból állítson fel egy munkacsoportot és bízza meg, hogy dolgozza ki az akcióprogramnak a nemzetiségek kér­déséről szóló részét.

III.

A Nemzeti Front és a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek hazánk társadalmi életének fontos szervei. Az a de­mokratizálódás, amely a CSKP KB januári ülésével egész népünk javára megkezdődött, tág teret biztosít a társadalmi szervezetek aktív munkájának, és lehetőségeket arra, hogy a társadalmi szer­vezetek összhangban legyenek az élettel, kifejezzék a szervezet tagságának nézeteit és érdekeit, s ezáltal a társadalmi élet és az egész társadalom igényeinek, szükségleteinek és céljainak megfe­leljenek, a társadalmi élet szervezőivé s a legszélesebb rétegek mozgósítóivá váljanak.

A csehszlovákiai magyar nemzetiség politikai és államjogi kér­déseinek megoldása szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy a CSE­MADOK, mely Dél-Szlovákia minden magyarlakta községében működik, az eddigieknél is hatásosabban segítse elő a párt po­litikájának megvalósulását a magyar nemzetiség körében.

Fő feladatunknak tekintjük tagságunk és a csehszlovákiai magyar dolgozók kommunista szellemben való nevelését, a párt és a köztársaság iránti hűség és odaadás elmélyítését, a proletár internacionalizmusból fakadó szocialista hazafiság és egészséges nemzeti öntudat fejlesztését. Minden munkánk célja népeink egységének megszilárdítása s a népgazdasági feladatok teljesíté­sének elősegítése.

Tudjuk, hogy a múltban keletkezett hibák és ferdeségek eltá­volítása kemény munkát, meggondoltságot, türelmet és egységet követel. Csehszlovákia nemzeteihez szilárdan felzárkózva, egy­ségben, becsületesen fogunk dolgozni a szocializmus, a nép javáért.

1968. március 14-én.

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK KULTURÁLIS SZÖVETSÉGÉNEK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}