Megszólal a kis harang...
Emlékszel...?,
Mennyi szép álmod volt,
Mese - szép köntösben.
Ott ültél jó anyád ölében,
Gond nélkül, reménnyel,
A téli, fehér csendben...
Esténként, ha álom száll szemedre,
Egy kis időre, gyermek lettél,
Álmaid közt keresgéltél,
Sok-sok képet,
elért szépet.
A kis harangot is meglelted...?,
Ha még hallod, a szép énekét,
jó neked,
Mert érző lelked,
nem feled.
Majd, ha hull a hó,
S otthonodban fenyő áll,
És körbe ülsz az asztalnál,
Megszólal(-e) egy kis harang,
Melyet otthagytak,
Szíved alatt...
Emlékszel...?
A lélek tükre
Hallod a fájdalmad,
Érzed könnyed melegét,
Ott belül,
az igazság tükrében,
megbújik.
Akarod a fényt benne,
Látni,
Ha mécsesed meggyújtod,
Már késő,
Mert itt hagytad,
Vétkeid,
Mielőtt tükröd kinyitod,
Hogy fájdalmad,
Jajját is meghallod,
Jobb, ha nem
Tagadod,
Az igazság.
Ott...
{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}