Egy külső szemlélő talán elcsodálkozik, milyen nagy figyelemmel kíséri évről évre a felvidéki magyar média a két érsekújvári kultúrszervezet küzdelmét a 25.000 Eurós dotációért, mindamellett teszi ezt úgy, hogy közben még távolról sem érinti a konfliktus valódi lényegét és annak háttérszereplőit.
Portálunkon már foglalkoztunk ezzel a mű-balhéval, de a nagy rendező mindig újra és újra kihúzza a nyulat a kalapból és az érdekeltek (a médiát is beleértve) eljátsszák a rájuk osztott szerepeket. Történt ezennel is, hogy a Szabad Újság decemberi (50.) számában "Minőségi kultúra támogatás nélkül" címmel Nagy Péter alpolgármester (ugyan ő a KultúrKorzó vezetőségi tagja, ugyan ő az MKP alapszervezetének elnöke) megrótta a helyi Csemadokot, amiért az ismét elvitte a "magyar kultúrára szánt kulturális támogatások teljes összegét" mintegy kisemmizve a sikeres, rátermett és minőségi kultúrát biztosító KultúrKorzót. Egy távoli szemlélő már itt felemelné szemöldökét, ugyan minek lenne egy ilyen sikeres szervezetnek további pénz ha vígan elvan nélküle is?!
Természetesen a távoli szemlélő nem tudhatja, hogy Érsekújvárban nincs semmiféle a priori "magyar kultúrára szánt támogatás" és hogy a Csemadoknak semmiféle beleszólása sincs a dotációk leosztásába. Azt sem tudhatja, hogy a KultúrKorzó más csatornákon keresztül igenis részesül városi támogatásból. És végképp nem sejtheti, hogy a nyilatkozó Nagy Péter a legkevésbé sem egy önálló helyi politikus, aki az MKP alapszervezet elnöke-ként, átérezve felelősségét, megpróbálja képviselni az érsekújvári magyar kultúra-, iskola- vagy bármiféle más ügy érdekeit.
A Csemadok válasz-leveléből annyi mindenesetre kitűnik, hogy a KultúrKorzó tájékán (amely maga is Polgári Társulás-ként működik) valahogy elburjánoztak a különféle egy-személyes Polgári Társulások és minden vezetőségi tag valójában még egy (a pályázható pénzek és városi dotációk vonatkozásában konkurens) polgári társulást is képvisel.
Úgy mint a múltban, ismét leszögezzük, hogy véleményünk szerint a legkevésbé sem a két kulturális szervezet konfliktusának, hanem a városvezetés manőverei eredményének vagyunk tanúi. Mindkét szervezet a városvezetés "oszd meg és uralkodj" politikájának az áldozata.
A megoldás valójában legalább annyira triviális mint amennyire idegenszerű az érsekújvári állapotok mellett:
1. A két kultúrintézmény fenntartási költségeit vállalja vissza a város magára úgy, mint tette azt régen is (és ma is megteszi a sportlétesítmények esetében), cserében támasszon a bérlőkkel szemben elvárásokat a házak rendeltetésszerű működtetésére vonatkozóan (tehát hogy ott naponta kultúra legyen és ne kínai textilárusok, valamint hogy bebocsájtást nyerjen minden érdeklődő, stb.)
2. A 2 x 25.000 eurós támogatást a fenti pont értelmében meg lehet szüntetni (hiszen - bármit sugall is a KultúrKorzó - ezek rendeltetése éppen a házak fenntartási költségeinek fedezése)
A két fenti javaslat megvalósítása azt eredményezné, hogy Érsekújvárban beindulna a kulturális élet, úgymond burjánzásnak indulna a kultúra (a jelenlegi polgári társulások burjánzása helyett). Persze ez még önmagában nem oldaná meg Nagy Péter és a többi (korántsem csak MKP-s) helyi politikus problémáját - nevezetesen, hogyan lehetne megőrizni a függetlenségüket a választók érdekeinek képviseletekor a városvezetéssel szemben, de ugyanakkor némi függőségbe is esni irányában - a saját megélhetésük biztosításának mértékében.
Elárulunk egy nagy titkot: Sehogy.
|
|
|
{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}