Beíratások vannak, kezembe került a Katedra januári száma, az első három írást /Fibi Sándor, Novák Mónika és Mihályi Molnár László/ elolvastam, plusz a sárosfai kisikoláról, ezeknek a cikkeknek hozzáférhetőknek kellene lenni a neten, véleményezni, összehasonlítani más régióban milyen a helyzet, van az iskolájuknak "beíratási programja" vagy csak sodródnak és morzsolódnak?!
Rég nem látogattam a Katedra.sk-t, mert akkor csak régebbi cikkek voltak elérhetők, de már nem is emlékszem, elég ahhoz, hogy abban a formában nem nyert meg. Most megnéztem, néhány cikket megtaláltam, de a teljes cikkek nincsenek a neten, pedig legalább a beíratási időszakban nem kellene korlátozni az olvasást, hogy lehessen megosztani.
Olvasom Mihályi Molnár László írását, hasonló helyzetben vagyunk, mint a kassai és vidéke magyarjai, csak én eddig nem olvastam hasonló beszámolót Zoboralja iskoláiról, ez pedig annyit jelent, hogy a hasonlótól rosszabb a helyzetünk.
A Felvidék.ma-n olvastam, hogy Papp Sanyi magyarságmentő fórumot szervez Losonc környékén, most már tudom, hogy szintén hasonló helyzetben vagyunk, csak azt nem értem, akkor miért akadékoskodik, sose tetszenek neki a tudósításaim, pedig csakis a Szülőföldem valós helyzetéről szólnak.
A szórványok megmaradása csakis az ott élő magyarság hozzáállásától függ, a közösséget eddig a vezetőréteg mellékvágányon hibernálta, csak a szavazásokra kellettek, ezen kell változtatni.
Febr. 16-án lesz 2 éve, hogy megvalósult Zoboralja iskolamentő fóruma, melynek semmi eredménye nem volt, azóta semmi, sajnos a fórumon egyedül nekem volt elképzelésem a megmentésünkre, de nem kell, mint az utóbbi 15 évben semmit nem fogadtak el tőlem.
Az elképzelésem megvalósítható. Elég lenne megnyerni a régióban élő magyarok 1/3-át, akikkel létrehoznánk a Zoboralji Magyarok Autonóm Közösségét és elindulhat a nemzetmentés. Az "autonóm" azt jelenti, hogy mindenről ez a közösség dönt, nem a pártok és vianovások, tehát nem a pártcivilek, nem a Rákóczi Szövetség, sem Magyarország kormánya, sem nemzetmentő nemzetegyesítő szervezetei, sem a szlovákai országos szervezetek. A ZMAK döntene arról, kitől mit kérünk, és kitől mit fogadunk el.
A ZMAKba tartozás tagdíjhoz lenne kötve, már ezzel életre keltenénk a hibernált magyarságot, már a tagdíjjal érdekeltté tennék őket az iskolamentésben, és ez lenne az első önállóan megszerzett pénzcsomag. Az anyagiakat a ZMAKnak kellene előteremteni, létre hozná a szerveit, úgy működne, mint egy önálló állam, lennének "minisztériumai", ezek dolgoznák ki a megmaradáshoz szükséges rendszert, a megmaradási stratégiát és a megvalósításhoz szükséges költségvetést. A pénzügyesek feladata lenne a pénzszerzés, a „Tájékoztatási minisztérium” feladata lenne a TV, rádió, újság, internet életre keltése, lenne oktatási, kulturális és egyéb minisztériumok, minden, ami szükséges egy állam irányításához és működéséhez, mindez törvényes keretek között, amit a törvény nem tilt, az megvalósítható.
Zoboralja már olyan helyzetben van, hogy gyors életmentő beavatkozásra van szüksége, az elképzelésem megvalósításával „magyar életeket mentenénk”, a magyar szórványt!
Csodaiskolákra van szükségünk, uszodával, tornateremmel, felszereltségben a legjobbaknak kell lenni, az oktatás-nevelési kínálatban szintúgy, a magyar iskoláknak országosan a legjobbaknak kell lenni.
Mi az ami azonnali hatással lenne az életmentésben?
A többgyermekes családok!
Tehát növelni kell a többgyermekes családok számát, ezt differenciált támogatással tudnánk elérni, 1 gyereknél (x) euró, 2 gyereknél (x+1/3x), 3 és több gyereknél 2(x+1/3x). tehát ez lenne a leggyorsabb hatású injekció.
A magyar diákok oktatási-nevelési kiadásait a ZMAK vállalná óvodától az egyetemig /Délvidéken a magyar iskolákat végzett egyetemisták havonta 150 euró körüli ösztöndíjat kapnak/.
A differenciált támogatásból születéstől a középiskola elvégzéséig szép összeg kerekedne, mellyel a fiatal elindulhatna az életbe, vállalkozásba kezdhetne stb.
Ezek nagy összegek, de megoldható megszerzésük, csak akarni kell, Zoboralján egyelőre nem kérnek a projektből. Előbb megszerezhető a pénz, mint Zoboralja megnyerése, ezt mondtam 2 éve is az ismerőseimnek, sajnos nem csalódtam Zoboralja vezetőiben.
Utópiának tűnhet az elképzelésem, de ha nem hinnék benne, már rég feladtam volna a szélmalomharcot, de amíg látok esélyt, addig nem tudom feladni, habár a sikertelen iskolamentő fórum óta nem tolulnak könnyek a szemembe. Zoboralja Kerekasztala előtt, ha a jövőnkről beszélgettünk, vagy ha írtam, mint most, mindig elérzékenyültem, de 2013. febr. 16 óta nem könnyezek, nem csuklik el a hangom, talán ez az előjele a beletörődésnek a végzetünkbe?! Pedig egyelőre nem szándékozom feladni, bár néhányszor elkeseredésemben úgy gondoltam feladom, csak ez nem olyan könnyű, a lelkiismeretem mindig beleszól. Majd mit generál ez az írásom, amit felhívásnak is nevezhetnék a szórványok megmentésére?!
Minden szórványrégió fontolja meg az elképzelésemet, a legfontosabb, ha közösség összekovácsolásával szándékozunk elindítani a magyarság megmentését, mert ezzel kell kezdeni, akkor ki kell küszöbölni a megosztó tényezőket, azok pedig a pártok és pártcivilek. Nem arról van szó, hogy ezeket kizárjuk a közösségből, csak nem szolgálhatnak 2 szervezetet, a pártcivileknek el kell dönteni, hogy a pártban fognak tevékenykedni, vagy pártoktól függetlenül civilként a magyarság megmentésében, ez a kitételem a majdani vezető beosztásba jelentkező és a közösség által megválasztott személyeknek szól.
Honnan lenne előteremtve annyi pénz?
A tagdíjakon kívül még 5 pénzforrással számolok, ebben nincsenek a Rákóczi Szövetség támogatásai, sem a Bethlen Alap, sem a szlovákiai kisebbségi csomag, ez akkor lenne téma, ha létrejön az Autonóm Közösség, és természetesen a ZMAK minden szerve.
A sikertelen iskolamentő fórum után beszélgettem néhány személlyel, többnyire az volt az ellenvetésük, hogy ők pénzt nem adnak a magyar diákok megvásárlására, valószínűnek tartom, hogy ez ugyanazon címről és társaságtól irányított ellenzés, mint a Zoboralja Himnusz elleni bojkott. A Rákóczi Szövetségtől és a Bethlen alaptól elfogadható az „alamizsna”, elnézést a kifejezésért, de a alakuló ZMAK támogatási összegéhez nem lehet hasonlítani a Bethlen és RSZ juttatásokat, az önerőből megszerzett anyagiak valóban segítenék a megmaradásunkat, de Zoboraljának nem kell. Értem a „vezető szakértők” ellenkezését, mert ha sikerülne megvalósítani az elképzelésemet és eredményes lenne, ezzel beigazolódna, hogy a negyedszázada kimondott halálhírünk közönséges hazugság volt, amiből nagyon sok kárunk származott, mert egyes vezetők a közelgő halál beállta előtt nem a beteg gyógyításával törődtek, hanem mit és mennyit lehet zsebre tenni a haldokló állítólagos gyógyításáért. És sokan elhitték, hogy Zoboralja menthetetlen, ezért lett kevesebb magyar beíratottunk. Amit eddig tettek az iskolamentő szakértők, annak semmi köze nem volt a régió magyarságának megmentéséhez, csakis saját megélhetésük, a funkciók és a meggazdagodás lebegett az elszórványosító szakértők szeme előtt!
Több beszélgetésen az első kérdés az volt, honnan lesz a pénz?!
Válaszom: Pénz lesz, megszerezzük, a kérdés az, meg akarjuk menteni Zoboralját, vagy nem, ha igen, akkor szervezkedünk, ha nem, akkor fölösleges volt feltenni a kérdést?!
Azzal tisztában vagyok, hogy ismét nem a szlovákoktól kell félteni a projekt megvalósítását, hanem a saját véreinktől ITT és OTT!!!
A tagság névvel szerepel majd a ZMAK nyilvántartásában, akik tenni akarnak Zoboralja magyarságának megmaradásáért, azoknak ezáltal ott lesz a nevük „Zoboralja dicsőség tábláján”, így az utódok és a történelem ismerni fogja név szerint azokat, akik 2015-től(!!!) megpróbálják a lehetetlent, a szakadékba ju/tta/tott magyarságot megmenteni a teljes beolvadástól.
Én senkit nem zárok ki a ZMAK-ból, ha teljesíti az alapszabályban felsorolt követelményeket/elsőnek kell kidolgozni/, akkor tagja lesz a magyar iskolába több magyar gyereket adó szülő, de az a szülő is tagja lesz az Autonóm Zoboraljának, aki valamilyen okból nem a magyar iskolát erősítette, de most úgy gondolja, hogy a tagságával segíti a megmaradásunkat.
Aki ebben dolgozni szándékozik és úgy gondolja, hogy majd anyagi hasznot húz belőle, vagy politikai kerrierizmusra használhatja, mint eddig tették egyesek, az ezt felejtse el és maradjon csak sima tagja a közösségnek!
A mentés nagyon sok munkát igényel, a kezdés mindenképp, és aki vezetői és szervezői munkát vállal, annak fel kell áldozni a szabadidejét. Kezdetben mindenképp szükség lesz legalább 1-2 főállásban dolgozó személyre, akik mindezt koordinálni fogják, később valószínű több főállású helyet kell majd kialakítani, csakis tőlünk függ, milyen programot képzelünk el és hogyan gondoljuk a megvalósítását.
S még egy fontos, talán a legfontosabb dolog, nekünk a szórványban nincs mire és kire várnunk, sem az MKP autonómia tervezete, sem a többi tervezet nem segít helyzetünkön, eddig sem segítettek, sőt Zoboralján épphogy keresztbetettek, de ha mégis sikerülne az autonómia megszerzése, nekünk ez semmi hasznos megoldást nem adna, ezért vágjunk bele önállóan saját régiónk megmentésébe.
Ha a ruszinoknak sikerült 20 év alatt megduplázni létszámukat, erre mi miért ne lennénk képesek?!
A beíratások után meg kell ismételni a Zoboralji Kerekasztalt, mert létfontosságú, s miért, mert senki semmit nem tud az iskoláinkról!?!
Ez vitaanyag, a szórványvidéken élőknek szól, mert csakis ők ismerik a szórványéletet!
Balkó Gábor
Kolon, 2015. jan. 25.
{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}