Glatz Ferenc akadémikus 2011. április 2-án töltötte be 70. életévét. Ebből az alkalomból munkatársai egy vaskos (közel 1200 old.) kötetet szerkesztettek "Akadémia, a nemzet tanácsadója" címmel. A reprezentatív gyűjtemény előadásokat, újraszerkesztett tanulmányokat és új írásokat tartalmaz.
Glatz Ferenc két ciklusban (1996-1999, illetve 1999-2002. májustól májusig) látta el az MTA elnöki feladatait. Az ő elnöki tevékenységéhez kötődik az 1920-ban az állam határain kívülre szorult magyar kutatók és intézményeik szerves beépítése a magyar nyelvű tudományszervezetbe. Megfogalmazása szerint kialakult az Akadémia hármas funkciója: tudományos műhely, a magyar kutatói társadalom érdekképviselője és a nemzet tanácsadója.
A kötet tartalma:
LÁNG István: Szerkesztői előszó
Kutatóként az elnöki székben. Adatok Glatz Ferenc honlapjáról
NEMZETSTRATÉGIAI TANULMÁNYOK
Glatz Ferenc a nemzetstratégiai kutatásokról
ALFÖLDI László-SCIIWEITZER Ferenc: A Tisza vízrendszere
BALÁZS Géza: A magyar nyelvstratégia keretei
BÁRDOSSY György: A hazai radioaktív hulladékok elhelyezésének lehetőségei 53
BAYER József: A globalizáció politikai kihívásai
BEDŐ Zoltán: A genetikailag módosított növények a 21. században
BORHIDI Attila: Az emberi és növényi társadalom jövője
CHIKÁN Attila: A koordináció lehetősége a globalizációban
CSÁKI Csaba: Ezredfordulós kihívások a magyar mezőgazdaságban
CSATÁRI Bálint: Változások és új területi folyamatok az Alföldön
CSETE László-LÁNG István: Az agrárstratégia minőségi dimenziói
DEMÉNY Pál: Európa népességpolitikai dilemmái a 21. század kezdetén
DUDITS Dénes: Géntechnológia az egészségjavítás érdekében
ENYEDI György: Településhálózat a rendszerváltásban
ERDŐ Péter: Globalizáció és Egyház
FlNTA József: A 21. század építészeti jövőképe
HORN Péter: Új helyzetben a világ élelmiszer-ellátása
INOTAI András: Az Európai Unió délkelet-európai politikájának dilemmái és Magyarország
KÁDÁR Béla: Gazdasági fejlődésünk mérlege, 1990-2006
KEREKES Sándor: Boldogság és piacgazdaság
KEVICZKY László: „Controllare" necesse est - Szabályozni szükséges
KIRÁLY Zoltán: A mezőgazdaság kemizálása és az élelmiszer-biztonság
KOVÁCS Ferenc: Agrártermelés - élelmiszer-minőség - élelmezésbiztonság 241
KULCSÁR Kálmán: A magyar polgári jog
LÁMFALUSSY Sándor: Szerkezeti változások és Magyarország lehetőségei az európai pénzpiacon
LIGETVÁRI Ferenc: Tájformáló erőnk, a víz
LŐRINCZ Lajos: A közszolgálat átalakulása és jövője
LOSONCZI Ágnes: Utak és korlátok az egészségügyben
MlCHELBERGER Pál: A magyarországi közlekedés és az EU-csatlakozás
MlKOLA István: Az egészség: a jóléti társadalom alapköve
NÉMETH Tamás: Tápanyag-gazdálkodás és talaj a precíziós mezőgazdaságban 315
NYÍRI Kristóf: Globális társadalom, helyi kultúra
PALÁNKAI Tibor: Fejlesztés és egyenlőtlenség a globalizációban
PROHÁSZKA János: A technológia és a gazdaság kapcsolata - múlt és jövő
RECHNITZER János: Új közép-kelet-európai területfejlesztési tengelyek
SÁRKÖZY Tamás: A privatizáció modelljei Közép-Kelet-Európában
SÓLYMOS Rezső: Az erdő- és fagazdaság szerepe és fejlesztése
SOMLYÓDY László: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései
STEFANOVTrs Pál: A termőföld hasznosítása
STUMPF István: A politikai rendszer egyensúlyának problémái
SZÉPVÖLGYI János: A jövő: vegyipari ökológia
TÁNCZOS Lászlóné: Magyar felkészülés a közlekedés globalizációjára
UDOVECZ Gábor: Magyar igények és elképzelések a közös agrárpolitikáról 445
VAJDA György: Az energetika új kihívásai
VÁMOS Tibor: Információs társadalom és magyar tudomány
VARALLYAY György: A talaj és a víz: a fenntartható fejlődés alapelemei
VARGA Gyula: Mezőgazdaságunk az EU-csatlakozás előtt
VITÁNYI Iván: Az életmód, az életvitel, a kultúra és a tudat átalakulása
VlZI E. Szilveszter: Az orvostudomány új útjai
Stratégiai programok, 1996-2003
Stratégiai könyvsorozatok
Akadémia kultúrnemzeti alapokon
Glatz Ferenc a kultúrnemzeti Akadémiáról
BENKŐ Samu: Zebegényi paktum
BERÉNYI Dénes: Külföldi magyar tudományosság
HORVÁTH Gyula: Területi kohézió a Kárpát-medencében
KIRÁLY Tibor: Nemzeti kisebbségek az alkotmányban
KOCSIS Károly: A magyar kisebbségek települési és társadalmi szerkezete
PÉNTEK János: A külső régiók a magyar nyelvi kommunikációban
SZARKA László: Változások az európai és a magyarországi kisebbségpolitikában
CSÁKY Pál: Valahol utat tévesztettünk?
MARKÓ Béla: Egy Kárpát-medencei vagyonközösségről
PÁSZTOR István: A kisebbségpolitika lehetőségei a Vajdaságban
A szaktudományok helyzetéről, jövőjéről
Glatz Ferenc tudománypolitikáról, diszciplínavitákról
TÖRÖK Ádám: Hányadik a magyar tudomány a világranglistán?
PATAKI Ferenc: A tudomány diszciplináris tagolódásáról
CSÁSZÁR Ákos: Matematika
FRIEDRICH Péter: Biológia
GÖRÖG Sándor: Gondolatok az analitikai kémia helyzetéről
KlEFER Ferenc: Nyelvtudományi irányzatok az Akadémián
LlPTÁK András: A kémia hozzájárulása a molekuláris biológiához
NAGY Károly-HORVÁTH Zalán-TOMPA Kálmán: Fizika
ORMOS Pál: Biofizika
PANTÓ György-ÁDÁM József-MÉSZÁROS Ernő: Földtudomány
SZABÓ Miklós: A régészet forradalma
VAJDA Mihály: Filozófia az ezredfordulón
VÉRTES Attila: A nukleáris tudomány néhány csomópontja
VILÁGKÉPÜNK TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSÁÉRT
Glatz Ferenc a tudományos világkép megalapozásáról
BECK Mihály: A Föld hívatlan vendégei '
BENKŐ Loránd: Mai nyelvünk állapotáról és változásairól
BOR Zsolt: Tudomány és közgondolkodás
CZELNAI Rudolf: Klímapolitika a 21. században
GYULAI József: Miben más a 21. század indulása, mint volt a 20. századé?
HÁMORI József: Jobbkezűség és az emberré válás
KISS Jenő: Nyelvtudomány, nyelvjárásművelés, tennivalók
LOVAS István: Várható fejlődés a természettudományokban
NEMECZ Ernő: A Föld eredete és jövője
PRÉDA István: Genetika, életmód, szívbetegség
ROMICS László-KARÁDI István-CSÁSZÁR Albert-PROHÁSZKA Zoltán-FÜST György: Az érelmeszesedés és immunológiai tényezői
ROSKA Tamás: Érzékelő számítógépek, távjelenlét
TOMCSÁNYI Pál: A szellemi alkotómunka elősegítése kreativitással
VENETIANER Pál: Jövőnk és a mikrobiológia
A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK EGYENRANGÚSÁGÁÉRT
Glatz Ferenc a társadalomtudományok egyenrangúságáról
CSÁNYI Vilmos: Az emberi természet és a társadalom struktúrái
HUNYADY György: A nemzeti identitás és a sztereotípiák görbe tükre
HUSZÁR Tibor: Új elit kialakulásának esélye és esélytelensége, 1945-1948
LAMM Vanda: A NATO-bombázások ügye a Nemzetközi Bíróság előtt
MANHERZ Károly: Identitás és nyelvhasználat a kisebbségeknél
MAROSI Ernő: Műemlékvédelem az ezredfordulón
MARÓTH Miklós: Az iszlám világa
NEMESKÜRTY István: A nyelv megtartó ereje
PALÁDI-KOVÁCS Attila: Néprajzi feladatok és az Akadémia, 1929-1967
POSZLER György: Az önértékelés válaszútjai
RITOÓK Zsigmond: Nagy kezdeményezések az ókortudományban
SlMAI Mihály: A globalizáció és a társadalomtudományok
SZENTES Tamás: A társadalomtudomány és az oktatás néhány kérdése
VÉKÁS Lajos: Az új polgári törvénykönyv előtörténetéről
A KUTATÓHÁLÓZAT KONSZOLIDÁCIÓJA
Glatz Ferenc a kutatóhálózat konszolidációjáról
GYŐRFFY Béla-MÁRTA Ferenc-SzÁSZ Zoltán: Az akadémiai kutatóhálózat konszolidációja
CSOMÓ István-PRITZ Pál-TEPLÁN István: Az MTA kutatóintézeteinek konszolidációja, 1996-2001
PANNONHALMI Kálmán: Stratégia és intézetfejlesztés
HALÁSZ Béla: A támogatott kutatóhelyi rendszer pályázati alapokra helyezése, 1998
NÁRAY-SZABÓ Gábor: Az MTA Könyvtárának fejlesztési koncepciója és konszolidációja, 1998
KROÓ Norbert: Főtitkári beszámoló az 1999-2002 évekről
BERCZIK Árpád: A Duna-kutatás akadémiai bázisának kialakításáról
MÉSZÁROS János: Az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete
TÉTÉNYI Pál: Izotóp- és Felületkémiai Intézet
BALOGH Margit: Az MTA Társadalomkutató Központjáról
PÓTÓ János: A tudomány műhelyei az ezredfordulón
MŰKÖDŐKÉPES SZERVEZET, A RENDSZERESSÉG PROGRAMJA
Glatz Ferenc az Akadémia működőképességéről és a rendszerességről
STARK Antal: A K + F ráfordítások és az intézetfenntartás alakulása, 1990-2009
GERGELY János: A Struktúra Bizottság jelentése, 2001
LÁNG István: A Tudomány Világkonferenciája, Budapest, 1999
TELEGDY Gyula: Tizenöt év a Szegedi Akadémiai Bizottság szolgálatában
IZSÁK Éva: Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
BURUCS Kornélia—PANNONHALMI Kálmán: Díjrendszer
BURUCS Kornélia-PANNONHALMI Kálmán: A Magyar Tudomány Napja 1137
PANNONHALMI Kálmán-ZlLAHY Péter: A tudósok találkozóhelye: az Akadémiai Klub Egyesület
SZABÓ B. István-HERNÁDI Miklós: Új szemléletű kapcsolat a társadalommal: PR-iroda az Akadémián
BURUCS Kornélia: Köztestületi publikációs rendszer
TIGYI József: Hol teremnek az akadémikusok?
Hat év. Glatz Ferenc beszéde a 2002. május 6-i közgyűlésen
{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}