Magyarországi értelmiségiek nyílt levele a Charta 77 aláíróihoz (1979 okt. 26.) / Otvorený list maďarských intelektuálov na podporu signatárov Charty 77 (26. okt. 1979)

NYÍLT LEVÉL A CHARTA 77 ALÁÍRÓIHOZ

Kedves Barátaink!

Hónapokon keresztül aggódva figyeltük a prágai per előkészületeiről érkező híreket. Fölháborodottan értesül­tünk a cinikus ítéletekről.

Kelet-európaiak vagyunk: nem lehetünk közömbösek, ha bárhol Kelet-Európában üldözik azokat, akik az emberi és állampolgári jogokért küzdenek. Magyarok vagyunk, egy olyan állam polgárai, melynek hadserege részt vett Csehszlovákia megszállásában: külön felelősséget érzünk mindazért, ami ebben az országban 1968 óta történik.

És egy olyan nemzedék tagjai vagyunk, mely a magyar 56 lec­kéit is csak a csehszlovák 68 példáján tanulhatta meg. Minket 1968 érlelt politikailag felnőtté. S így a Ti ügye­tek számunkra személyes ügy is.

A csehszlovák kísérlet erőszakos felszámolásából, mint a környező országokban annyian, mi is azt a következte­tést vontuk le, hogy Kelet-Európában csak a térség népei­nek összefogásából születhetik demokrácia. Be kell valla­nunk, Magyarországon akkoriban csak egy elenyésző ki­sebbség gondolkodott így. A többség úgy okoskodott, hogy a demokrácia nálunk hiú ábránd, s aki ilyen ábrándokat kerget, az még viszonylagos jólétünket és biztonságunkat is kockára teszi. Legfeljebb apránként lehet javítani a helyzeten, a politikai rendszer adott keretei között. Ehhez pedig nincs szükség nemzetközi összefogásra. Sőt, egyene­sen az a jó, ha befelé fordulunk, ha nem hívjuk fel magunkra a figyelmet.

Hosszú ideig úgy látszott: a többségnek van igaza. Magyarországon, lassan bár, de érezhetően javultak az életkörülmények; a szellemi élet állami irányítása is ru­galmasabbá vált. De aztán kezdtek földerengeni e fejlődés határai. S minél jobban közeledünk e határokhoz, annál többen vannak, akik elégedetlenek az egyre csekélyebb eredményekkel. Növekszik azoknak a száma, akik ilyen áron nem hajlandók lemondani a demokrácia reményéről.

Az utóbbi években egyre többen ismerik fel azt is, hogy mi magyarok egyébként sem zárkózhatunk be ország­határaink közé, A szomszédos országok közül egyedül Csehszlovákiában hatszázezer magyar él, s a csehszlovákiai magyar kisebbséget 1968 óta fokozatosan megfosztják attól a kevés engedménytől is, melyben a 60-as években még része volt. Volt miből megértenünk: a magyarságnak közvetlen érdeke, hogy a szomszédos országokban demok­rácia legyen.

Kedves Barátaink! Sok ember él Magyarországon, aki rokonszenvvel és reménykedve figyeli a Charta küzdelmét a demokratikus Csehszlovákiáért. Amikor ezekben a nehéz órákban számba veszitek, hogy ki áll mellettetek Kelet-Európában, rájuk is gondolhattok.

Budapest, 1979. október 26-án.

Bence György Kenedi János Kis János

«TILTAKOZUNK»

Az alábbi petíciót az aláírók a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyújtották be; egyik példányát pedig elküldték Prágába, a Charta 77 szervezőinek.

« Tiltakozunk a Charta 77 képviselőinek prágai pere és a perben hozott ítéletek ellen. Követeljük az elítéltek szabadonbocsátását. »

Budapest, 1979. október 29.

Ádám Péter, műfordító; Alföldy Jenő, kritikus; Alt-richter Ferenc, filozófus; Angyalosi Gergely, tanár; Aradi Zsuzsa, tanár; Báron György, újságíró.

Bacsó Béla, esztéta; Bakos István, szociográfus; Balassa Péter, esztéta; Balajthy Anna, szociológus; Ballá Margit, grafikus; Bán András, művészettörténész; Bandi Sándor, szerkesztő; Barna Imre, szerkesztő; Bartos Éva, népmű­velő; Békés Vera, tanár; Békésy Péter, programozó; Ben­ce György, filozófus; Benyó Pál, mérnök; Berényi Gábor, filozófus; Berkovits György, szociológus; Bethlen János, újságíró; Bodansky György, publicista; Bojtár Endre, irodalomtörténész; Böjti Gizella, tanár; Bolgár Lajos, néprajztudós; Botond Ágnes, tanár; Bozay Attila, zene­szerző; Bródy Ferenc, matematikus.

Csalog Zsolt, író; Csákó Mihály, szociológus; Csetneki Gábor, népművelő; Csillag Veronika, műfordító; Csongor Anna, tanár; Csoóri Sándor, költő.

Dalos György, író; Dániel Ferenc, rendező; Dezsényi Katalin, szerkesztő; Donáth Ferenc, közgazdász; Donáth Péter, díszlettervező.

Endreffy Zoltán, filozófus; EÖrsi István, író; Erdélyi Ágnes, filozófiatörténész; Ernst Andrea, gépészmérnök; Erős Ferenc, pszichológus; Erőss Hajna, keramikus.

Fábri Péter, író; Farkas Péter, önálló gazdálkodó; Fázsy Anikó, kritikus, műfordító; Fehér Kálmán, matematikus; Ferenczy György, zongoraművész; Fogarassy Miklós, könyvtáros; Földi Zoltán, könyvterjesztő; Földvári Tamás, szociológus; Frankéi Anna, műfordító; Fridli Judit, műfor­dító.

Gáli József, író; Galicza Péter, tanársegéd; Gáspár Ka­talin, közgazdász; Gáspár Zsuzsa, muzeológus; Gelléri András, vegyész; Gereben Ferenc, olvasáskutató.

Halda Aliz, kollégiumi igazgató; Hamburger Mihály, filozófus és benzinkútkezelő; Hann Endre, pszichológus; Havas Gábor, szociológus; Hegedűs András, szociológus, volt miniszterelnök; ifj. Hegedűs András, közgazdász; He­gedűs Andrásné, nyug. igazgató; Hegedűs József, szocioló­gus; Hermann Zsuzsa, háztartásbeli; Horváth Péter, író; Horváth Zsuzsa, szociológus.

Ingusz Iván, családgondozó; Iványi Gábor, lelkész; Iványi Gáborné, asszisztens.

Janáki István, építész; Jánossy András, közgazdász; Já-nossy Ferenc, közgazdász; Jeney Zoltán, zeneszerző; Ju­hász Lászlóné, háziasszony; Juhász Pál, közgazdász; Juhász Tamás, technikus.

Kákonyi Éva, programozó matematikus; Kálnoky Lász­ló, író; Kamarás István, olvasáskutató; Kardos András,kri­tikus; Kardos István, filozófus; Kardos Julianna, vegyész; Kelen András, közgazdász; Keményffi Margit, tanár; Ke-nedi János, kritikus; Képes Géza, költő; Dr. Kertész De­zső, orvqs; Kodolányi Gyula, költő, irodalomtörténész; Komlós Aladár, irodalomtörténész; Komlós János, mate­matikus; Konrád György, író; Kovács András, filozófus; Kozák Gyula, szociológus; Köncöl Csaba, kritikus; Kőszeg Ferenc, szerkesztő; Kis János, filozófus; Kiss Anikó, filo­zófus; Klaniczay Gábor, történész; Krassó György, köz­gazdász; Krokqvay Zsolt, filozófus.

Lackó Mihály, szerkesztő; Lackó Miklós, történész; Lányi András, filmrendező; Liptay Sára, tanár; Litván György, történész; Ludassy Mária, filozófiatörténész.

Magyar Bálint, szociológus; Maiina János, zenész; Matulay Magdolna, szociológus; Mátés Lívia, kiadói szer­kesztő; Mérei Ferenc, pszichológus; Mizsei Kálmán, köz­gazdász; Mosonyi Aliz, író.

Nádas Péter, író; Nádasdy Ádám, nyelvész; Nagy And­rás, szociológus; Nagy Attila, pszichológus; Nagy Bálint, építész; Nagy Jenő, filozófus; Némethné Kriza Judit, mér­nök.

Oltványi Ambrus, irodalomtörténész; Orosz István, esz­téta; Osváth Zsuzsa, közgazdász; Osztojkán Béla, író; Örkény Antal, szociológus.

Palotai Boris, író; Palotai Erzsi, író, előadóművész; Pap Mária, nyelvész; Pécsi Vera, közgazdász; Pernye András, zenetörténész; Pető András, közgazdász; Pető Iván, levél­táros; Dr. Pető Katalin, orvos; Petri György, költő; Pik Katalin, tanár; Pulay Géza, jogász.

Radnóti Sándor, kritikus; Rajk Júlia, nyugdíjas; Rajk László, építész; Rékási János, szociológus; Réti Pál, újság­író; Román Mariann, könyvtáros.

Salamon Gábriellé, közgazdász; Solt Ottilia, szocioló­gus; Dr. Staub József, gyermekorvos; Steiger Kornél, filo­zófiatörténész; Sulyok Mária, színésznő; Sulyok Miklós, matematikus.

Szabó Andor, mérnök; Szabó László, tanár; Szabó Mik­lós történész; Szálai Pál, könyvtáros; Székely Endre, ze­neszerző; Széli Jenő, publicista; Szervác József, költő; Szilágyi Ákos, költő; Szilágyi Sándor, tanár; Szolnoki Ka­talin, tanár; Szörényi László, irodalomtörténész.

Tamás Gáspár Miklós, filozófus; Tamás Noémi, festő­művész; Táncos Gábor, tanár; Tornai József, költő; Tóth Erzsébet, költő; Tóth Zsuzsa, tanár; Török András, ti­pográfus; Török László, festőművész.

Ulveczky Gábor, grafikus; Ungváry Rudolf, író.

Váncsa István, újságíró; Váradi Szabolcs, költő; Vásár­helyi Miklós, irodalomtörténész; Veres Júlia, műfordító; Veres Sándor, pszichológus; Vezér Erzsébet, irodalom­történész; Vidrányi Katalin, filozófiatörténész.

Zsámboki Mária, szerkesztő, aspiráns; Zsillé Zoltán, szo­ciológus; Zsolt Angéla, filológus.

NYÍLT LEVÉL KÁDÁR JÁNOSNAK, AZ MSzMP ELSŐ TITKÁRÁNAK, AZ ELNÖKI TANÁCS TAGJÁNAK

A fenti nyilatkozattal egy időben egy másik petíció is elkészült Budapesten, melynek szerzői egyenesen Kádár Jánoshoz fordultak. Ezt a petíciót 127-en írták alá. Az aláírók közül 60-an az előző petíciót is aláírták: ne­vüket listánkban egy ⁰ jelöli. Az a kilenc személy, kinek vezetéknevét dőlt betűvel írjuk, külön petíciót juttatott el Kádár Jánoshoz; ennek szövege azonban azonos a fenti nyílt levéllel.

Szövege a következő:

1979. október 24-én Prágában súlyos ítéletek születtek Petr Uhl, Vaclav Benda, Jiri Dienstbier, Vaclav Havel, Ota Bednarova és Dana Nemcova csehszlovák állampolgá­rok perében.

Mindnyájunkat mélységes aggodalommal tölt el, ha embereket meggyőződésük, véleményük kinyilvánításáért börtönöznek be, történjék ez a világ bármely részén.

Az emberi jogok és a demokrácia védelmében szüksé­gesnek véljük, hogy Ön, tekintélyét latbavetve lépjen fel az első fokon elítéltek felmentése és szabadon bocsátása érdekében.

Budapest, 1979. október 25.

Ambrus Péter, szociológus; András Ferenc, filmrende­ző, Angyalosi Gergely⁰.

Bacsó Béla⁰; Dr. Bakai Judit, pszichiáter; Dr. Balai Géza, orvos; Barna Imre⁰; Bence György⁰; Benedek Ist­ván, író; Benda Gyula, történész; Békés Vera⁰; Berkovits György⁰; Bika Júlia, közgazdász; Böjti Gizella"; Boretsky Elemér, fordító; Bucz Hunor, népművelő.

Csalog Zsolt⁰; Csillag Veronika⁰; Csongor Anna⁰; Czövek Olivér, lelkész.

Dobai Péter, író; Demszky Gábor, szociológus; Domo­kos József, közgazdász; Donáth Péter⁰.

Ember Mária, író; Erdélyi Ágnes⁰; Erős Ferenc⁰.

Farkas János, közgazdász; Farkas Pál, agrármérnök; Farkas Péter⁰; Fehér Kálmán⁰; Fejér Zoltán, néprajzos; Forgács Miklós; Földvári Tamás⁰; Fridii Judit⁰; Fülöp Edit, közgazdász.

Garai László, pszichológus; Gáspár Zsuzsa⁰; Gazdag Gyula, rendező; Gazdi András, közgazdász; Gödrös Júlia, szociológus, Göndör György, matematikus.

Havas Gábor⁰; Hegedűs András⁰; Hegedűs B. András, közgazdász; Hegedűs József⁰; Hegedűs Miklósné, köz­gazdász; Hegyesi Gábor, szociológus; Hervay Gizella, költő; Horváth Zsuzsa⁰.

Iványi Gábor⁰; Iványi Gáborné⁰.

Jánossy Ferenc⁰; Jávorszky Éva, kutató; Jeney Zoltán⁰; G. Jerner Ilona, tanár; Dr. Juhász László, orvos; Juhász Lászlóné⁰; Juhász Pál°; Juhász Tamás⁰.

Kanics András, szociológus; Kardos András⁰; Kársai Lucia, műfordító; Kartal Zsuzsa, költő; Kelen András⁰; Kenedi János⁰; Képes Géza⁰; Kérész Gyula, közgazdász; Keresztély Domokos, mérnök; Kertesi Gábor, közgazdász; Kis János⁰; Kiss Benedek, költő; Kodolányi Gyula⁰; Komlós János, matematikus; Kozmó György, közgazdász; Kozák Gyula, szociológus; Köböl József; Kőhegyi Kálmán, szociológus, Kőszeg Ferenc⁰; Krokovay Zsolt⁰.

Lengyel Gabriella, műfordító; Lengyel György, közgaz­dász; Liptay Sára⁰.

Makk Károly, filmrendező; Magyar Bálint⁰; Marina Já­nos"; Marx József, stúdió vezető; Márványi Judit; Mécs Imre, elektromérnök; Mezei György, népművelő; Mérei Ferenc⁰; Mizsei Kálmán⁰; Mosonyi Aliz".

Nagy András⁰; Nagy Jenő⁰; Németh Géza, lelkész; Né-methné Kriza Judit⁰.

Orosz István⁰.

Pap Mária⁰; Petri György⁰; Pik Katalin⁰; Pölöskei Pál, közgazdász; Prugberger Tamás, jogász.

Rajk Júlia⁰; Rajk László⁰.

Sándor Pál, filmrendező, Sánta Ferenc, író; Sára Sán­dor, filmrendező; Simó Sándor, filmrendező; Simon Ist­ván, történész; Sipos Áron, dramaturg; Solt Ottilia⁰; Sövény Zoltán, könyvtáros; Steiger Kornél⁰.

Szabó Andor⁰; Szabó Miklós⁰; Szálai Anna, dramaturg.

Tamás Gáspár Miklós"; Tóth Gábor, tanár.

Ulveczky Gábor⁰.

Valló Péter, rendező; Váriné Szilágyi Ibolya, pszicho­lógus; Veres Sándor⁰; Vezér Erzsébet⁰.

Zsámbéki Gábor, főrendező; Zsille Zoltán⁰.

Forrás: Magyar Füzetek 5, Szerk. Kende Péter, Párizs 1979

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}