2011 novemberében tudósítottunk arról, hogy Pozsonyban nemzetközi tudományos szemináriumot rendeztek "Keressünk közös nyelvet a közös múlthoz - szlovák és magyar történészek fiatal nemzedékének párbeszéde." címmel. A téma iránt érdeklődök most könyv formájában is kézbe vehetik az ott elhangzott beszámolók anyagát.
V novembri 2011 sme informovali o tom, že v Bratislave usporiadali medzinárodný vedecký seminár "Hľadanie spoločného jazyka o spoločnej minulosti - dialóg mladej generácie slovenských a maďarských historikov". Všetci záujemcovia o danú tému si môžu teraz prečítať texty prednáśok aj v zborníku, ktorý nedávno vyšiel.
Keressünk közös nyelvet a közös múlthoz - szlovák és magyar történészek fiatal nemzedékének párbeszéde. A Szlovák Külügyminisztérium és a kassai Pavol Jozef Safárik Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történettudományi Tanszékének védnökségével megtartott nemzetközi tudományos szeminárium tanulmányainak gyűjteménye, Pozsony, 2011. november 24-25., Slávka Otčenášová Zahorán Csaba (eds.), Košice 2012
Tartalom
Találkozás
I. Történeti mítoszok és kölcsönös sztereotípiák kialakítása.
Slávka Otčenášová, A magyarok képe az 1918-1989 között kiadott csehszlovák és szlovák általános- és középiskolai történelemtankönyvekben
Tamás Ágnes, Szlovák-magyar kapcsolatok a 19. század második felében a vicclapok tükrében
II. Régi értelmezések új kihívásai a szlovák és a magyar történetírásban.
Demmel József, Egy életpálya értelmezési lehetőségei. Ludovít Stúrról
Ivana Skulecová, Tanuló, anya. nő, szlovák. Elena Maróthy-Soltésová és Hana Gregorová és a magyarosításhoz való viszonyuk kiválasztott irodalmi miiveik alapján
Erdélyi Mátyás, Névmagyarosítás és magyarság: gondolatok a névmagyarosítás dualizmuskori megítéléséről
Alica Kurhajcová, A centrum és a periféria között: a millenniumi ünnepségekkel való azonosulás folyamata Zólyom vármegye városaiban (1896) - vázlat
III. Küzdelem az identitásért multikulturális közegben - fiatal történészek szemével
Nikola Reginácová, „Kassa lakossága számokban" (a népszámlálások és kiválasztott statisztikai dokumentumok alapján a 19. század folyamán 1938-ig)
Kömíves Tibor, Nyelv és forradalom. A kassai városi tanács nyelvi struktúrája 1848-49-ben
Gergely László, A kassai városi közigazgatás és működése az első világháború elején
Gayer Veronika, Magyar önszerveződés Kelet-Szlovenszkón a két világháború között
Miron Breznoščák, Náci portréja: a kollektív identitás a bányavárosokban az első Csehszlovák Köztársaság idején
IV. Új témák és új megközelítések a komparatív történelemkutatásban
Mária Tömösváryová, Az Istenben való hit újrafelfedezése. Kérdés vagy válasz? A vallásosság megtijttlásának perspektívái félzsidó családokban Magyarországon és Szlovákiában, történeti szempontból (egy kezdődő kutatásról)
Binder Mátyás, A roma nemzeti gondolat Kelet-Európában, különösen Szlovákiában és Magyarországon. Rövid vázlat
Zahorán Csaba, A nemzet őrei - az interetnikus kapcsolatok összehasonlító elemzése Révkomáromban (Szlovákia) és Sepsiszentgyörgyön (Románia)
Találkozás (Slávka Otčenášová és Zahorán Csaba)
A tanulmánykötet, amelyet az olvasó a kezében tart, fiatal szlovák és magyar történészek nemzetközi szemináriumának az eredményeként jött létre. A találkozóra 2011. november 24-25-én került sor Pozsonyban, a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma és a kassai Pavol Jozef Safárik Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történettudományi Tanszékének védnökségével. A rendezvényt Mikuláš Dzurinda, a Szlovák Köztársaság külügyminisztere és Kollai István, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója nyitották meg, akik személyesen is üdvözölték a résztvevőket. A szeminárium azoknak a találkozóknak a hagyományát folytatta, amelyeket fiatal történészek számára kezdeményezett néhány évvel ezelőtt a budapesti Szlovák Intézetben Szlovákia akkori magyarországi nagykövete, Juraj Migaš. közösen az intézet igazgatójával. Milán Kurucz-cal. A pozsonyi szeminárium célja az volt, hogy lehetővé tegye olyan fiatal magyarországi és szlovákiai történészek találkozását, akik nyitottak a párbeszédre, a másik megismerésére, valamint a régi, politikailag motivált és sztereotípiákkal teli múltértelmezések meghaladásának a gondolatára. A rendezvényen kiderült, hogy a fiatal történészekre általában véve jellemző a nemrég még meghatározó politikatörténettől való távolodás, és egyre népszerűbb a „hétköznapok története", a mikrotörténelem, az eszmetörténet, de az etnicitás és a nacionalizmus kutatása is. miközben munkájuk során igyekszenek meghaladni a bevett eljárásokat, felhasználva a modern elméleti és módszertani koncepciókat.
Ez a kötet történészhallgatók - doktoranduszok munkája, akik disszertációs munkájukhoz való kutatásaik során érintik a magyar szlovák kapcsolatok kérdéseit is. Egyrészről nyilvánvaló, hogy a saját nemzeti történetírásukból indulnak ki, és munkáik bizonyos mértékig tükrözik a két országban érvényes történeti kánonokat. Másrészről viszont megfigyelhető náluk az a törekvés is. hogy kilépjenek a hagyományos nemzeti történetírások korlátai közül, és olyan szempontból vizsgálják a múltat, hogy megérthessék a különböző értelmezések meglétének okait.
A kötet első része a történeti mítoszok és kölcsönös sztereotípiák kialakításának van szentelve. Slávka Otčenášová A magyarok képe az 1918-1989 közölt kiadott csehszlovák és szlovák általános- és középiskolai történelemtankönyvekben című tanulmányában megpróbál rámutatni a múltábrázolások politikai motivációjára, amely befolyásolja saját magunk és mások észlelését, és hozzájárul a történeti mítoszok és sztereotípiák alakításához, mégpedig a csehszlovák és szlovák általános- és középiskolák számára 1918 és 1989 között kiadott tankönyvek elemzése révén. Tamás Ágnes Szlovák-magyar kapcsolatok a 19. század második felében a vicclapok tükrében című tanulmányában a szlovákok és magyarok kölcsönös előítéleteinek gyökereit keresi a múltban keletkezett sztereotípiák között. Forrásként a 19. század második felében megjelent élclapokat használt fel.
A tanulmányok második csoportja a szlovák és a magyar történetírás régi értelmezéseinek új kihívásaival foglalkozik. Demmel József az Egy életpálya értelmezési lehetőségei. Ludovit Stúrról című írásában - amely egyúttal A szlovák nemzet születése. Ludovit Stúr és a szlovák társadalom a 19. századi Magyarországon címmel megjelent monográfiájának előszava bemutatja munkája célját: a jelentős szlovák nemzetépítő portréjának megrajzolása a történettudomány legújabb eredményeinek felhasználásával, a hagyományos szlovák és magyar narratívaktól eltérő módon. Ivana Skulecová tanulmánya, a Tanuló, anya, nő, szlovák. Elena Maróthy-Soltésová és Hana Gregorová és a magyarosításhoz való viszonyuk kiválasztott irodalmi müveik alapján a szlovák értelmiség kiválasztott képviselőinek a magyarosítás jelenségéhez való többrétegű viszonyát vizsgálja meg kiadott irodalmi munkáik elemzésén keresztül. Erdélyi Mátyás a Névmagyarosítás és magyarság: gondolatok a névmagyarosítás dualizmuskori megítéléséről című dolgozatában a dualista Magyarország jellegzetes jelenségével, a névmagyarosítással mint az identitásváltás eszközével, illetve annak fogadtatásával foglalkozik. Alica Kurhajcová tanulmánya, A centrum és a periféria között: a millenniumi ünnepségekkel való azonosulás folyamata Zólyom vármegye városaiban (1896) - vázlat a honfoglalás és a magyar állam létrejöttének évfordulója alkalmából megtartott millenniumi ünnepségekre fókuszál, amelyeket a magyar szabadelvű kormányzat az ellenzékkel együtt rendezett meg 1896-ban, illetve azok visszhangjával Zólyom vármegye városaiban. Megpróbálja feltárni az olvasó előtt a korszak, a helyzet és a viszonyok összetettségét, valamint a történelem emberi oldalát.
A kötet harmadik részét azok a témák alkotják, amelyeket úgy is hívhatunk, hogy küzdelem az identitásért multikulturális közegben fiatal történészek szemével. Nikola Reginácová tanulmánya. „Kassa lakossága számokban" (a népszámlálások és kiválasztott statisztikai dokumentumok alapján a 19. század folyamán 1938-ig) a népszámlálások lebonyolításának fejlődéséről ad képet, amelyek értékes információforrásként szolgálnak a városok, községek és országok lakosairól. Kömíves Tibor Nyelv és forradalom. A kassai városi tanács nyelvi struktúrája 1848 49-ben című dolgozata azokra a változásokra fókuszál, amelyek a 19. század derekán játszódtak le az abban az időben nyelvi és kulturális tarkaság jellemezte felső-magyarországi Kassán. A hivatali nyelvhasználatban bekövetkezett változások jól szemléltetik az egymással versengő viharos nemzetépítési folyamatokat. Ladislav Gergely A kassai városi közigazgatás és működése az első világháború elején című tanulmányában a kassai államfordulat hátterével foglalkozik, ahogy a város az egyik államalakulatból átkerült a másikba, illetve a városi közigazgatás szerkezetével és működésével a Monarchia fennállásának utolsó éveiben. Miron Breznoščák dolgozata, a Náci portréja: a kollektív identitás a bányavárosokban az első Csehszlovák Köztársaság idején, a kollektív identitás bonyolult átalakulásait vizsgálja meg hat kiválasztott közép-szlovákiai bányavárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején. 1918 és 1938 között. Gayer Veronika Magyar önszerveződés Kelet-Szlovenszkón a két világháború között címmel két magyar értelmiségi munkásságára irányuló kutatását mutatja be. A két világháború közötti Kelet-Szlovákiában tevékenykedő közéleti személyiségeken keresztül megpróbálja felvázolni a csehszlovákiai magyar kisebbség önszerveződését két nemzetiesítö és nemzetépítő központ: a birtokon belüli Prága és a birtokon kívüli Budapest rivalizálásának kontextusában.
A tanulmányok negyedik csoportját az összehasonlító társadalomtudományi kutatás új témái és megközelítései alkotják. Mária Tömösváryová írása, Az Istenben való hit újrafelfedezése. Kérdés vagy válasz? A vallásosság megújulásának perspektívái félzsidó családokban Magyarországon és Szlovákiában, történeti szempontból (egy kezdődő kutatásról) a szerző interdiszciplináris megközelítését mutatja be, ahogy azokat az összefüggéseket keresi, amelyek a holokauszt túlélése és a hithez való viszonyulásnak ebből a történeti tapasztalatból következő megváltozása között húzódnak. Binder Mátyás A roma nemzeti gondolat Kelet-Európában, különösen Szlovákiában és Magyarországon. Rövid vázlat című dolgozata egy készülő disszertációs munkát ismertet, amely a romák etnikai mobilizációs folyamatait tanulmányozza Kelet-Európában. Az összehasonlító perspektíva mellett témájához a történettudomány és a kulturális antropológia módszereit, valamint a nacionalizmuselméleteket hasznosítja. A nemzet őrei - az interetnikus kapcsolatok összehasonlító elemzése Révkomáromban (Szlovákia) és Sepsiszentgyörgyön (Románia) című írásában Zahorán Csaba az interetnikus kapcsolatok egy sajátos esetére - a többségi nemzet kisebbségi helyzetére - irányuló kutatását mutatja be. A még folyamatban lévő vizsgálat összehasonlító képet próbál rajzolni a szlovák-magyar és a román-magyar együttélésről a magyar többségű dél-szlovákiai és közép-romániai (székelyföldi) régióban.
A történész munkájának legfontosabb értékei azonban nem a konkrét témákban, hanem inkább azokban a módszerekben rejlenek, amelyekkel a történelem kutatásához közelít, és ahogy a múltat a szélesebb közönség számára értelmezi. Ez pedig főleg akkor nyer jelentőséget, amikor a másik képének az alakításáról van szó. Ezért kulcsfontosságú, hogy a fiatal magyar és szlovák történészek megismerjék egymást, hogy meghaladják a nemzeti múlt politikai instrumentalizációja alapján létrejött és alakított kölcsönös sztereotípiákat, és hogy keressék az utakat a párbeszédhez, amely hozzájárulhat együttélésünk javításához ebben a kis régióban.
Hľadanie spoločného jazyka o spoločnej minulosti - dialóg mladej generácie slovenských a maďarských historikov. Zborník príspevkov z medzinárodného vedeckého seminára organizovaného pod záštitou Ministerstva zahraničných vecí SR a Katedry histórie Filozofickej fakulty Univerzity Pavla Jozefa Šafárika v Košiciach, Bratislava 24. - 25. novembra 2011. Slávka Otčenášová Zahorán Csaba (eds.) , Košice 2012
Obsah
Stretnutie
I. Vytváranie historických mýtov a vzájomných stereotypov
Slávka Otčenášová, Obraz Maďarov v československých a v slovenských učebniciach dejepisu pre základné a stredné školv wdávanvch v rokoch 1918- 1989
Agnes Tamás, Reprezentácia slovensko-maďarských xztahov v 2. polovici 19. storočia na stránkach zábavných časopisov
II. Nové výzvy starých interpretácií v slovenskej a v maďarskej historiografii
József Demmel, Možnosti interpretácie životnej dráhy. O Ľudovítovi Štúrovi
Ivana Škulecová, Elena Maróthy-Šoltésová a Hana Gregorova a ich vzťah k maďarizácii na príklade ich xybraných literárnych diel
Mátyás Erdélyi, Pomaďarčovanie mien a maďarstvo: niekoľko slov o reakciách na pomaďarčovanie mien
Alica Kurhajcová, Medzi centrom a perifériou: náčrt procesu identifikácie sa s ideami milenárnych osláv v mestách Zvolenskej župy (1896)
III. Zvádzanie súbojov o identitu v multikultúrnom prostredí očami mladých historikov
Nikola Regináčová, Obyvateľstvo Košíc v číslach (podľa štatistických sčítaní a vybraných štatistický'ch dokumentov v priebehu 19. storočia do roku 1938)
Tibor Kómíves, Jazyková štruktúra rady mesta Košíc počas revolučných rokov 1848 - 1849
Ladislav Gergely, Mestská správa v Košiciach a jej činnosť na začiatku prvej svetovej vojny
Veronika Gayer, Maďarské menšinové aktivity na východnom Slovensku počas medzivojnového obdobia
Miron Breznoščák, Portrét Nácka: Kolektívna identita v banských mestách za prvej Československej republiky
IV. Nové témy a nové prístupy komparatívneho historického výskumu
Mária Tömösváryová, Znovuobjavenie viery v Boha. Otázka, či odpoveď? Perspektívy obnovy religiózneho života v semi-židovský'ch rodinách v Maďarsku a na Slovensku z historického pohľadu. (O začínajúcom výskume)
Mátyás Binder, Rómska národná myšlienka vo východnej Európe so zreteľom na vývoj tohto procesu v Maďarsku a na Slovensku. Náčrt
Csaba Zahorán, Strážcovia národa - komparatívny vý'skum interetnických vzťahov v Komárne (Slovensko) a Sfántu Gheorghe (Rumunsko)
Stretnutie (Slávka Otčenášová a Csaba Zahorán)
Zborník, ktorý držíte v rukách, je výstupom z medzinárodného seminára mladých slovenských a maďarských historikov, ktorý sa konal v dňoch 24. - 25. novembra 2011 v Bratislave pod záštitou Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky a Katedry histórie Univerzity Pavla Jozefa Šafárika v Košiciach. Podujatie otvorili minister zahraničných vecí Slovenskej republiky Mikuláš Dzurinda a riaditeľ Kultúrneho inštitútu Maďarskej republiky v Bratislave István Kollai, ktorí účastníkov seminára osobne pozdravili. Stretnutie nadväzovalo na tradíciu schôdzok mladých historikov v Slovenskom inštitúte v Budapešti, ktorú začal pred niekoľkými rokmi vtedajší veľvyslanec Slovenskej republiky v Maďarsku Juraj Migaš v spolupráci s riaditeľom inštitútu Milanom Kuruczom. Cieľom seminára v Bratislave bolo umožniť stretnutie mladých historikov zo Slovenska a z Maďarska, ktorí sú otvorení myšlienke vzájomného dialógu, spoznávania sa a prekonávania starých, politicky motivovaných stereotypných interpretácií minulosti. Na seminári sa ukázalo, že medzi mladými historikmi panuje vo všeobecnosti odklon od donedávna presadzovaných politických dejín a na popularite získavajú dejiny každodennosti, mikrohistória. história ideí, no i výskum etnicity a nacionalizmu, pričom sa vo svojej práci snažia prekonávať zaužívané postupy a uplatňovať moderné teoretické a metodologické koncepcie.
Tento zborník je prácou študentov histórie - doktorandov, ktorí sa vo výskume k svojim dizertačným prácam dotýkajú aj otázok slovensko-maďarských vzťahov. Na jednej strane je evidentné, že vychádzajú zo svojich národných historiografií a ich práce do určitej miery reflektujú historiografický kánon platný v oboch krajinách. Na druhej strane je však u nich badateľné aj úsilie vyrovnávať sa s tradičnými národnými historiografiami a nazerať na minulosť optikou snažiacou sa o pochopenie existencie odlišných interpretácií.
Prvá časť zborníka je venovaná vytváraniu historických mýtov a vzájomných stereotypov. Slávka Otčenášová sa v štúdii Obraz Maďarov v československých a v slovenských učebniciach dejepisu pre základné a stredné školy vydávaných v rokoch 1918 -1989 snaží poukázať na politickú motiváciu reprezentácií minulosti, ktorá ovplyvňuje vnímanie seba i druhých a prispieva k formovaniu historických mýtov a stereotypov, a to prostredníctvom analýzy československých a slovenských učebníc dejepisu pre základné a stredné školy vydávaných medzi rokmi 1918 - 1989. Agnes Tamás vo svojom príspevku Reprezentácia slovensko-maďarských vztáhov v 2. polovici 19. storočia na stránkach zábavných časopisov pátra po koreňoch vzájomných predsudkov, ktoré majú o sebe Slováci a Maďari, prostredníctvom stereotypov, ktoré vznikli v minulosti. Ako pramenný materiál jej poslúžili humoristické časopisy z druhej polovici 19. storočia.
Druhá časť zborníka sa zaoberá novými výzvami starých interpretácií v slovenskej a v maďarskej historiografii. József Demmel v príspevku Možnosti interpretácie životnej dráhy. O Ľudovítovi Štúrovi, ktorý je súčasne úvodnou kapitolou jeho monografie Zrodenie slovenského národa. Ľudovít Štúr a slovenská spoločnosť v Uhorsku v 19. storočí predstavuje cieľ svojej práce, ktorý spočíva v načrtnutí portrétu významného slovenského národného buditeľa - za pomoci najnovších výsledkov historického výskumu a spôsobom odlišným od tradičných slovenských aj maďarských naratívov. Ivana Škulecová v príspevku Elena Maróthy-Šoltésová a Hana Gregorova a ich vzťah k maďarizácii na príklade ich vybraných literárnych diel sleduje viacvrstvový vzťah vybraných predstaviteliek slovenskej inteligencie k spoločenskému fenoménu maďarizácie prostredníctvom analýzy ich publikovaných literárnych prác. Mátyás Erdélyi sa vo svojej štúdii Pomaďarčovanie mien a maďarstvo: niekoľko slov o reakciách na pomaďarčovanie mien zaoberá charakteristickým javom dualistického Uhorska pomaďarčovaním mien a jeho percepciou ako nástroja na zmenu identity. Alica Kurhajcová sa v štúdii Medzi centrom a perifériou: náčrt procesu identifikácie sa s ideami milenárnych osláv v mestách Zvolenskej župy (1896) venuje milenárnym oslavám, ktoré maďarská liberálna vláda v spolupráci s opozíciou usporiadala v roku 1896 pri príležitosti tisíceho výročia zaujatia vlasti a vzniku Uhorska a ich odozve v mestách Zvolenskej župy. Snaží sa čitateľa viesť k uvedomeniu si zložitosti vtedajšej doby. situácie, vzťahov a ľudskej stránky dejín.
Tretia časť zborníka je venovaná témam, ktoré môžeme označiť ako zvádzanie súbojov o identitu v multikultúmom prostredí očami mladých historikov. Nikola Regináčová V príspevku ,. Obyvateľstvo Košíc v číslach" (podľa štatistických sčítaní a vybraných štatistických dokumentov v priebehu 19. storočia do roku 1938) podáva obraz vývoja vykonávania populačných cenzov. ktoré sú cenným zdrojom informácií o údajoch obyvateľov miest, obcí a krajín. Tibor Kómíves sa vo svojom príspevku Jazyková štruktúra rady mesta Košíc počas revolučných rokov 1848 - 1849 sústreďuje na zmeny, ktoré sa odohrali uprostred 19. storočia v hornouhorských Košiciach, v tej dobe charakteristických jazykovou a kultúrnou pestrosťou. Zmeny v používaní jazyka v úradnom styku odzrkadľujú búrlivé procesy budovania národov, ktoré často prebiehali za vzájomného súperenia. Ladislav Gergely sa vo svojom príspevku Mestská správa v Košiciach a jej činnosť na začiatku prvej svetovej vojny venuje okolnostiam prechodu mesta Košíc z jedného štátneho útvaru do druhého, ako aj štruktúre a fungovaniu mestskej správy v posledných rokoch existencie monarchie. Portrét Nácka: Kolektívna identita v banských mestách za prvej Československej republiky je príspevkom Mirona Breznoščáka. v ktorom sa autor venuje komplikovaným premenám kolektívnej identity v šiestich vybraných mestách na strednom Slovensku za prvej Československej republiky v rokoch 1918 - 1938. Štúdia Veroniky Gayer Maďarské menšinové aktivity na východnom Slovensku počas medzivojnového obdobia prezentuje jej výskum zameraný na činnosť dvoch maďarských intelektuálov na východnom Slovensku v medzivojnovom období. Prostredníctvom ich aktivít sa autorka snaží načrtnúť, akým spôsobom bola organizovaná maďarská menšina v Československu v kontexte rivality dvoch centier budujúcich štátne a národné štruktúry v rámci národných štátov (Praha) a nad ich rámec (Budapešť).
Štvrtá časť zborníka predstavuje nové témy a nové prístupy komparatívneho spoločensko-vedného výskumu. Príspevok Márie Tömösváryovej Znovuobjavenie viery v Boha. Otázka, či odpoveď? Perspektívy obnovy religiózneho života v semi-židovských rodinách v Maďarsku a na Slovensku z historického pohľadu. (O začínajúcom výskume) rozpráva o autorkinom interdisciplinárnom prístupe v hľadaní súvislostí medzi prežitím holokaustu a z tejto historickej skúsenosti vyplývajúcou zmenou vzťahu k viere. Mátyás Binder v príspevku Rómska národná myšlienka vo východnej Európe so zreteľom na vývoj tohto procesu v Maďarsku a na Slovensku. Náčrt predstavuje svoju pripravovanú dizertačnú prácu zameranú na procesy etnickej mobilizácie Rómov vo východnej Európe s využitím komparatívnej perspektívy. Ku svoje téme pristupuje využívajúc metódy historickej vedy. kultúrnej antropológie a teórií nacionalizmu. Strážcovia národa - komparatívny výskum interetnických vzťahov v Komárne (Slovensko) a v Sfántu Gheorghe (Rumunsko) je názov štúdie Csabu Zahorána. v ktorej autor prezentuje svoj prebiehajúci výskum zameraný na špecifický prípad spoločenského usporiadania, keď je väčšinový národ v postavení menšiny. Autor sa pokúša o komparatívny pohľad na slovensko-maďarské a rumunsko-maďarské spolužitie v regiónoch južného Slovenska a centrálneho Rumunska (Sikulska). kde práve maďarská menšina tvorí miestnu väčšinu.
Avšak najdôležitejšími hodnotami v práci historika nie sú konkrétne témy. ale skôr spôsob, akým pristupuje ku skúmaniu dejín a ako minulosť interpretuje širšiemu publiku. Táto záležitosť naberá na vážnosti najmä vtedy, keď ide o vytváranie obrazu tých druhých. Preto je nevyhnutné, aby sa mladí slovenskí a mad*arskí historici spoznávali, aby prekonávali vzájomné stereotypy, ktoré vznikajú a rozvíjajú sa na základe politickej inštrumentalizácie národnej minulosti a aby hľadali spoločný dialóg, ktorý prispeje k nášmu lepšiemu súžitiu v tomto malom regióne.
{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}