Príbehy ľudí,  ktorí svoje nedostatočné vedomosti či skúsenosti v oblasti finančnej gramotnosti  pocítili na vlastnej koži a peňaženke, je žiaľ, viac než dosť.  Keďže práve vyšla kniha Finančná gramotnosť pre každého, my sme jej autorom Diane Janíčkovej a Jurajovi Langovi položili niekoľko otázok.

- Čo vás viedlo k napísaniu tejto knihy?
Inšpiráciou bola naša dlhoročná skúsenosť v bankovom sektore, počas ktorej sme sa denne stretávali s ľuďmi, ktorým chýbali základné informácie o širokej ponuke finančných produktov a mnohokrát aj základné poznatky o tom, ako efektívne hospodáriť s vlastnými peniazmi a majetkom. Toto poznanie nás viedlo k napísaniu knižky a prostredníctvom nej tieto informácie poskytnúť širokej laickej verejnosti.
- Prečo je finančná gramotnosť taká dôležitá?
Výsledkom finančnej negramotnosti sú častokrát zložité životné situácie ohrozujúce samotné fungovanie rodiny či jednotlivca. Bez peňazí si nevieme zabezpečiť základné životné potreby, nieto ešte relax či zábavu. Je preto dôležité, aby sme si peniaze vedeli nielen zarobiť, ale si ich aj udržať. Znalosťami finančnej gramotnosti a následnými dobrými finančnými rozhodnutiami sa vieme ochrániť pred neúmerným zadlžovaním sa, ako aj pred zlými investičnými voľbami, ktoré môžu viesť k  finančným stratám, dokonca až k osobným ľudským tragédiám.
- Hospodárenie s peniazmi je oblasť, kde sa prejavuje osobnosť každého z nás, alebo naše konanie ovplyvnila výchova a rodina?
Určite výchova a vzdelávanie, ktoré je žiaľ stále nedostatočné. Tak, ako aj ďalším zručnostiam v iných oblastiach života, aj rozumnému hospodáreniu s vlastnými peniazmi sa musíme učiť.  Nenechať sa nachytať podvodníkmi, vedieť odolať lákavým ponukám, uvedomiť si, že v živote nič nie je zadarmo, rozpoznať, čo skutočne potrebujeme na rozdiel od toho, po čom iba túžime - to všetko by sme sa mali naučiť v rodine a v škole. Nakoniec nás reálny život tak či tak preskúša sám a niekedy bolestne doučí to, čo sme ešte nevedeli. Týka sa to každého z nás, bez výnimky.

Autori publikácie Diana Jančíková a Tomáš Lang

- Prečo nás to nenaučia v škole?
Voľakedy takáto potreba jednoducho neexistovala. Treba si uvedomiť, že za posledných 20 rokov sa svet (nielen financií) výrazne zmenil. Kým v minulosti sa ponuka banky týkala maximálne vkladných knižiek a možno dvoch-troch typov pôžičiek, dnes finančné inštitúcie ponúkajú širokú paletu úverových a investičných produktov. Aj vďaka vládnemu Národnému štandardu finančnej gramotnosti z roku 2008 sa táto oblasť vzdelávania postupne začína dostávať do škôl, hoci zatiaľ iba v rámci matematiky alebo náuky o spoločnosti. Ako samostatný predmet sa vyučuje málokde. Nie je to ideálny stav, veríme však, že postupne sa situácia zmení a k tejto zmene sme sa snažili dopomôcť aj našou knihou. Je to beh na dlhé trate, je ale dobré, že o finančnej gramotnosti resp. negramotnosti sa začína hovoriť čoraz viac.  
- Kedy treba začať s finančným vzdelávaním v rodine?
Od malička. Už deti je potrebné naučiť, že bankomat nie je tlačiareň peňazí, že na všetko, čo máme a potrebujeme, je treba si vedieť zarobiť. Že nič nie je zadarmo, aj keď nás o tom denne presviedčajú rôzne reklamné kampane. Keď sú deti väčšie, je vhodné im zriadiť účet s platobnou kartou, aby sa naučili so svojím vreckovým hospodáriť. Ak budú vedieť, že keď si svoje vreckové minú na začiatku mesiaca, ďalšie vreckové už v daný mesiac nedostanú, postupne sa naučia hospodáriť a chápať hodnotu peňazí. Možno to prvé mesiace nepôjde, ale pokiaľ sme dôslední, určite sa to naučia.
- Prečo je finančná gramotnosť vo všeobecnosti taká nízka? Môže za to školstvo, výchova, totalita...?
Na Slovensku už začína byť viditeľná snaha pohnúť finančné vzdelávanie vpred.  Chýba mu však dostatočná kvalita. Spomínali sme, že je potrebné s výchovou začať už v rodinách od útleho detstva, v školách  vyhradiť  finančnej gramotnosti samostatný predmet. Treba klásť dôraz na obsah, nielen na formu vzdelávania. Vedieť vysvetliť zložité ekonomické, bankové a poistné pojmy jednoducho a zrozumiteľne, je v celku náročné aj pre odborníkov.
- Aký je to pocit, keď držíte v rukách vlastnú knihu?
Určite príjemný. Nie je to však len výsledok samotnej práce na knihe. Snažili sme sa v nej podeliť o naše dlhoročné skúsenosti a poznatky, ktoré sme nazbierali počas mnohých rokov. Veríme, že čitateľovi pomôže zorientovať sa v základných každodenných finančných potrebách, pomôže získať prehľad o možnostiach financovania aj sporenia a v konečnom dôsledku, vďaka informáciám, ktoré sú v nej obsiahnuté, môže pomôcť vyhnúť sa chybným finančným rozhodnutiam.
- Knihu vám lektorovali významné osobnosti finančných kruhov
Sme veľmi radi, že nám odbornými radami pomohli a že sa nám ku knihe kvalifikovane vyjadrili odborníci, ktorých názor si vážime. Sú medzi nimi odborníci z finančnej a ekonomickej oblasti, ale aj z oblasti personalistiky a zamestnávania, tiež školstva či starostlivosti o deti z detských domovov. Aj to je dôkazom toho, že finančná gramotnosť sa týka širokého okruhu populácie.
- Aké máte s knihou plány?
Kniha je písaná tak, aby čitateľovi poskytla prehľad vo svete osobných financií v rôznych etapách života.  Preto veríme, že si nájde svoje miesto ako „povinné čítanie“  v každej  rodinnej knižnici.  Že sa ujme v rukách pedagógov, ktorí majú možnosť posunúť z nej získané informácie   svojim žiakom, študentom alebo zverencom a pomôcť tak vychovať novú, finančne gramotnú generáciu. Kniha môže zaujať všetkých tých, ktorí chcú byť finančne zodpovední sami voči sebe. Poznať hodnotu peňazí znamená predsa poznať aj hodnotu svojej vlastnej práce.

Ďakujem za rozhovor
Angelika Holomáňová

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

A 100 éve született Kecskés László helytörténész, múzeumalapító tiszteletére 2013-at Kecskés László-emlékévvé nyilvánította Komárom képviselő-testülete. Szeptember 18-án dr. Vadkerty Katalin történészprofesszor a felvidéki kitelepítésekről mondta el gondolatait a Dél-Komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárban rendezett könyvtári beszélgetésen.

Vadkerty Katalin gondolataiból:

...Voltak e nemzetiségi ellentétek a "testvéri szocializmusban"? A "testvéri szocializmusban" más nevet adtak a gyereknek. De megmondjam az igazat? Ott jobban lehetett védekezni. Valahogy jobban ki lehetett játszani a rendszert. Voltak magyarok a pártközpontban, a pártvezetésben is, a fővárosban és vidéken is... Lehet hogy csak fiatalok voltunk azért látjuk szebbnek, jobbnak a régi dolgokat. De még ezt figyelembe véve is mondom, hogy erélyesebben lehetett akkor fellépni... talán azért mert a politikai funkció akkor nem járt együtt olyan nagy anyagi lehetőséggel? Ma a lehetőségek sokkal nagyobbak. Olyan hatalmasak, hogy egy miniszterelnök akár zsebre tesz egy egész iparágat - példának okáért a gázipart ... ha a lelkiismerete megengedi. Akkor legfeljebb egy kicsivel több fizetése volt... Minőségi különbségek vannak. Ne vizsgáljuk azt, hogy ez mennyire a lelkiismeret, alkat, erkölcs kérdése ... nem tudom hogy egyáltalán van-e a politikában erkölcs...

Nemrég felfigyeltem a magyar televízióban - több hete - egy nagyon szép fiatal hölgyre, akinek sejtelmes fogalma sem volt a történelemről - mert ugye rendező és színésznő - aki  elkezdett beszélni arról, hogy az ö őseit kitelepítették. A szülőfalújában ezzel beszélt, azzal beszélt és olyan választ kapott, hogy nekik mindegy, hogy szlovákul beszélnek vagy magyarul... egy faluban ahonnan kitelepítettek magyarokat. De az őslakosokat kérdezte? Nem, a betelepített szlovákokat. Kezd egy ilyen - mi elneveztük szlovmagy elméletnek - kialakulni, hogy végeredményben Dél-Szlovákiában teljesen mindegy, hogy magyarul beszélnek-e, vagy szlovákul. Mint ha az idegen nyelvtudás azt jelentené, hogy már az is vagyok. A nyelvtudás és a nemzettudat közé egyenlőség jelet tesz! És csinálja ezt egy félművelt, történelemismeret szempontjából tudatlan de szép nö. És vannak emberek, akiknek ez az új eszme nagyon megfelel.... Mikor először láttam, azt hittem nem látok jól!
Szükségünk van arra, hogy legyen egy vezetésünk, legyen egy civil társadalmunk, amely tesz ez ellen valamit. De addig, amíg a "civilek" az államtól kapnak pénzt, ... terelnek bennünket mint egy nyájat. Elsősorban magunk tehetünk magunkért valamit! Ezt így szoktuk mondani: Tegyük a magunkét! Ne keressük a másikban a hibát! Nem mindegy hogy ki hogyan beszél! Nem mindegy hogy milyen iskolába megy a gyerek! A gyereknek legyen öntudata, de tisztelje a másikat... Szlovákiában nekünk kell talpra állni, Magyarországról pedig egy más típusú támogatást várunk. Hogy ne érződjenek mögötte az anyagi lehetőségek. Én tudom, a politikusoknak is meg kell élni valamiből. De éljenek úgy mint mi élünk! És egy másik dolog: felelősségre tudtuk vonni politikusainkat?! Nem mondanám... Ha felvetjük hogy húsz éve ott vannak, és látni szeretnénk az eredményeket ... nem válaszolnak. És újból jelöltetik magukat. Nincs fiatal, aki a helyükre állna? De van!

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Do pozornosti záujemcov o problematiku legionárskeho pamätníka z r. 1922 odporúčame publikáciu,  ktorú  vydal Odbor pre postavenie pamätníka z príležitosti jeho odhalenia dňa 10. novembra 1922. Pamätník bol dielom českého sochára Rudolfa Březy a stál pred Sokolovňou až do novembra 1938, keď ho postihol rovnaký osud ako dvadsať rokov predtým Kossuthovu sochu na hlavnom námestí, zničenú legionármi 22. apríla 1919. Publikácia pochádza z fondov České národní knihovny a je prístupná na našich stránkach.

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Už pred dvomi rokmi sme si všimli že nováčik v mestskom zastupiteľstve MUDr. Martin Starzyk intenzívne komunikuje s verejnosťou, včerajšie stretnutie s obyvateľmi jeho volebného obvodu tento trend len potvrdilo. Poslanecká prezentácia bola ohlasovaná s mottom "Nielen hovoriť, ale aj počúvať" a vykľula sa z nej pomerne obšírna diskusia na rôzne témy. Čo prekvapilo najviac, bol pomerne veľký počet záujemcov vypočuť si poslanecký odpočet napriek sychravému počasiu.

Ľudia boli rozrušení hlavne ideou vybudovať rýchlostný obchvat cez ich mestskú časť, ktorú mestský úrad prepašoval do nového územného plánu. Práve úsilím posl. Starzyka bolo toto nebezpečenstvo zažehnané. "Nebude obchvat" ubezpečil prítomných opakovane. Obyvateľov dlhodobo trápia aj celkom triviálne veci - nepokosená tráva v neudržiavanom miestnom parku, kde sa kvôli dvojmetrovej alergickej burine deti nedostanú k preliezkam.  Alebo keď z dlhodobo rozostavanej viacposchodovej budovy čas-od času zletí tehla na chodník kde zatiaľ našťastie nikoho nezabila. Cesta Cintorínska-Hliníková je nebezpečná a vyžaduje si retardér, artézska studňa je nefunkčná už tretí rok a podobne.

Mýlil by sa, kto by si myslel, že občania nevnímajú širśie súvislosti. V diskusii napr. odznelo:

"Mesto sa nebuduje. Zanikli veľke závody, teraz tu nie je nič. Keď ľudia nemajú prácu, mesto bude zanikať. Jediné čo nás udrží, je práca. Hovorí sa o priemyselných parkoch, ale ostáva len pri rečiach. Je to katastrofa. Veľa mladých ide von. Nemajú čo robiť, kde sa zamestnanť. "

"Obchvat o ktorom je reč, sa mal stavať ešte za starého režimu. Keď prišiel prevrat v 89-om, tak sa to zrušilo. Tu presne vidieť na Andovskej ulici kde bol prevrat - v polovičke cesty, ktorú ďalej nebudovali."

"Strašne málo dôvery mám k vedeniu mesta, k primátoru. Konkrétne som žiadal náhradné pozemky za vyvlastnený majetok. Navrhoval som voľné pozemky vo vlastníctve mesta - nedali, lebo tam bolo parkovisko, ktoré je potrebné zachovať, tak som súhlasil. Teraz vidím, že sú tam postavené rodinné domy. Takto sa ťažko buduje dôvera"

"Mám v Kamenici chatu. Tam denne vysiela rozhlas. Tu nemáme analógové vysielanie, nemáme tady mestský rozhlas, sme tu ako na konci sveta. A preto že sme akože na konci sveta, my nevieme vóbec čo sa deje v meste, boha jeho."

"Ležal som v nemocnici s p. Sykorom, býv. riaditeľom hydromeliorácií. Ten mi tvrdil, že táto voda, ktorá ide z Jelky, ide v azbestových rúrach, oni to robili. Čo je potom zdravšie? Tá artézska voda, alebo tá pitná voda, ktorá ide nejakých 70km v 500 milimetrových azbestových rúrach? Peniaze nie sú nato, aby sa vymenili, iba Nitra si to dovolila vymeniť za kovové..."

Vo svojich odpovediach posl. Starzyk prisľúbil venovať sa uvedeným problemom a intervenovať u vedenia mesta. Odpovedal aj na otázku o likvidácii materskej škôlky na Cyrilometódskej ul. Uviedol, že tam v živote nebol a riadil sa informáciou MsÚ, že objekt je v zlom stave a nie je vhodný na materskú śkôlku. Na druhej strane vie, že na Mostnú ZŠ sa tohoto roku prihlásilo len 29 prvákov a rodičia evidentne nepovažujú túto školu (kam sa má materská śkola z Cyrilometódskej sťahovať) za perspektívnu. Prisľúbil, že v žiadnom prípade nepodporí predaj objektu materskej škôlky podnikateľovi.

V odpovedi na inú otázku poslanec spoločne s publikom vypočítal výšku poslaneckých odmien, ktoré za štyri roky činia okolo pol milióna korún. MUDr. Starzyk pripustil, že jeho kolegovia nominovaní primátorom do riad. orgánov mestských podnikov môžu dostávať i niekoľkonásobok tejto sumy, ich výšku však nezainteresovaní poslanci nepoznajú.

Na opakované dotazy z publika o fungovaní a možnostiach poslanca reálne ovplyvniť chod mesta vysvetlil mechanizmus hlasovania na zastupiteľstve, keď sa rozhodnutia de-facto prijímajú na Mestskej rade a málo informovaní poslanci ich len odhlasujú.

V odpovedi na otázku publika o zdrojoch financovania digitálneho vysielača a netransparentného hospodárenia mestských podnikov p. poslanec prisľúbil získať a publikovať na svojej webstránke výročné správy Novocentra.

Aj v tejto súvislosti je zaujímavý ohlas z publika, ktorý ukazuje, že voliči sledujú a náležite "oceňujú" prácu svojich volených zástupcov: "Občania by boli radi, keby sa obnovila činnosť artézskej studne. Je tu jeden poslanec - Lízo Forró, ten si nevšíma nič okrem svojich polí. Ja hovorím, aj keď som Maďar, že maďarská koalícia je vred v mestskom zastupiteľstve".

Možno si súčaní poslanci neuvedomujú, že ich "festivalový" prístup a tolerovanie excesov vedenia mesta  sa im môžu u voličov vypomstiť. Dobre to ukazuje aj záverečný potlesk a podpora, ktorú v tomto tradičnom maďarskom obvode občania vyjadrujú slovenskému poslancovi, ktorý - zdá sa - je ochotný pre nich pracovať a o svojej práci skladať účty.

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Zo životopisu genmjr. Prof. PhDr. Františka Hatalu CSc.
Pre malú dedinu na južnom Slovensku je veľkou udalosťou mať rodáka generála. František Hatala (doma ho volali Franco), syn poľnohospodárskeho sluhu, neskôr roľníka a v 50.-60. rokoch člena JRD a matky Márie, služobnej, sa 7.11.1925 narodil ako štvrté dieťa. Mal ešte mladšieho brata Bernarda. Jeho traja starší bratia, vzhľadom na sociálnu situáciu v rodine a nízku zdravotnú starostlivosť zomreli veľmi mladí.

Syn František vyrastal ako každý iný chlapec na dedine. Pásaval husi na strniskách, kravy na lúkách pri rieke Žitave, už ako 12-13-ročný vedel zapriahať kone a orať s nimi... Základnú školu ukončil v roku 1936 v Dolnom Ohaji, meštiansku školu v r. 1940 v Šuranoch (vzdialenej 9 km), do ktorej chodil na bicykli, pešo a keď mali peniaze i vlakom (hlavne v zime). Jeho vývin silne poznamenala maďarská okupácia v roku 1938. Ďalšie vzdelávanie mladých ľudí bolo na slovenských školách veľmi obmedzené a finančne náročné. Preto išiel len za učňa - strojníka do Škrobárni a liehovní v Dolnom Ohaji (roky 1940 - 42). Do učňovskej školy chodil v Nových Zámkoch.

Toto obdobie zanechalo v ňom silné sociálne cítenie, pohyboval sa v robotníckom prostredí, kde prevládala ťažká 12-hodinová manuálna práca. V tejto dobe sa mladým ľuďom, neovládajúcim maďarský jazyk, ťažko hľadala práca. Vzhľadom k tomu, že Maďari na miestnych školách zrušili vyučovanie nemčiny a nahradili ho skoro každý deň výučbou maďarčiny, si František pomerne rýchlo osvojil maďarčinu a dostal prácu u firmy Baťa v Nových Zámkoch. V nej bol prijatý za tovariša - mechanika, opravára šijacích strojov. Novú profesiu si dobre osvojil a preto ho firma Baťa vyslala do novovybudovaného závodu v strednom Maďarsku do obce Martfü, neďaleko Szolnoku. Tu dostal na starostlivosť výchovu učňov a ako majster odborného výcviku sa stal uznávaným špecialistom. Tento jeho pobyt bol prerušený víťazným postupom Červenej armády pri oslobodzovaní Maďarska, a tak sa špecialisti vracali späť do Nových Zámkov.

V tomto období maďarská vláda na čele s fašistom Szálasim nastolila tvrdý režim. Konali sa pravidelné razie na skrývajúcich sa Židov, slovenských chlapcov, ktorí sa odmietali zúčastňovať na predvojenskej výchove, tzv. „Levente," odmietli narukovať do maďarskej armády, alebo z nej ušli. Jednu veľkú raziu uskutočnili maďarskí žandári aj v Dolnom Ohaji. Dňa 27.3.1945 chytili asi 30 - 35 našich občanov, medzi nimi aj Františka Hatalu a odvliekli ich do „Tábora" v Tallóši neďaleko Galanty. Odtaľto mali byť deportovaní na nútené práce do Nemecka. Podarilo sa im ujsť a peším 60 km pochodom cez kukuričné polia prešli cez nemecký front a dostali sa k vojakom Červenej Armády a potom domov, až do oslobodenej dediny. Po tejto strastiplnej ceste znova nastúpil fo firmy Baťa v Nových Zámkoch, kde sa stal tajomníkom ZV ROH. Pomáhal zamestnávať našich občanov v podniku...

1.10.1947 narukoval do armády,  k 4. ženijnému pluku Československých partizánov do Petržalky. Po základnom výcviku si ho všimli jeho velitelia a vyslali do Poddôstojníckej školy v Pevnosti-v Komárne. Po jej úspešnom ukončení bol dňa 16.1.1948  povýšený do prvej vojenskej hodnosti - slobodníka. O rok neskôr ako čatársky ašpirant absolvoval školu dôstojníkov v zálohe (ŠOZ), kedy dostal hodnosť poručíka a vzápätí aktivoval ako poručík. Ako vojak z povolania prešiel rôznymi funkciami a nosil na ramenách postupne všetky vojenské hodnosti vrátane štábneho kapitána v roku 1953. Na podplukovníka bol povýšený v r. 1957, na plukovníka v roku 1978 a na generála bol menovaný prezidentom republiky dňa 1.10.1978. Tento rozkaz bol prečítaný ministrom obrany ČSR na Dukle 6.10.1978.

Z uvedeného vyplýva, že prešiel všetkými vojenskými hodnosťami od slobodníka až po generála. Sám si bol vedomý toho, že autorita dôstojníka neprichádza s hviezdičkami, ale znalosťami, morálnymi kvalitami, pracovitosťou, náročnosťou na seba a svojich podriadených, spolupracovníkov a úctou k nim. Bol si vedomý tiež toho, že napĺňať tieto svoje životné zásady môže len ako odborne politický a pedagogicky kvalifikovaný profesionál.

Vzhľadom k tomu, že počas II. Svetovej vojny a maďarskej okupácie južného Slovenska, kde žil, mu nebolo umožnené vzdelávať sa , využil všetky možnosti, ktoré vtedy ČSĽA (Československá ľudová armáda) mladému človeku poskytovala. Študoval na 1 -ročnej ústrednej politickej škole, ktorú ukončil s vyznamenaním, absolvoval Vojenskú politickú akadémiu K. Gottvalda v Prahe, ktorú ukončil s červeným diplomom v roku 1959. Po jej ukončení bol vyžiadaný a premiestnený do VAAZ v Brne, do spoločensko-vedného cyklu ako učiteľ spoločenských vied. Tu pociťoval ďalšiu potrebu vzdelávať sa, a preto sa prihlásil a absolvoval 2-ročné postgraduálne štúdium vojenskej pedagogiky a psychológie, ktoré ukončil v roku 1962.

Predel vo vzdelávaní Františka Hatalu nastal po vyhratom konkurze k štúdiu internej ašpirantúry na UPA v Moskve v rokoch 1962 - 1965. Po štátnych skúškach, napísaní a obhajobe kandidátskej práce na tému „Formírovanie komandírskych káčestv u molodých oficierov ČĽA" získal prvú vedeckú hodnosť - kandidát pedagogických vied. K tejto obhajobe už mal publikovaných niekoľko článkov a odborných štúdií a predložil svoju prvú publikáciu - "O výchove mladých důstojníkov". A kto sa raz upísal pedagogickej činnosti - učiteľstvu, musel neustále študovať, tvoriť, publikovať.

Táto jeho činnosť viedla k habitácii na docenta v roku 1976. Pred 15-člennou komisiou vedeckej rady VPA zloženou z vojenských a civilných pedagógov a psychológov obhájil svoju publikáciu - „Sebavýchova mladých dôstojníkov".

V ďalšom období sa popri pedagogickej činnosti venoval tvorbe publikácií. Pripravil koncepciu učebnice „Základy vojenskej pedagogiky", viedol autorskéko|ek|íyy napr. pri spracovaní publikácii „Formovanie osobnosti mladých dôstojníkov", „Morálnopolitická a psychologická príprava mladých dôstojníkov" a ďalšie. V každej z nich publikoval až 5 samostatných kapitol. Na základe tejto činnosti a publikovaných okolo 200 článkov, rozhlasových a televíznych vystúpení inaguroval v roku 1981 pred 35 člennou Vedeckou radou VPA za profesora. Menovaný bol dekrétom prezidenta ČSR zo dňa 28.3.1981 za profesora pre odbor pedagogika.

V  súvislosti s hodnosťami a vzdelaním zastával aj primerané funkcie. Ako mladý poručík bol premiestnený v roku 1949 do Vojenskej školy Jana Žižku z Trocnova do Spišskej Novej Vsi za inštruktora pre politickú a kultúrnu výchovu žiakov a zväzákov. Po ročnej činnosti pôsobil na politickom oddelení 10. divízie v Košiciach akjo organizačný inštruktor (1950 - 52). Neskôr bol ustanovený (1953) za zástupcu veliteľa divízie pre politické veci (NPO). Po absolvovaní VPA K. Gottwalda v Prahe pôsobil na katedrách spoločenských vied VAAZ v Brne ako starší učiteľ, náčelník katedry pre politickú a kultúrnu výchovu a po ukončení ašpirantúry v Moskve bol zástupcom náčelníka katedry vojenskej pedagogiky a psychológie do roku 1969.

V    tomto období bola rozkazom prezidenta republiky zrušená VPA K. Gottwalda v Prahe a zriadená spoločenskovedná fakulta VAAZ so sídlom v Bratislave. Plukovník František Hatala sa stal členom 3-člennej komisie MO ČSR, ktorá mala vybudovať túto fakultu kádrovo, materiálne a odborne a začať v nej výučbu. Po splnení týchto úloh bol Fr. Hatala vymenovaný za prodekana fakulty pre pedagogickú činnosť. Na báze fakulty bola v roku 1972 zriadená VPA, kde sa stal jej prorektorom pre pedagogickú činnosť a od roku 1977 pre vedeckú činnosť. V tejto funkcii pôsobil až do decembra 1989, kedy odišiel do dôchodku.

Mimo toho pôsobil ako školiteľ ašpirantov, bol predsedom komisie pre obhajoby kandidátskych prác, členom komisie vlády SR pre vedecké hodnosti, členom vedeckých rád na vysokých školách, ... Takáto pestrá bola 40-ročná životná púť gen. Františka Hatalu v ČSĽA.

Popri tejto hlavnej profesionálnej činnosti sa aktívne zapájal aj do spoločenského života v miestach svojho pôsobenia. Medzi významnejšie patria, napr. dvadsať rokov pôsobil ako poslanec Národného výboru hlavného mesta Bratislavy (1971 - 1991, pracoval aj v Komisii školstva a od roku 1983 ako jej predseda. Bolo to obdobie veľkého rozmachu mesta a jeho školstva. Len na stredných školách študovalo vyše 30 tis. žiakov a učilo 11 tis. učiteľov. Od roku 2002 bol platným a jedným z najstarších členov „Združenia portonierov a ženistov." Pre jeho členov napr. zorganizoval exkurziu do Jadrovej elektrárne Mochovce a rekreačný pobyt na Termálnom kúpalisku Podhájska. Bol dlhoročným členom „Klubu vojenských pedagógov" a od založenia „Klubu generálov Slovenskej republiky" sa stal jeho členom.

Počas pôsobenia v Košiciach sa oženil s Jarkou Teréziou z Podhájskej. Svadbu mali 22.12.1953 v Dome Košického vládneho programu. Veľkou udalosťou pre nich bolo narodenie dcéry Lýdie (1954) a o dva roky neskôr, syna Petra (1956). Manželka po celú dobu ich spolužitia bola veľkou oporou celej rodiny. S veľkým porozumením znášala „útrapy" vojenskej rodiny. Za tú dlhú dobu sa, napr. 6-krát sťahovali (Košice, Praha, Brno, Bratislava,...). Hoci bola vyštudovaná ekonómka musela často meniť zamestnanie, či už ako knihovníčka, účtovníčka, asistentka riaditeľa a pod. A nemali to ľahké ani ich deti. A hoci doma hovorili po slovensky, začali chodiť do českej základnej školy, neskôr prestúpili do slovenskej. Nešlo tu len o zmenu vyučovacieho jazyka, ale aj o históriu (dejepis), literatúru, prírodopisné názvy, ale aj nové prostredie, kolektívy, zmeny kamarátov a podobne. A práve vďaka manželkinej veľkej láske, trpezlivosti, porozumeniu a obetavosti prežívali spolu šťastné chvíle a prekonávali ťažkosti.

Frantiśek hatala ako vojak z povolania a vojenský pedagóg i predseda Komisie školstva Národného výboru hlavného mesta Bratislavy pomáhal občanom Dolného Ohaja. Obracali sa na neho s rôznymi žiadosťami, či už išlo o poradu a výber štúdia, umiestnenie na školách, výber posádky brancom, prípadné voľná, keď mali rodinné a osobné problémy. Bolo veľa rodín, ktoré sa na neho s dôverou obracali. Pre obec spracoval i jej vojensko-politické oslobodenie Červenou armádou...

Takáto bola životná púť obyčajného dedinského chlapca...

Rodáci: Dolnoohajčan genmjr. František Hatala
a Šurančan emeritný biskup Dominik Tóth
na oslavách 720.výročia obce Dolný Ohaj 5. júla 2013

My Nitrianske Noviny 1.2.2010

Krajský hlásnik, november 1998

Podnikové noviny Elektrosvit 17. novembra 1978

Podnikové noviny Elektrosvit 1. decembra 1978

Učebnica vytvorená autorským tímom
pod vedením prof. PhDr. Františka Hatalu, CSc.,
Naše vojsko Praha 1987

Jan Štaigl a kol. Generáli. Slovenská vojenská generalita 1918-2009, Magnet Press Slovakia 2009. Kapitola venovaná prof. PhDr. Františkovi Hatalovi, CSc.

S použitím archívu Mgr. Jany Slobodníkovej. Ďakujeme!
{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Z iniciatívy našej strany československá vláda vyniesla rozsudok nad iredentistickou maďarskou a nemeckou menšinou a nad zradcami nášho národa. Ide len o čiastkový trest za to, že náš národ musel prežiť 6-ročnú porobu a musel prejsť vojnovou hrôzou. Tento cieľ sledovalo aj nariadenie SNR o konfiškácii a rozdelení nepriateľského pôdohodpodárskeho majetku. V rámci nášho okresu vykonala sa konfiškácia ako aj revízia prvej pozemkovej reformy do dôsledkov.

Z konfiškácie sa dostalo do rúk 2.031 drobných prídelcov 4.581 ha pôdy. Štátnym lesom bolo pridelených zo skonfiškovaných majetkov 1.083 ha pôdy.... Nemôžeme neprejaviť radosť nad tým, že práve my žijeme na historickom prelome dvoch svetov a že víťazstvo pokrokového sveta môžeme ďakovať Sovietskemu sväzu na čele so súdr. J. Stalinom...
Tento nesporne zaujímavý dokument doby si môžete prečítať len na našich stránkach...

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

A Párkányi Városi Múzeum és partnerei  tisztelettel meghívják Önt és kedves családját A PÁRKÁNYI CSATA ÉS ESZTERGOM VISSZAFOGLALÁSA 330. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás ünnepélyes megnyitójára 2013.09.27-én 17.00 órára a múzeum Vámház köz 2. sz. épületébe. A kiállítást megnyitja: Vércse Miklós pedagógus, a Párkányi csata c. könyv szerzõje. Közremûködik: a párkányi Liszt Ferenc MA.

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Nem csalódtak, akik ellátogattak két hete szombaton a párkányi Hotel Phőnix elé. Egy lélegzetelállító motoros akrobatikus show műsort láthattak az érdeklődők. Nem kaszkadőr bemutatót, show műsort. Hiszen a kettő nem ugyanaz. Többek között ezt is megtudtuk Szabó Ákos nyilatkozatából, aki az est  egyik igazi főszereplője volt.

- Mesélj nekem arról hogyan jött az ötlet, hogy kaszkadőrködj?
- 1998-ban külföldön jártam, és ott találkoztam először az ilyen jellegű motorozással. Meguntam a gyorsaságot és rájöttem, hogy nagy köbcentis motorral is lehet lassan motorozni, csak fel kell dobni valamilyen érdekességgel. 11 éves korom óta motorozok, de ennél jobban még semmit nem élveztem.

-Aki igazán kíváncsi rátok hol tud találkozni veletek?
- Filmekben még nem szerepeltem, de videoklippekben már igen. Ez nem kaszkadőrködés, szögezi le Ákos, hanem akrobatika. Itt nem kell ablakokon kiugrálni vagy az égő motorról leugrani. Ez más, de itt is nagyon fontos a rátermettség és úgyszintén az ügyesség.

- Úgy tudom, a Te   egész életed a motorozásról szól…
- Igen. Ez a hobbim és a munkám is. Ugyanis civilben egy motoros  Suzuki cégnél dolgozom, mint biztonságtechnikai oktató. Hogy mire is oktatok? Hogy hogyan lehet túlélni motorral az utakat. Ez nem olyan, mint egy rutinoktatás. Ezzel azt szeretnénk megtanítani, hogy városi forgalomban hogyan oldhatjuk meg a veszélyhelyzeteket. Sajnos az akrobatikus motorozás nem igazán kifizetődő. Amit egy-egy fellépésért, bemutatóért kapunk, azt rá is fordítjuk a motorok karbantartására, felújítására.

- És a család mit szól ahhoz, hogy ilyen veszélyes dologgal foglalkozol? A motorosokra utóbbi években akkor figyeltek oda amióta Talmácsi Gábor világbajnok lett, Őt nem ismered?
- Anyukám eleinte féltett, de mivel ő is gyerekkora óta motorozik, így nincs belőle probléma. Elmondhatom, hogy ezt az érzést, a motorozás feelingjét az anyatejjel szívtam magamba.
Ezek után mit is lehet mondani? Talán annyit, hogy felügyelet és hozzáértők nélkül meg ne próbálják ezeket az akrobatikus mutatványokat. Talmácsival nagyon jó barátok vagyunk, nemrégiben megnéztük a Talma gyermekkori fotóit, jókat nevetünk amikor az ifjú Talma egy motoron ült lehetett vagy 5 éves.

Aztán szóbakerül még, hogy voltak e már a Felvidéken. Nemrégiben Kassán jártak meg voltak már Kamocsán is. Amennyiben hívják őket, szívesen utaznak 7 tagú társsaságukkal fellépni határon túl is akár Párkányba és  Érsekújvárba  is ha meghívják őket. A produkcióban láthatunk világító motorokat, tanúi lehettünk ahogy elégették a gumit. Gábor még hozzá tette, van látványos pirotechnikával felszerelt programjuk is, csak ahhoz megfelelő feltételek kellenek.

Telek Lajos   
Fotó: Telek Lajos

Ez a Riport nem jött volna létre támogató nélkül. Egy csésze fekete élvezet kóstolja meg Ön is a Organó Gold kavét!

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

V Čechách (a sporadicky aj na Slovensku) si 23. septembra pripomenuli 75. výročie všeobecnej mobilizácie z r. 1938, ktoré bolo vyhlásené v čase rozhodovania sa západných mocností o budúcnosti Československa. Z nižšie uvádzanej chronológie je zrejmé, že mobilizácia sa uskutočnila až potom, ako Hodžova vláda prijala britsko-francúzske ultimátum a  odstúpila Sudety Nemecku. Nie je celkom zrejmé, aký účel mobilizácia v tejto situácii sledovala. Aj na ďalšie nezrovnalosti pri výklade udalostí tohoto obdobia poukazuje vo svojom článku Tomáš Krystlík, autor knihy "Zamlčené dějiny"(2008).

Nižšie uvádzame chronológiu udalostí od 1. júna 1938 po 1. december 1938.

{jumi [NZONLINE/chronologia.php][antisemitism,csl_mad,jaszi,jews,mas_akad,nz,sk][1938.06.01][1938.12.01]}

{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Hóka László, az MKP egykori parlamenti képviselője tragikus halálának 5. évfordulója alkalmából a párt helyi szervezete a kürti temetőben emlékezett a falu szülöttjére. A megemlékezésen részt vett Hóka László özvegye és édesanyja is. Szigeti László az MKP Országos Tanácsának elnöke Hóka Lászlóra emlékezve kiemelte emberi nagyságát. Szerény, egyenes gerincű, rendívül nagy munkabírású ember volt. Hangyaszorgalmával építette és erősítette a 90-es években az akkori MKDM helyi és regionális struktúráit.

Elévülhetetlen érdemei vannak az 1998-as pártegyesítésben, annak regionális megszervezésében. Hóka László igazi lokálpatrióta volt, aki a közösségnek élt. Nem véletlenül választották őt háromszor Kürt község polgármesterének. Parlamenti képviselőként és polgármesterként is szolgálatot teljesített, serényen szorgoskodott a helyi közösség és a felvidéki magyarság gyarapodása és felemelkedése érdekében. Farkas Iván az MKP alelnöke beszédében azokra az évekre emlékezett, amikor Hóka Lászlóval együtt Nyitra megyei önkormányzati képviselőként harcoltak régiónk megerősítéséért, az itt élő emberek életének javításáért. Kiemelte volt kollégája következetességét, példaértékű magyarságtudatát és önzetlen kollegialitását. A megemlékezés végén az MKP tisztségviselői megkoszorúzták volt harcostársuk Hóka László sírját. Hóka László 1957. szeptember 20-án született Érsekújvárban és 2008. július 6-án hunyt el.

Forrás: Facebook/MKP Érsekújvári járás
{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

V slovenskej tlači sa v tomto roku meno Alberta Apponyiho (29.5.1846-7.2.1933) nemihlo, napriek tomu, že od smrti tohoto Uhro-Slováka (rodinné sídlo Apponyiovcov bolo v Eberhardte t.j. na Slovensku) uplynulo okrúhle 80 rokov. V určitom zmysle je to mlčanie aj pochopiteľné, veď Apponyi je akýmsi Teodorom Nette slovenských dejín a dôležitejší než človek, je symbol. Ak Majakovský oslavoval v lotyšskom kuriérovi (na ktorého spáchali atentát keď viezol list boľševickej vlády do Berlína)  súdruha i zaoceánsky parník, potom dekadentný uhorský aristokrat Apponyi je dnes pre slovenských majstrov pera predovšetkým synonymom brutálnej maďarizácie.

Na Apponyiho  nikto nespáchal atentát - Masarykov krúžok sa pokúsil len o jeho „character assassination” s cieľom diskreditovať ho (a zajedno s ním i uhorský liberálny režim) v očiach medzinárodnej verejnej mienky.

Či sa diskreditačná kampaň podarila, žiaľ ani po 100 rokoch nevieme s určitosťou povedať - keďže slovenská historiografia polemiku Björnson-Apponyi vedenú na stránkach medzinárodnej tlače zatiaľ nestihla spracovať. Vieme len, že Apponyiho odnárodňovaciu politiku odsúdili okrem Björnsona aj ďalší významní európski činitelia, ako britský publicista R. W. Seton-Watson, švajčiarský spisovateľ W. Ritter a hlavne L. N. Tolstoj, aj keď v prípade posledne menovaného šlo o podvrh. Vieme, že proti Apponyimu demonštrovali krajanské organizácie  počas jeho návśtev v USA, žiaľ ich ohlas v americkej tlači zatiaľ takisto nie je spracovaný.

Určitý informačný deficit sprevádza slovenského záujemcu o Apponyiho permanentne - z nedostatku informácií mu neostáva, než si domýšľať Apponyiho účinkovanie v r. 1918  (ak predpokladá jeho  rezistenciu voči Károlyiho vláde a podporu Horthyho, mýli sa). Fátum neinformovanosti sprevádza  slovenského čitateľav súvislosti so starým grófom i neskôr. Ivan Krno vo svojej knihe o Trianonskej zmluve síce plasticky popisuje Apponyiho príjazd do Paríža v r. 1920 i jeho starosti o hodvábne košele v batožine, jeho prejav na mierovej konferencii však opomenie.

Postava starého pána sa tak pre slovenského čitateľa redukuje/transformuje práve na tzv. Apponyiho maďarizačné školské zákony z r. 1907.  A pokiaľ si uvedené zákony neprečíta, kontext v ktorom vznikali nespozná a s (česko)slovenskými školskými/jazykovými zákonmi neporovná, tak sa to zrejme ani nezmení...

{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

OZ Lucerna v spolupráci s OZ Domov použitých kníh pozýva všetkých záujemcov a priateľov dobrej knihy na prvú bezplatnú knižnú burzu, ktorá sa uskutoční dňa 26.10.2013 v Obecnom dome v Tvrdošovciach od 9,00 hodiny.

A Lucerna polgári társulás és a Használt Könyvek polgári társulás meghívja a könyvolvasók széles táborát az első ingyenes könyvbörzéjére, amelyre 2013.október 26-án, 9,00 órai kezdettel kerül sor a faluházban.

OZ Lucerna v spolupráci s OZ Domov použitých kníh pozýva všetkých záujemcov a priateľov dobrej knihy na prvú bezplatnú knižnú burzu, ktorá sa uskutoční dňa 26.10.2013 v Obecnom dome od 9,00 hodiny. Čaká tu na Vás vyše 3000 kníh, ktoré  sú určené všetkým, priateľom kníh, deťom, mládeži i seniorom. Knihy si  môžete prelistovať, prečítať a odniesť do Vášho domova, alebo obdarovať Vašich blízkych. Knihy sú všetkých žánrov - romány pre ženy, thrillery, knihy z lekárskeho prostredia, detektívky, učebnice, slovníky, odborné knihy, cudzojazyčné knihy, poézia, detské knihy, knihy pre mládež, kuchárske knihy, knihy o umení - jednoducho všetko, čo sa dá čítať. Knihy nepredávame, knihy nekatalogizujeme, knihy neponúkame on-line. Sme unikátne knižné miesto, ktoré je budované svojpomocne, a to skoro výhradne z už prečítaných a nepotrebných kníh. Ak máte doma knihy, ktoré sa vám už nehodia, zapadajú prachom, či nebodaj ležia v pivnici alebo vám jednoducho zavadzajú darujte ich. Každý záujemca si môže od nás odniesť knihy podľa svojho výberu a veríme, že pri hľadaní  tej svojej knihy strávi u nás príjemný čas. Poďme spolu zachraňovať knihy! - Zober si a čítaj knihy zadarmo!

A Lucerna Polgári Társulás és a Használt Könyvek Polgári Társulás meghívja a könyvolvasók széles táborát az első ingyenes könyvbörzéjére, amelyre 2013. október 26-án, 9,00 órai kezdettel kerül sor a faluházban. Több mint 3 000 gyerekek, fiatalok és felnőttek számára íródott könyv várja Önöket, amelyeket átlapozhatnak, beleolvashatnak, és ha tetszik, ingyenesen elvihetnek. A könyvek közt romantikus, kaland, detektív– és bűnügyi regények, orvosi könyvek, tankönyvek, szótárak, szakkönyvek, versek, gyermek– és ifjúsági könyvek, szakácskönyvek, művészeti könyvek is találhatók – egyszóval minden, ami olvasható. A könyvek nincsenek kategorizálva, elektronikusan feldolgozva és nem kell értük fizetni. A könyvállomány többségében már elolvasott, ingyenesen odaajándékozott könyvekből áll. Amennyiben Önnek is van otthon olyan könyve, amely évek óta csak a helyet foglalja és porosodik, ajándékozza el. Minden érdeklődő elviheti az általa kiválasztott könyveket és reméljük, hogy a válogatás során kellemes élményekkel gazdagodik. Mentsük meg a könyveket! – Vidd és olvasd a könyvet ingyenesen!

Základná umelecká škola Ferenca Liszta v Štúrove Vás srdečne pozýva na koncerty usporiadané v rámci XXI. ročníka Hudobných dní 4 - 5. októbra 2013 / A Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola tisztelettel meghívja Önöket a XXI. Zenei napok hangversenyeire 2013. október 4 - 5.

Piatok - Péntek (1700) Koncertná sála ZUŠ F. Liszta – MAI Koncertterme
Koncert talentovaných študentov Štátneho Konzervatória v Bratislave (klavír, spev, akordeón)
A Pozsonyi Konzervatórium ifjú tehetségeinek bemutatkozó koncertje (zongora, ének, harmonika)
Sobota - Szombat (1800) MsKS Štúrovo – VMK Párkány
EŠTE JEDNO TANGO autorský večierok Ernesta Zahovaya pri príležitosti 100. výročia autorovho narodenia
MÉG EGY TANGÓT Zahovay Ernő szerzői estje (a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából)

{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

A Városi Művelődési Központ szeretettel vár minden érdeklődőt Kovács P. Attila "A mammutfenyőktől a gejzírekig" c. fotókiállítására.

Mestské kultúrne stredisko v Štúrove pozýva všetkých záujemcov na výstavu fotografií Attilu P. Kovácsa "Od sekvojí ku gejzírom".

{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

17. novembra 1946 bol položený základný kameň radnice (dnes budova mestského úradu) v Nových Zámkoch. Hlavným rečníkom na slávnosti bol predseda Zboru povereníkov Dr. Gustáv Husák, ktorý vo svojom príhovore zdôraznil, že v Nových Zámkoch neslobodno trpieť piatu kolónu... Článok dopĺňame o fotografie zo slávnosti.

Prameň: Sloboda, týždenník Slovákov v Maďarsku, 21. novembra 1946

Foto: Archív L. Melecskiho. Ďakujeme!

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

1683 szeptemberében III. (Sobieski) János lengyel király az oszmán ostromzár alatt álló Bécs megsegítésére sietett. A győztes csata után Magyarországig üldözte a török csapatokat. Még októberben diadalmaskodott a párkányi csatában, és végleg felszabadította Esztergomot. A párkányi csatát követően és Esztergom bevétele napján is vallási érzülettől áthatott levélben számolt be XI. Ince pápának a történtekről.

Legszentségesebb és legboldogságosabb atyám, legkegyelmesebb Uram, Uram!

Szentségednek boldogságos lábainak csókolása után magam és uradalmaim legalázatosabb ajánlásával. Szentségednek apostoli áldásával Bécs az ostrom alul felszabadult, a nagyvezér le van verve, szétszórva óriási tábora, a mit három hét előtt futárral jelentettem. Most kietlen tartományokat áthaladva, a Dunán is a mint kívántatott, hidakon, gázlókon és hajókon többször átkelve, legyőzve éhséget és betegségeket, azonban Isten kegyelméből, le nem győzött kedélylyel, három nap alatt két csatát vívtunk Isten segítségével, a ki nem nekünk, nem számunkra, hanem nevének adott dicsőséget, a mely győzelmet a sz. apostolok, küszöbére alázatosan viszem.

Mitsem törődve az élelem hiányával, csupán a lengyelekkel előre haladni határoztam, habár a segélyezőktől magamat elhagyatva tapasztaltam, mindazáltal a császári hatalmas sereg távolból követett fővezérével, a fenséges lotharingiai herceggel, legvitézlöbb vezéreivel és tábornokaival. A legközelebbi csütörtökön az ellenség hadicselének veszélyéből kibontakozva, kis idő mulva a császári lovasságot üdvözölhettük, és azon egész seregtől segitve szombaton, mely a boldogságos szűznek a menny és föld, de kivált a lechika nemzet és Lengyelország királynéjának van szentelve, nem csak a visszatorlást adtuk meg, hanem ellenünket levertük, sőt elpusztítottuk. Elfoglaltuk Párkány erőditvényt, mely Esztergommal szemben fekszik.

A szilisztriai és alepi basák élve el vannak fogva. A budai beglerbeg megöletett. Felette sok, sőt megszámolhatatlan a vizbe fulladt, amit az Ur jobbjának és az ö helyettese szent áldásának tulajdonitok. Századok nem látták a Dunát vértől ugy vörösleni, mint az napon áradozott és folyt. Életemnek azon veszélyben forgását, a melynek az elöttevaló napon ki voltam téve, meghálálja és megörökíti az évente megtartandó vigília, melyen minden időn át megemlékezve az Ottománokon nyert győzelem diadalmáról, nyilvánosan Istennek hála adatni fog. Azért midőn e napon az egész sereggel térdenállva a legjobb és leghatalmasabb Istent tisztelem, a mohamedán babomának imaházát, vagyis az első moscheát, az ártatlan báránynak áldozatul felajánlom. Hogy e hír Szentségednek kedves leend nem kételkedem, reméllem és kérem, hogy az Isten ily nagy jótéteményének elenyészhetetlen emlékezetét Szentséged külön rendeletével a jövő nemzedék számára is meg fogja erősíteni.

Bízván ennek áldásában, a császári sereggel és generalíszímusával, valamint vitézlő vezéreível támaszkodom a győzelemre és kéretem magát a vezért, hogy a kereszténységnek veszélyes ellenségét, ha Istennek tetszik, erejéből kivetkőztessük és a gőgös kelet megérezze az igaz Istennek hatalmas kezét. Csak áldja meg Szentséged törekvéseimet és atyai gondja legyen az ország sebesült és kimerült seregére, ne engedje, hogy éhségtől vesszenek azok, akik a kereszténység megvédése ügyének sorsát megmentették, ne hogy a keresztény ország egykor arany alma, most torz hulla, mely országomnak sok tanácsosa és előkellöje vérétől piroslik és több oldalról szabad, ismét a pogányok birtokába visszaessék. Midőn ezeket Szentségednek atyai keblére teszem, a boldogságos lábainak csókjához áldást esdve ismét meghajolok.

Adtam a Duna mellett levő táborban Párkány mellett. 1686. október hó 10-én, ugyanazon Szentségednek legengedelmesebb fia János lengyel király.

Szentséges és boldogságos Krisztusban Atyának XI. Ince urnak, urnak, Isten kegyelméből pápának, a római szent és egyetemes egyház főpapjának, a legkegyelmesebb urnak.

Szentséges és boldogságos Atya, Legkegyelmesebb uram, uram ! Szentségednek boldogságos lábai csókolása után ajánlom magamat és enyéimet.
Oh ki mondhatja el Istennek bölcsessége és okossága gazdagságának magasságát ?

A legszentebb és oszthatatlan Szentháromság tiszteletére negyven nap között a törökökkel, vagyis a nyugatnak a kelettel vivott harca után, két győzelmet, úgymint a minden századokon és példákon túlemelkedő bécsin és a párkányi vérengzőn kívül, midőn a Dunában vér folyott, megkoronázta az Ur, a hadseregek munkáját, hitének kedveért szentségednek áldása által ugy, hogy Esztergom, Magyarország prímásainak és érsekeinek ősi székhelye, a meredek sziklán levő vár, melybe szem alig hatolhat be, mely terjedelmes adózó tartomány és a Duna felett uralkodik, nem csak a túlsó Magyarországnak, hanem Görögországnak és egyéb hatalmas országoknak kulcsa, melyek felett a porta hatalma rettenthetetlennek tartatott, a lotharingiai fenséges hercegnek, a bajor választó fejedelemnek személyes és az egész seregnek közreműködésével, a kereszténységnek harmadik napra megadással birtokába jött. Kilöketett belőle több mint három ezret számoló várőrség, visszahagyván 60 nagyobb ágyut. A mecset, mely 140 éven át a mohamedán vakhitnek szolgált, a szeplőtelen báránynak felajánltatott.

Mely székesegyházban, habár romoktól eltorzítva, mindamellett kiváló szépségű kápolnájával, mely régi diszü és az angyaloktól köszöntött Szűznek épségben levő képének van szentelve, habár azt a vakhit megszentségtelenítette és beszennyezte, mégis abban Istenünknek az első, remegéssel tisztelt áldozatot sz. Simon és Juda apostolok napján bemutattuk, amit legnagyobb tisztelettel az apostolok küszöbének tudomására hozom. A győzedelmet továbbra is kihasználni tiltják a kitört ragályok stb.

Ádám Esztergom várában október hó 28-ikán az Urnak 1683. évében. Ugyanazon Szentségednek legalázatosabb fia, János Lengyelország királya

Forrás: Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából.
{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

2013. október 19-én a Limes Anavum Regionális Honismereti Társulás rendezésében ünnepi szentmisét és koszorúzást tartottak Párkányban emlékezve III. Sobieski János lengyel királyra. Ünnepi beszédet mondott Dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár és Szesztay Ádám a Magyar Külügyminisztérium stratégiai főosztályvezetője.
Dr. Völner Pál ünnepi beszédében a nemzetek egykori összefogását emelte ki a múltból, s tartotta helyes útnak a jövőben. Szesztay Ádám a keresztény Európa múltbéli és jövőbeli példaképeiről, egyetlen útjáról szólt, és Sobieski János lengyel király érdemeiről, amelynek Párkányban felállított szobra jelképe, és irányadója lehet a határokon átívelő kapcsolatoknak.

További vendégek voltak: Dr.Harmati Zsolt Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének I. tanácsosa, Zbognew Komenski ezredes a Lengyel Nagykövetség képviseletében, Dr. Illés Pál Attila a Magyar Külügyminisztérium külpolitikai elemzője, Pathó Marianna a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidéki osztályának képviseletében, Dr. Zombori István történész Szegedről, Szigeti László az MKP OT elnöke, Farkas Iván az MKP országos alelnöke, Fekete László megyei képviselő, a Fidesz esztergomi küldöttsége, Veresegyház város küldöttsége élen Kosík József alpolgármesterrel; az esztergomi Lengyel Kisebbség elnöke Csombor Erzsébet; Slabáková Kornélia Párkány város alpolgármestere;A Limes-Anavum Regionális Honismereti Társulás nevében Dániel Erzsébet,Palkovics BLANKA és  Rákóczi István. A rendezvényen részt vet Oravec János polgármester is.Valamint  a Csemadok Párkányi Alapszervezetétől Tányi Tibor  is Pólya Csaba a párkányi Református Egyház lelkésze.

A szentmisét Kiss Rigó László szeged-csanádi segédpüspök celebrálta, közreműködött még Futó Béla atya a váci piarista gimnázium igazgatója, Burian László és Magyar Károly esperesek.

A szentmisén és a koszorúzásnál is közreműködött Pálmai Árpád esztergomi egyházzenész, Juhász Gyula versmondó és a helyi Liszt Ferenc Művészeti Iskola pedagógusai, Pásztor János gitáron és Kurina József fuvolán közremüködött. A szentmise után valamennyi vendég koszorút helyezett el III. Sobieski János lengyel király lovas szobránál, majd a lengyel és magyar himnusz eléneklésével ért véget a megemlékezés.

19. októbra 2013 sa v Štúrove konala spomienková bohoslužba a slávnostné kladenie vencov na pamiatku kráľa Jána III. Sobieskieho.  Tento rok si pripomíname okrúhle výročie dvoch bitiek pri Parkáne zo 7. a 9. októbra 1683, v ktorých zvíťazili spojenecké poľsko-habsburské vojská nad Turkami a ukončili tak tureckú expanziu v strednej Európe.
Viacerí historici upozorňujú, že historický význam týchto bitiek je, pre zastavenie tureckej expanzie, dôležitejší, ako oveľa známejšia Bitka pri Viedni.

Počas slávnosti vystúpili s krátkymi príhovormi štátny tajomník zodpovedný za infraštruktúru Dr. Pál Völner a vedúci odboru Ministerstva zahraničných vecí Maďarskej republiky Ádám Sesztay. Slávnosti sa zúčastnili pozvaní hostia zo Slovenska, z Poľskej republiky, Maďarska, predstavitelia samospráv okolitých obcí a primátor mesta Štúrovo Ján Oravec.

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Az egyik szemem sír másik nevet, gondolom sokan ismerik a bohóc történetét aki valahogy így fogalmazta meg életét.
Kopott a ruhám, bogjos a hajam, nem tartom nagy embernek magam mint más.
Az emberek sokan báránybőrnek bújnak, a hátam mögött farkasként össze súgnak, kinevetnek.
Barátra játszanak amikor kérnek, de hogyha én kérek nem ismernek már.
Egy bohóc vagyok csupán a világnak kerek színpadán.
Egy bohóc vagyok csupán ki játszani akar és ti elvettétek a játékát.
Az arcom piros a pofonoktól amit tőletek kaptam,
De eljön az idő amikor a rosszak gyertyái csonkig égnek  és minden rossz felet győzi fog a jó.
És ti mind térdre borultok a bohóc lába elé, hogy segítsen, a dicsőség majd az övé.

Itt tartom kezemben az AGORA c. a Dél-Garam mente kisebbségi kulturális -művészeti folyóirat első számát, talán ebből adódóan gondolom lesz folytatás de miről is írnak a párkányi tollforgatók,.

Képes riport a 467. Simon-Júda vásárról. Villányi Zsolt kisprózái. Állandó kiállítás nyílt városunkban amelyben beszámol a szerző Gerstner István tárlatáról. Aztán lapozok és olvasom a címszavakat Arany Opus díjkiosztó gála. Hatodik Kürti Borfesztivál. Wertner Mórra és Sebők Zsigmondra Emlékeztek. Volt egyszer egy csapat... Juhász Gyula tollával a Párkányi foci múltját tárja az olvasó elé. 30. Születésnapját ünnepelte a Balassi Klub. Ne szóval szeressünk hanem tettekkel . Beszélgetés Burián László atyával. Szülőföld vonzásában Lábik János  - mit lehet ehez hozzá tenni talán csak annyit Boldog születésnapot művész úr. Kodály-Est a Párkányi kultúrházban. A szőlő azt szereti, ha naponta köszönnek neki egy újabb interjú Drzsdik József borásszal. Az áldozatokra emlékeztek az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 68 évfordulójáról tudósít a szerkesztő. Még mindig függőben a müvészeti központ ügye. Egy pohár jó bor és anyu főztje. A lap kivitelézésében szépen megszerkesztett tartalmas, színes. Tudósít, tájékoztat és talán ami minden lapban ott van - az itt nincs. Nincs benne egy szem hirdetés és talán éppen ezért, meg azért, hogy politika sincs benne, éppen ezért sokkal közelebb kerül a város polgáraihoz, a szerkesztők nem világot szeretnének megváltani csak teszik a dolgukat ott vannak az eseményeken tudósítanak, fotóznak. Mielőtt a tollam letenném meg kell említenem Gyügyi László gyönyörű fotóit ...
Telek Lajos.

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

"Čo sú to už len za ľudia, ktorí sú schopní sa pobiť o jednohubky, alebo ukradnúť 15 litrový demižón vína spod stola!" rozčuľoval sa nedávno jeden z účastníkov tohtoročného Kobfestu. Ako však vyplýva z faktúr uverejnených na webovej stránke mesta, o vybraných hostí bolo postarané o čosi lepšie. Mesto zaplatilo za pohostenie VIP účastníkov Klobfestu viac ako 6 tisíc Eur!

Ťažko posúdiť, či je to rastúcim apetítom hostí, alebo naopak zvýšenou snahou prejaviť im náležitú úctu a vážnosť, ale náklady na občerstvovacie služby (Catering) sa od začiatku roka vyšplhali na takmer 30 tisíc Eur. Za rovnaký čas sa minulo aj 1.500 Eur za minerálku a 1.100 Eur za "kávu do kávovaru". Ostáva dúfať, že všetky tieto peniaze boli dobre investované v prospech nás všetkých.

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}