Thain János gimnáziumi tanár, festőművész, néprazgyűjtő, az érsekújvári múzeum alapítója és első igazgatója halálának 60. évfordulója alkalmából a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezet szervezésében „Thain János élete és életműve“ címmel emlékkiállítás nyílt 2013. november 18-án hétfőn Érsekújváron a helyi kultúrközpontban.

A megemlékezés már a tavalyi évben kezdődött, amikor pont egy éve, azaz 2012. november 17-én emléktáblát lepleztek le annak az érsekújvári múzeumnak a falán, amelyet ő alapított és amelynek ő volt az első igazgatója. Az emléktábla elkészítése és átadásának ünnepélyes aktusa kizárólak a Nobilitas Carpathiae civil szervezet saját pénzforrásaiból történt mindennemű külső támogatás nélkül, beleértve a Nyitrai Önkormányzati Kerület is mint a múzeum jelenlegi tulajdonosát.
A most megnyílt emlékkiállítás célja, hogy a kerek jubileum alkalmából ismertessük városunk szülöttje széleskörű életművének legjelentősebb mozzanatait. Szélesre ágazó munkásságának egyes területei, amelyek átölelik a pedagógusi pályától a gyűjtő tevékenységen keresztül egészen a saját művészi alkotását, a rendelkezésre álló levéltári anyagok, valamint a magángyűjteményekben található képzőművészeti alkotásai segítségével kerülnek a tisztelt nyilvánosság elé.
A kiállítás anyagának zömét Matkovčík Anikónak köszönhetjük, aki bátyja halála után továbbra is lelkesen gondozza felbecsülhetetlen értékű hagyatékát. Szabó László  tudniillik gyerekkora óta szenvedélyesen gyűjtött minden írásos és fényképanyagot, amely csak egy kicsit is összefüggésben volt Érsekújvárral. A kiállítás további anyagát Thirring Judit, a festőművész fiú unokája özvegye, továbbá Peczár Károly és Strba Sándor helytörténész szolgáltatták. Mindnyájuknak köszönetünket fejezzük ki.
A kiállítás megnyitóján Práznovszky Miklós, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet országos elnöke mondott bevezető beszéset. Utána Strba Sándor helytörténész vázolta Thain János életét, életpályáját. „Személye számunkra azért is maradandó, mert nemcsak tanította, hanem nevelte is az ifjúságot a népi hagyományok és értékek szeretetére, megőrzésére” – hangzott el a szónok szavaiból.
Kopócs Tibor felvidéki festőművész Thain János alkotásával foglalkozott. Szólt művészi pályája első lépéseiről, amelyeket a híres nagybányai művésztelepen tett meg, majd rátért az ünnepelt életművének elemzésére. „Érdeklődése mindinkább a néprajzi tárgyak megrajzolása, dokumentálása és gyűjtése felé fordult. Kiváló rajzkészsége és a realitás felé hajló érzéke hasznosnak bizonyult az elhivatottságának tartott néprajzi tárgyak megörökítésében, dokumentálásában is. Megrajzolta a házakat, a kapufélfákat ’kapubálványokat’, a munkaszerszámokat, a népviseletet, a hétköznapi munka és munkás ember karakterét, jellegét, de egyben szenvedélyesen és szakértelemmel gyűjtötte is a tárgyakat, amelyek az akkori életet jellemezték. Festői, rajzolói, gyűjtői munkájának eredményeiből – 1936-ban – Érsekújvárban megalakulhatott a múzeum” – mondotta Kopócs Tibor.
A felszólalások elhangzása után Práznovszky Miklós, a Nobilitas Carpathiae országos elnöke nyitotta meg a kiállítást, amely az érsekújvári Kultúrközpont bábtermében tekinthető meg.
A szervezők külön kiadványt készítettek és adtak ki a kiállításról, amely tartalmazza az egyes felszólalások szövegét, valamint egy válogatást a kiállított képanyagból. A füzetet a szervező Nobilitas Carpathiae civil szervezetnél lehet megrendelni.

Szöveg és fényképek: Práznovszky Miklós

Kapcsolódó cikkek:
http://www.watson.sk/index.php?option=com_content&view=article&id=1539

{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

November 30-án 17 órakor a Párkányi Művelődési Ház tisztelettel meghívja a Barta Gyula galériában rendezett Brassai Gabriella festő- és grafikusművész tárlatára. A kiállítást megnyitja Tomáš Krivocenko. Az esztergomi alkotó képeit december 20-áig lehet majd megtekinteni a párkányi Galériában.

Azt mondják Párkányt és Esztergomot a híd össze köti, de azt is mondják, szép dolog a szomszédnak kedveskedni... Aki tavaly Esztergomban a Kalioszkóp házban megtekintette a művésznő tárlatát, könnyen déja-vu érzéssel távozik. Talán mégse kellene rendre megismételni a kiállításokat, amelyeket az érdeklődő már tavaly megtekinthetett a túlsó parton. A szervezők összebeszéltek, vagy csak ki fogytak volna az ötletekből?

Mert a legutóbbi Kovács P. Attila "A mamutfenyőktől a gejzírekig" kiállítás is látható volt már Esztergomban 2013. szeptember 17-én a Dobó Galériában, aztán egy hónapra rá Párkányban is bemutatták. Holott a két város között nincs mondjuk 30 km távolság, így nem látom be, mi szükség van ilyen rövid távolságok mellett egy hónap eltéréssel bemutatni ugyanazt a tárlatot. És önök mit gondolnak erről kedves olvasók?

{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Do európskej digitálnej knižnice Europeana prispela aj americká vláda archívom RFE (Radio Free Europe). Nachádzajú sa v ňom aj záznamy z rozhovorov zo začiatku 50-tych rokov, ktoré americkí agenti viedli s utečencami po ich príchode na Západ, ako aj informácie získané od zahraničných novinárov pôsobiacich v tom čase v ČSR

Nespokojnosť robotníkov na stavbe Elektrosvitu...

Nebezpečný človek na čele SNB v Nových Zámkoch...

O zrušení kláštora a nasťahovaní vojenského veliteľstva do budovy....

O šírení protikomunistických letákov v Nových Zámkoch....

O politickej prevýchove kňazov v budove býv. kláštora v Nových Zámkoch....

Stavy a výzbroj vojenskej posádky v Nových Zámkoch...

Správa o prebudovávaní civilného letiska v Nových Zámkoch na vojenské...

Pozoruhodný elaborát o činnosti Csemadoku v Nových Zámkoch od Novozámčana, ktorý utiekol na západ v r. 1955. Vo výpovedi tvrdil, že pochádza zo zmiešaného manželstva slovenskej matky a maďarského otca a v r. 1946 ho repatriovali (sic!) zo Slovenska do Maďarska.  Napriek tomu od aug. 1954 do júla 1955 pracoval v Nitre a navštevoval matku v Nových Zámkoch a veľmi dobre poznal pomery v miestnom Csemadoku včítane finančných tokov a funkcionárov. Referoval  ako prebieha odnárodňovanie slovenských detí v maďarskej škole, ktorú preferujú rodičia z dôvodu, že sú tam lepší pedagógovia (sic!).

{jumi[NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Van a világon egy olyan sportág ami teljesen eltér a hagyományos,és ismert nagypályás futballtól. Úgy is fogalmazhatnék, hogy talán a legközelebbi foci „rokona” a futsal. Ez a sport amely a foci elemeken át a zsonglőrmutatványokig igyekszik mindent magába foglalni. A Freestyle, mint egyfajta, szabad stílus, amely lényegében azt jelenti, hogy akármit csinálhatsz a labdával.

A freestyle fociban lehatárolt területen belül két játékos vív egymással párharcot, melynek során felváltva 30 másodpercre kapják meg a labdát, ez alatt az idő alatt mutathatják be mozgássoraikat. A párharcok három percig tartanak, a zsűri a játékosok teljesítményét labdakezelés, kreativitás és stílus alapján értékelik.  Szeptember közepén Japánban a freestyle foci legnagyobb eseményén, a Red Bull Street Style világbajnoki döntőjén védte meg bajnoki címét Szász Kitti.

-Hogyan ismerkedett meg Szász Kitti a Freestyle labda zsonglőrködés rejtéjeivel?
2006-ban találkoztam Soufiane Touzani videójával a YouTube videómegosztó oldalán, s ez olyannyira megtetszett, hogy napi szinten elkezdtem foglalkozni a freestyle focival, folyamatosan sajátítottam el ennek alapjait.

-Hogyan és hol lehet ezt megtanulni, a Te producióid mögött napi hány óra kitartó munka rejlik?
Pár évvel ezelőtt, s sok helyen még most is videóból tanulják a trükköket, kevés helyen van a világon szervezett keretek közti freestyle foci oktatás. Próbálok napi szinten minimum egy órát gyakorolni, de ez versenyek előtt általában több szokott lenni, akár 2-3 óra is.

Kitti Szász - Freestyle Football Promo for YLYF - YouTube
{youtube}FwvGi5owlRU{/youtube}

-Úgy hallotam, hogy nagy nevü ismert futballcsillagokat is elkápráztatad tudományoddal, vagy azzal hogy egy lány is képes ilyen bravurosan báni a focilabdával?
Igen, trükköztem már Neymarral és Lucas Moura-val Brazíliában, valamint Edgar Davids, Inzaghi, Cannavaro, illetve Materrazzi is látta már, mit tudok a labdával.

-Ha nem titok kik azok az ismert emberek akikkel eddig találkoztál, és őrzöl e közös fotót esetleg?
Az előbb felsoroltak közé tartozik még Pep Guardiola is, akivel idén Győrött találkoztam a Bayern München vendégjátéka során, s igen, a képet is őrzöm róla:

-Amikor a magyar foci haldoklik a világnak egy magyar lány ámulatba ejti, mi az amivel te többet tudsz mint társaid?
Megpróbálom nem hanyagolni azt, amiben jó vagyok. Minden nap találok valami motivációforrást, ami arra késztet, hogy menjek ki és gyakoroljak. A sok munka során mindig van olyan pont, mikor érzem, hogy érdemes ezzel ennyit foglalkozni, s ezek újabb erőt adnak az edzéshez.

- Mit szoktál csinálni mikor nem gyakorolsz, a barátokkal vagy, vagy inkább a családdal?
Jellemzően a párommal, de jut idő a családra, s barátaimra is.

-Milyen érzés volt ott állni a dobogó legmagasabb fokán,és hallani a nemzet himnuszát, gondolom minden sportoló állma ez de keveseknek sikerülés akinek sikerül az érmet megszerezni egyszerűen hős lesz az emberek szívében öröké megmarad,Te mit gondolsz erről?
A tavalyi vb eredményhirdetése közben úgy érzem, nem gondoltam semmire, csak mosolyogtam, és néztem a trófeát, amit Inzaghi a kezembe adott, egyszerűen üres volt a fejem. Ellentétben a tokiói vb-vel, ahol sok gondolat cikázott a fejemben: flashek az edzésekről, a felkészülési időszakban elvégzett sok munkáról, arról, hogy éreztem, hogy megnyerhető a verseny számomra, de sok kis buktatója van, amiken túl kell esnem. A tokiói plakettet a magasba emelve eszembe jutott, hogy mindezeken sikeresen túl vagyok, jöhet a lazítás.

-Általában egy ilyen világbajnokságot itt felénk se közvetít a tévé, miért van ez ennyire nem vonz ez a sportág tömegeket mint F1 vagy más okai vannak?
Ez még egy eléggé új sportág, sokan vannak, akik nem is tudják, mi is az a freestyle foci. A sportot támogató brandek, mint pl a Red Bull is, próbálják népszerűsíteni a sportot, s színvonalas versenykörülményeket teremtenek a freestylereknek, akiknek óriási motiváció az, hogy egy ilyen megmérettetésen mutathatják meg, mit és mennyit dolgoztak az elmúlt egy évben. A Red Bull Street Style online stream-jén lehetőség van a versenyt élőben követni, mi több, az idei decemberi budapesti Európa-bajnokságot is valószínűleg közvetíti az MTV, tehát lehetőség van arra, hogy még többen megismerjék a sportágat itthon.

-Mi a Te sikered titka és létezik recept az igazi sikere?
Gyakorlás és szerencse - ezek kombinációjával jutottam el idáig, s remélem, hogy még van ettől feljebb is.

-Godolom vannak álmaid ha egy jó tündér teljesítené 3 kívánságodat mit szeretnél ,hogy teljesüljön.?
Azt, hogy a freestyle foci nemzetközileg elismert sportág legyen, amiben ugyanúgy szeretnék sikeres maradni a továbbiakban is, illetve később, mikor már “kiöregszem” a versenyzésből, szeretném oktatni az utánpótlást, segíteni a sport további fejlődését. Nem titkolt vágyam az sem, hogy stabil jövedelmem legyen a freestyle-ból (versenyzés, bemutatózás, oktatás).

-Mit üzensz az olvasóinknak?
Nem egyszerű okosat/hasznosat üzenni, talán nem is tudok. Nem könnyű kitalálni, ki, mit akar az élettől, de ha ez megvan, akkor ehhez bármi áron ragaszkodni kell, s meg kell tanulni nem feladni azt.

SZÁSZ KITTINEK pedig kicsit megkésve gratulálunk az elért eredményért,és további sok sikert kivánunk ,hogy ezt a sportágat minél többen meg ismerjék,csatolunkkét videót is és természetesen fotókat amelyet Szász Kitty fotó albumából válogatunk.
RBSS World Final 2013 - Female Final - Kitti vs Alice - YouTube
{youtube}IIWsBRMBEPg{/youtube}

	fotó: Ancsin Gábor
	fotó: Cool shot by #redbull
	fotó: Somay Márk
fotó: Kelemen Ádám	fotó: Ancsin Gábor

Eredmények:
2011 Prága, Superball Világbajnokság I.hely
2012 Lecce, Red Bull Street Style Világbajnokság I. hely
2013 Algír, Samsung Wass Freestyle Cup I. hely
2013 Prága, Superball nem hivatalos világbajnokság II. hely
2013 Tokió, Red Bull Street Style Világbajnokság I. hely

Fontosabb fellépések:
Real Madrid-Barcelona BL elődöntő 2011, Madrid
BL-döntő 2012, München
Audi Motor Show, Tokió
U17 Európa-bajnokság, Baku
München ISPO, Ballzauber Show, München
Audi Cup 2011, München
Labdarúgó Európa-bajnokság 2012, Varsó

Célok:
Címvédés a Red Bull Street Style 2014-es Világdöntő
Guiness rekordok: Most „Around the world” ball controll tricks in one minute, female

Telek Lajos

Ez a Riport nem jött volna létre támogató nélkül. Egy csésze fekete élvezetért kóstolja meg Ön is az Organó Gold kávét!

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Van egy mondás: "mesze van, mint Óbuda". Ha ezt lefordítanám a szórakoztatóipar nyelvére, talán így szólna: "sehonnét sem olyan nehéz befutni a  show-bizniszbe, mint Keszegfalváról". Nehéz, de nem lehetetlen: erre élö példa egy sármos fiatalember. Jóképű, tehetséges, Mészáros Tamásnak hívják. Keszegfalván lakik és nem csak énekel, de zenét is komponál, szövegeket ír.

Nem kisebb fába vágta a fejszéjét, minthogy a nemrégiben elhunyt kiváló zeneszerzőnek, énekesnek, a Republic zenekar frontemberének Bódi Lászlónak - Cipőnek - kívánt emléket állítani a Túlvilági álom c. szerzeményével. A dalhoz nemrégiben készült el a videoklip, több ezren látták eddig. Az alábbi riportal is igyekszünk támogatni a tehetséges fiatalembert, terjeszteni tehetségének jó hírét. 

Kedves Tamás, ahogy ismerőseim a Lázár fivérek mondanák, csapjunk egyenesen a lovak közé:

- Kitől örökölted a művészi tehetséget, neked bizonyosan már az anyatej mellé is zenét adtak?
- Természetesen, már gyermekkorom óta foglalkozom a zenével. Talán ez nem is történhetett volna másként, hiszen zenész családból származom.
Édesapám 1983 óta aktívan zenél. Még a kötelező katonaság évei alatt is játszott Csehországban, ott volt katona. Majd utána a gútai Quatro zenekar billentyűse és gitárosa is volt. Miután kivált a zenekarból, néhány évet egyedül játszott.

-Hány éves korodban fedezték fel benned szüleid a zenei érdeklődésedet, ez miben nyilvánult meg - otthon dúdolgattál dalokat vagy dalra is fakadtál?
- Hat éves voltam, amikor először leültetett a zongora mögé. Autodidakta módon tanultam meg a zenei ábécét, az akkordozást. Volt néhány dal, amit megtanultam zongorán játszani, saját magamat kísérni. Volt egy a '90-es években készült VHS videofelvétel, amelyet azóta is féltve őrzünk. Édesapám akkori zenekarával, a Quatroval játszott három helyszínen, ezeknek a felvételét tartalmazza.

-Kaptál zenei képzést, gondolok itten arra tanultál e zenélt zene iskolában esetleg tanultál is valamilyen hangszeren játszani vagy csak énektudásodat jártál oda csiszolni?
- Először csak zongoráztam, később komolyabban kezdtem el foglalkozni az éneklés fortélyaival 2004-ben, a komáromi Munka Utcai Alapiskola Diákjaként.

-Minden gyakorlás eredménye mégis az, amikor megmutatod a közönségnek mit tanultál. Ki tanácsolta neked, hogy 2004-ben, musical-kategóriában a Ki mit tud? versenyen induljál - amit meg is nyertél?
- Az akkori énektanárom, Köles Andrea tanárnő tanácsára indultam az akkori Ki Mit Tud? Országos Fesztiválon, ami Révkomáromban került megrendezésre. Műdal kategóriában megosztott 1. helyezett lettem, az István, a király egyik betétdalával.

- Ebből adódik további kérdésem, hogyan kerültél 2005-ben az István, a király című rockoperába? Mert ez hozta meg az igazi sikert számodra...
- Mivel már tinédzser koromban nagyon eltökélt voltam, valószínű, hogy ha azt a 2004-es Ki Mit Tud?-ot nem nyerem is volna meg, akkor is megtalált volna a lehetőség.

- Az "István a királyban" nem kisebb szerepet kaptál mint a főszerepet. Menyire volt ez számodra kihivás? Bíztál önmagadban és tehetségedben,esetleg keményen megdolgoztál a sikerért?
- Hiszek abban, hogy mindennek oka van, minden okkal történik. Ahogy az meg is történt, és 2005-ben elmentem a meghallgatásra - az alapiskola drámakörének meghallgatására
és kiválasztottak az István, a király rockopera címszereplőjének megformálására. Utólag visszagondolva hihetetlen, hogy 15 évesen egy ilyen műben vehettem így részt. Meghatározó volt az életemben. Rengeteg próbával készültünk a darabra szakemberek, tanárok, oktatók irányították az intenzív próbafolyamatot, amelyek a Munka Utcai Alapiskola folyosóján zajlottak kezdetben. Mindenkinek megvolt a saját feladata, szerepe. Hihetetlen, hogy körülbelül 50 fős diákcsapatot, kamaszokat kellett kordában tartaniuk. Természetesen nem rossz értelemben gondolom, mert mindenkinek hatalmas kihívás volt egy ilyen darabot megélnie a saját bőrén tizenévesen. Rengeteg előadást élt meg a darab. Révkomáromban Legalább ötször futott zsúfolt ház előtt...

-Egy kicsit vissza lapozva 2008-ban a Zenés Színpadok Országos Fesztiválján, Érsekújvárban, elnyerted a legjobb musical-énekes díjat, de az évek alatt több dijnak is birtokosa lettél. Milyen értéke van ezzeknek a díjaknak számodra - eszmei vagy erkölcsi értéke?
- Minden énekversenynek, megmérettetésnek más-más íze, hangulata van. Néha a felkészülésben is. Nyilván, ahogy az ember fejlődik, tapasztal, magába szívja az életet, minden változik. Fiatal korom ellenére nagyon sok mindent megéltem, ami a művészi szakmát illeti. Szerencsésnek mondhatom magam, mert mindig megtalálnak a lehetőségek. Az ember
mindig a legjobbra törekszik. Sok esetben úgy érzem, hogy nem feltétlenül a helyezés a fontos. Sokkal inkább az, hogy mit tud az előadó nyújtani, átadni a nagyérdeműnek. Példának okáért a Gútai Líra versenyen, amikor 2009-ben Ezüst Lírával jutalmazott a szakmai zsűri, ezen kívül a közönségdíjat is nekem ítélte a nagyérdemű. Hozzám sokkal közelebb állt a nézők által nekem ítélt díj, mert a szakmai zsűri lehet elfogult, szubjektív, azért a nézők fölényben, többségben vannak, és természetesen nagyobb kritikus, mint az adott grémium. Számomra ezek a díjak sokat jelentenek. Eszmei és erkölcsi értékeket mind tartalmaznak.

-2012-ben pedig a „TEHETSÉG A TÉT (TAT)" országos versenyének győztese lettél, a mai világban mikor a televíziós tehetségkutatók egymás után fedezik fel az új tehetségeket, ahol csak el kellene indulnod, ennek ellenére Te mégis a nehezebb utat választottad, hogy magad errejéből boldoguljál. Van e valaki aki segít egyengetni utadat?
- A Tehetség a Tét tehetséggondozó verseny fontos állomás az életemben. Ott mindenki mindenkitől tanult, tanul. Ez a verseny valóban azokkal az emberekkel foglalkozik, akiknek nincs lehetőségük kitörni, megmutatkozni. Ha most kezdenék el újra a művészettel foglalkozni, ugyanezt tenném! Számomra ez jelenti a kihívást, a megbecsülést. Én nem kérek a  kereskedelmi csatornák celebgyártó karaoke show műsoraiból. Hozzám közelebb áll a színház, az egyszerűség, a hiteles, nem megkreált egyéniség, amit szerencsére sok jó ember, kolléga segít nekem megjeleníteni. Amit ezalatt az eddig eltelt tíz év alatt elértem, azt mind önerőből sikerült. Tudom, hogy ezek után is sikerülni fog. Szerencsésnek mondhatom magam, mert sorban találnak meg a lehetőségek. Nagyon sok ember, a párom, a családom, és a barátaim
támogatnak.

-A Kormorán énekese Vadkerti Imre necsak jó barátod, hanem sok dologban segit is, gondolom sok jó tanácsot kaptál tőle?
- Vadkerti Imi jó barátom. Jó példa lehet sokak számára. Hiteles, alázatos, rengeteg munkával elérte azt, hogy népszerű legyen, és sikerült elérnie a céljait. Mindezt úgy, hogy közben nem tépte szét a média, nem lett modoros. Rengeteg szakmai dolgot tanultam tőle.

{youtube}U8uHwPJJ-M4{/youtube}
Mészáros Tamás, Vadkerti Imre - Kell még egy szó - Három királyok - You Tube.

- Vannak előadók akik csak egy bizonyos stilusban érzik igazán otthon magukat de nálad úgy vélem felfedezni mintha keresnéd a zene világának színpadán önmagad, ahol a pop-rock és a musicalek, operett perifériáján mozogsz, még is melyik műfaj áll a szívedhez a legközelebb?
- Nehéz megmondani, hogy melyik műfaj áll hozzám a legközelebb. Minden műfajnak, zenei stílusnak megvan a szépsége, varázsa. Talán a musical, és a rock and roll az, ami a legközelebb állnak hozzám.

-Azt szokták mondani a zene határtalan, minden zene valamiből táplálkozik, a különböző stílusok keveredésével egyfajta zenei világutazóvá válhat az ember, a gospel, a folk, a világzene, a népzene és a jazz a swing világába nem kacsingatsz?
- Egyre többet kacsintgatok a poposabb zene világába, valamint szeretek előadni folk-rock dalokat, amelyek a magyarságról, rólunk szól.

- A mai világban rengeteg olyan dal van ami csaknem teljesen  feledésbe merült. Talán csak le kellene porolni őket vagy kicsit újra hangszerelni - mi erről a véleményed?
- Sok esetben elkövetik az előadók, vagy a zenészek azt a hibát, hogy egy adott dalt annyira átformálnak, kicsavarnak, hogy gusztustalanná, hiteltelenné válik a produkció. Véleményem szerint újragondolni lehet egy adott szerzeményt, csak vigyázni kell, hogy ne veszítse el a valóságát, egyediségét, különlegességét.

- Nem csak más előadók és szerzők dalait énekeled, hanem önellátó próbálsz lenni - irsz magadnak ha kell dalt, hogyan születnek meg ezek a dalok. Mi van előbb és mi következik azután? Miről szólnak ezek a dalok?
- Saját szerzeményeket is írok. Általában a dalszöveget írom meg, ezután kerül zeneszerzőhöz. Több esetben közreműködött az egyik révkomáromi zeneszerző barátom, Takács Ferenc, aki az eddig elkészült szerzeményeim hangszerelője, hangmérnöke. Némelyiknek zeneszerzője is.
Ezek a dalok az érzelmekről, szerelemről, a vágyakról, célokról szólnak. Kivételt képez az egyik emlékdalunk, amelyet szintén Takács Ferenccel készítettünk közösen.

-Minden zenésznek vannak példaképei ami miatt ő annak idején a kezébe gitárt vagy hangszert vett... Ha nem leszek indiszkrét kik a Te példaképeid, kik azok az előadók akiknek szívesen hallgatod dalait és egyszer olyan dalokat szeretnél énekelni amilyeneket ők kapnak  szerzőiktől?
- Több olyan énekest, színészt, előadót említhetek, akikre felnézek. Ilyen például Dolhai Attila, Bereczki Zoltán, a felvidéki kollégák közül Szabó Márta, Becse Szabó Ilona, az anyaországi énekesek közül kiemelném Ákost, a zenekarok közül pedig a Kormoránt és végül, de nem utolsó sorban Republicot.

- Minden szerző előadó szeretné, ha dalai előbb utóbb felkerülnének a rádiók adáslistáikra, ha ezrek néznék a videomegosztókon, Nemrég ez nektek sikerült a Túlvilági álom c. szerzeménnyel. A nemrégiben elhunyt kiváló zeneszerzőnek, énekesnek, a Republic zenekar frontemberének, Bódi Lászlónak/Cipőnek kívántatok emléket állítani. -Hogyan született meg ez a dal és mit gondolsz miért lett ennyire népszerű?
- Ez év márciusában elhunyt Bódi László "Cipő". Ennek a tragikus eseménynek az volt következménye, hogy március 14-én megfogalmazódott bennem valami, amit azonnal papírra vetettem. Abból a néhány gondolatból dalszöveg készült, amelyre egy gyönyörű emlékdal íródott. Ennek a dalnak a zenéjét szintén Takács Ferenc szerezte. Felkerült az egyik zenefeltöltő
oldalra, ahol tömegesen találtak rá az emberek.  Olyan emberektől is kaptunk pozitív leveleket, visszajelzéseket, akikről fogalmunk sem volt, hogy kik, de összekötött minket a gyász és az emlékezés. A dalt majd százezer ember hallotta, majd miután elkészült a videóklippije, a videómegosztó portálon körülbelül harmincezren látták.
Ezzel a dallal szerettünk volna megemlékezni egy valódi géniuszra, akik a magyar könnyűzenébe és az emberek szívébe nagyon mé lyen bevéste magát a Republic zenekarral együtt.

{youtube}OhETlIHImiw{/youtube}
Túlvilági álom - Hivatalos videoklip (Cipő emlékére)
Szerzők&ének: MÉSZÁROS TAMÁS & TAKÁCS FERENC
A háttéranyagok a REPUBLIC zenekar jogos tulajdonát képezik! A Felvidék így állít emléket Bódi Lászlónak...

- Egy fiatal előadónak ismertelek meg aki elrabolja a dalaival a nők szívét, de melletted ott van Varga Evelin dunaszerdahelyi énekesnő, akivel úgy tudom nem csak a színpadon hanem
a magánéletben is egy párt alkottok... Előny hagy hátrány ez számotokra,vagy egymás legjob kritikusai vagytok netán?
- Talán ez sem véletlen, hogy megismerhettem Evelint, aki már a Tehetség a Tét verseny alatt az egyedi hangszínével elrabolta a szívem. A sors úgy hozta, hogy együtt dolgozhattunk, mivel
van saját produkciónk, és éneklünk egy duettet is. Mivel a magánéletben is a partnerem, ezzel sokat segítünk egymásnak, mert azonosak a meglátásaink, ráadásul tudjuk egymást segíteni, inspirálni a színpadon. Nagy kritikusai vagyunk egymásnak, de ez csak előre visz mindkettőnket.

-Az embernek mindig vannak álmai, amiket el szeretne érni, a Te álmod mi lenne? Hogy  egyszer ismert nevekkel egy színpadon szerepelhess vagy te inkább a saját utadat kívánod járni?
- Talán mindkettő. Mivel az ember mindenkitől tanul, nyilván más, tapasztalt, vagy akár ismert előadókkal szívesen állnék egy színpadra. Ezenkívül szeretném a saját utamat járni. Színházban játszani, koncertezni, előadói esteket adni, saját szerzeményeket alkotni.

- Kik azok az előadók akikkel szívesen állnál egy nap egy színpadon? A magyarországi előadók hallottak már téged énekelni?
- Több magyarországi előadó is hallott már énekelni. Akikkel szívesen állnék
egy színpadra, azokat azt hiszem az előbbi kérdésben már megválaszoltam...

Mit lehet ehhez a riporthoz még hozzá tenni? Talán csak annyit, hogy sok sikert kívánunk, és figyelemmel fogjuk kísérni a kibontakozó tehetség útját. Örülni fogunk, ha ez az interjú is segít abban, hogy minél több emberhez eljusson Mészáros Tamás jó híre, minél többen megismerjék!

A beszélgetést készítette: Telek Lajos
Fotók: Mészáros Tamás archiv

Ez a Riport nem jött volna létre támogató nélkül. Egy csésze fekete élvezetért kóstolja meg Ön is a Organó Gold kávét!

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Megszólal a kis harang...

Emlékszel...?,
Mennyi szép álmod volt,
Mese - szép köntösben.
Ott ültél jó anyád ölében,
Gond nélkül, reménnyel,
A téli, fehér csendben...

Esténként, ha álom száll szemedre,
Egy kis időre, gyermek lettél,
Álmaid közt keresgéltél,
Sok-sok képet,
elért szépet.
A kis harangot is meglelted...?,
Ha még hallod, a szép énekét,
jó neked,
Mert érző lelked,
nem feled.
Majd, ha hull a hó,
S otthonodban fenyő áll,
És körbe ülsz az asztalnál,
Megszólal(-e) egy kis harang,
Melyet otthagytak,
Szíved alatt...
Emlékszel...?

A lélek tükre

Hallod a fájdalmad,
Érzed könnyed melegét,
Ott belül,
az igazság tükrében,
megbújik.
Akarod a fényt benne,
Látni,
Ha mécsesed meggyújtod,
Már késő,
Mert itt hagytad,
Vétkeid,
Mielőtt tükröd kinyitod,
Hogy fájdalmad,
Jajját is meghallod,
Jobb, ha nem
Tagadod,
Az igazság.
Ott...

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Keby sa Tomášovi Masarykovi podarilo založiť novú cirkev ako pôvodne zamýšľal, úlohu evanjelií by zohrávali spomienky, ako sú tieto. Ako medveďa skolil, ako s maďarizáciou zápasil, ako si nohy v rieke Bystričke omočil... Keďze však založil štát, do ústrednej roly sa miesto spirituálnej osobnosti dostáva štátnik - prezident-osloboditeľ...
Klub priateľov TGM a MRŠ v Martine vydal v r. 2004 knihu spomienok, v ktorej v prerozprávaní miestnych pamätníkov zozbierali príbehy niekoľkých liet, ktoré rodina Masaryková strávila v Bystričke pri Martine.

Spoznáme členov rodiny Masarykovej, trochu v úzadí zostáva postava syna Herberta, na ktorého sa v masarykovskej legende často zabúda (vynechali ho aj z chronologického prehľadu života Masarykových detí v závere knihy). Pritom Herbertovi pravnuci sú jediní žijúci potomkovia T.G.M... V knihe je zachytený i príbeh Masarykovho domu, postaveného v Bystričke v r. 1932, po reštitúciách v r. 1990 vráteného rodine. Nestal sa však múzeom T.G.M. ani  pútnym miestom, lebo bol Herbertovými vnučkami predaný pražskému podnikateľovi.

Uvádzame niekoľko ukážok z publikácie:

Ako sa prof. Masaryk prýkrát ocitol na Slovensku

Podľa legendy T. G. Masaryk prišiel do styku so slovenskou realitou v auguste roku 1887, keď v Turč. Sv. Martine navštívil výstavu výšiviek, usporiadanú ženským spolkom Živena a výstavu obrazov českého maliara Jaroslava Věšína. V Bystričke trávil leto prvýkrát v r. 1888, keď si prenajal dve izby v zemianskej kúrii Lehotských.

Ako sa stal prof. Masaryk poľovníkom

Prof. Masaryk mal veľmi rád dlhé prechádzky po dolinách a po horách, ako to už poľovníci robia, i začal chodievať so mnou. Doprevádzal ma najprv bez flinty, potom pomaly sám dostal chuť na poľovačku, kúpil si flintu a za krátky čas sa stal poľovníkom. Aby medzi nami nepovstaly obvyklé poľovnícke hádky o prioritu výstrelu, dohodli sme sa tak, že jeden deň mal prednosť výstrelu prof. Masaryk, druhý deň zas ja. Tento šport prof. Masaryka mal istú zvláštnu, povedal by som sociálnu príchuť, lebo počas celý dlhý rad rokov, keď letoval na Bystričke, nikdy nepoľoval na nič iné, ako na škodlivú zver. Zveriny bolo vtedy mnoho u nás, tak diviakov ako i medveďov, a tí plienili úrodu našich gazdov. Náš ľud tým trpieval veľmi citeľné škody, no maďarské úrady nepohly ani prstom, aby náš ľud oslobodily od tejto pliagy.
Takto sa stal teda profesor Masaryk poľovníkom.

Ako sa p. profesor o výuku maďarčiny zaujímal

Pán profesor Masaryk sa zaujímal aj o školu na Bystričke. Raz ma požiadal, aby som mu ukázal užívané učebnice. Náboženské učebnice neprezeral.
Bežove čítanky sa mu najviac páčily. Pozorne si poprezeral Zigmundíkovu12 Školu reči maďarskej. Po prezretí slovníčka s úsmevom poznamenal: „Maďari si prisvojili tretinu našich slov." Na druhý deň kúpil v Martine spomenutú knižku a Herbert, keď nemali vychádzku do hory, po dva mesiace každé ráno prichádzal s ňou cvičiť sa v maďarskom čítaní. Raz ma pán profesor požiadal, aby som mu preložil a zaspieval maďarské školské piesne. Na pieseň „Október hó elsején be kell..." (1. októbra má rukoväť...) a „Megy a gô zôs Kanizsára..." (Ide vlak do Kaniže) pokrútil hlavou a povedal: „Piesne takéhoto obsahu zle vychovávajú slovenské deti."

Dom Masarykovcov v Bystričke pri Martine

Ako sa dalo čeliť Maďarom účinnejšie, len keby slovenskí národovci neboli alkoholici...

V osemdesiatom siedmom šiel som do Martina s určitým plánom poznať Slovensko... a Martin... Vyhľadal som si Bystričku na letný pobyt pre celú rodinu. Chodievali sme ta asi 10 - 12 rokov. S redaktormi som sa priatelil, s Vajanským, Škultétym, s Pietrom, s Čajdom. Tykali sme si, rodiny sa navštevovali. Poznal som sa aj s inými a priateľsky sme sa schádzali... Roztržka nastala až pre hlasistov. Začali ma upodozrievať, že som proti slovenčine. Nebola to pravda... Mne išlo o metódu práce, o aktivitu, o prehĺbenie kultúrneho a mravného vedomia. I Vajanský kritiky nezniesol, začali spory a tie nás zo Slovenska vyhnali...

Jak jsem začal chodit (na Bystričku), prokoukl jsem ten národní nepoŕádek. Plno pekných fráz a hesel, ale žádný systém v práci. Pri vším tlaku maďarském bylo by se dalo Maďarúm čelit účinnéji - byl jsem o tom pfesvédčen. Oni také neměli systém a mohlo se využíval jejich vlastních zákonů. Ale pfirozené, na to nemohli stačit lidé, povětšiné alkoholici. Titul k pití dávali ti častí národní hosté. Prosím vás, už dopoledne se začalo pít víno. Už tam byl začátek zla.
Škultéty byl trochu jiný, ale s nimi táhnul. Hodný človek byl Andrej Halaša. Pilný,
pracovitý - ten na pití neměl čas. Už jsem vám, myslím, povídal, jak jednou Vajanský,
už když se se mnou rozešel, hrozil přes cestu Halašovi, ktorý se mnou pŕátelsky mluvil na ulici nékde u Tatra banky. Vajanského také lidsky měl jsem rád přes všechny jeho chyby i to popíjení. Byl to človek nadaný a nemohl svého nadaní využít...

Já bych byl chodil na Bystričku porád, i když jsem se s Vajanským rozešel, ale doved dělat scény na ulici. Nechtél jsem, aby se o tom mluvilo, také ne kvůli  Mad'arům.

Ako Vajanský Masaryka v Národnom dome hore schodami palicou naháňal...

Nevidel som ho už ani v Martine (kde si z neho robili gaudium, že ho Vajanský
v Národnom dome hore schodami palicou naháňal), ani na Bystričke, kde si po poli
na koníku ešte ako junák cválal... Len mi zišlo na um, čo napísal v Ideáloch humanit-
ných a čo o ňom napísal Štefan Krčméry ešte pred pár rokmi v Pohľadoch. A nikdy
som nezabudol na to, ako sa za mladosti v biede živil slivkami...

Ako Anna Gašparíková v novembri 1929 duševnú krízu prežívala a Alice ju utešovala, že ju do Maďarov nič...

V novembri 1929 Anna Gašparíková prežívala duševnú krízu. Atmosféra na Hrade
bola ozaj priťažká. Na jej citlivú dušu ťažko doliehali rôzne vtedajšie politické aféry,
novinárska špina, ťahačky pri zostavovaní vlády a Anna váhala, či sa nemá zrieknuť
práce u prezidenta. Práve vtedy zasiahla svojím listom Alica. Vycítiac jej duševný stav,
napísala jej večer pred spaním, aby ju materinsky povzbudila a dala jej niekoľko rád
do života. List je nedatovaný.
Idem spať, Anička.
V čom je pravá pokora? -
1)Vedieť že si zdravá ani repa
2) Že si milo diovča z Turčianskej záhradky, že pre Teba je dosť spraviť presidentovi k radosti archív
3) Že Ťa do Maďarov nič
5) Že Turčianky nezdupkajú keď tráva šuchne...

Životné osudy Masarykových detí po po mníchovskom diktáte
Alica
1938 - december - rezignovala na funkciu predsedníčky ČSČK
15. 3. 1939 - otrasená príchodom nemeckých vojsk do Prahy a na Hrad
30. 3. 1939 - odišla legálne k sestre Olge do Ženevy
máj 1939 - u brata Jana v Londýne
13.    6. 1939 - prebrala čestný doktorát Univerzity v Pittsburgu, USA júl - august 1939 - navštevovala mítingy krajanov v USA, prednášala september - december 1939 - organizovala pomoc Červeného kríža našim utečencom december 1939 - prebrala Janov záväzok na 6-týždňové prednáškové turné po USA až do krajného vyčerpania
1940-1945 - žila v ústraní u priateľov a v sanatóriu v depresii, že sklamala otca i brata
14. 9. 1945 - spolu s bratom návrat do vlasti
1946-1948 - účasť na príprave nových vydaní spisov TGM v Prahe, ako členka výkon¬ného výboru Ústavu TGM v Prahe, letá trávila na Bystričke 10. 3. 1948 - tragická smrť Jana Masaryka 12. 12. 1948 - odchod do 2. exilu, najprv k sestre Olge do Ženevy
1949-1950 - v Londýne, usporiadanie pozostalosti po J. Masarykovi november 1950 - príchod do New Yorku
1950-1956 - spolupráca s rádiom Slobodná Európa, vyšla jej literárna práca o A. Dvoŕákovi Hudba v Spillville
1956-1957 - v Masaryktown - u Slovenky Aničky Ferienčíkovej
1957-1965 - na Floride u priateľky M. Vokálkovej, práca na spomienkovej knihe Détstvía mladí (Pittsburg 1960, česky). Úplne oslepla a mala mozgovú príhodu
1. 4. 1966 - prijali ju do Útulku pre starých v Chicagu 29. 11. 1966 - zomrela ako 88- ročná
14. 9. 1994 - urna s jej popolom uložená na cintoríne v Lánoch

Jan
november 1938 - podal rezignáciu ako vyslanec ČSR vo Veľkej Británii január - apríl 1939 - na prednáškovom turné v USA september 1939 - začal nepravidelné vysielanie z Londýna do vlasti júl 1940 - menovaný ministrom zahraničia dočasnej čs. vlády 1941-1944 - dosiahol uznanie čs. exilovej vlády Veľkou Britániou, ZSSR, USA a Francúzskym národným výborom
apríl - jún 1945 - účasť na zakladajúcej konferencii OSN v San Francisco 26. 6. 1945 - podpísal Chartu OSN za čs. vládu 14. 9. 1945 - s Alicou návrat do vlasti
1946-1947 - účasť na zasedaniach VZ OSN a na rokovaniach o Marshalovom pláne v Moskve
11.9. 1947 - nezdarený pokus o atentát na J. Masaryka v Prahe
január 1948 - udelený titul Dr. h. c. na Masarykovej univerzite v Brne
25. 2. 1948 - v novej vláde K. Gottwalda opäť menovaný ministrom zahraničia
10. 3. 1948 - smrť Jana Masaryka, neobjasnené okolnosti jeho tragického skonu

Olga
1940 - odišla so synmi do Veľkej Británie, kde Leo študoval medzinárodné právo a sociológiu, Herbert hudbu a hru na husliach
1942 - Leo, hoci švajčiarsky občan, dobrovoľne vstúpil do čs. jednotky RAF, Herbert sa venoval hudbe na konzervatóriu 29. 7. 1944 - Leo zahynul v aktívnej službe február 1945 - Herbert zomrel na embóliu pľúc
1945-1978 - Olga žila striedavo v Anglicku a v Ženeve, občas navštevovala sestru Alicu v USA, v 60. rokoch ovdovela
12. 9. 1978 - ako 87 ročná zomrela v opatrovateľskom domove v Anglicku.

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Od čias projektu Logportál máme dobré dôvody byť opatrní až nedôverčiví v hodnotení projektov realizovaných v rámci programu cezhraničnej spolupráce "Budujeme partnerstvá". Zložitý organizačný rámec, keď financie poskytuje viac subjektov a žiadny poriadne nevie, o čom vlastne projekt je,  nás vedú k určitej opatrnosti až nedôvere...
Amióta megismerkedtünk a Logportál project-el, azóta bizonyos kételyekkel fogadunk minden további hasonló konstrukcióban megvalósuló határon átívelő kezdeményezést. Az összetett sokszereplős finanszírozási modell mellett mintha senki sem tudná pontosan, mi a projekt célja és értelme.

Regionálne médiá nedávno referovali o ukončení ďalšieho projektu z tohoto cyklu. Tentokrát ide o projekt „S informáciami cez hranice v Pons Danubii prihraničnom regióne“,  ktorého podstaou bolo zosieťovanie mestských televízií a poskytovanie obsahu v období 01. 01. 2012 – 31. 10. 2013 do spoločného koša, ktorý bol prístupný cez Internet a mal napomôcť k vzájomnému spoznávaniu sa a spolupráci rôznych miest v regióne.
Informácia o projekte na stránkach Castrum Novum v apríli 2012

Na portáli www.ponsdanubii.eu sú zverejnené televízne šoty z oblasti kultúry, športu, turisticky, histórie, politiky, živ. prostredia, ktoré boli vytvorené projektovým tímom, alebo asociovanými členmi. Ako účastníci boli v začiatkoch projektu uvedení Komárno, Hurbanovo, Kolárovo, Nové Zámky, Svodín a Komárom, Tata, Kisbér. Hlavným partnerom projektu bol  Pons Danubii EGTC a projektovými partnermi boli Mesto Nové Zámky a Obec Svodín.

V správe o ukončení projektu bol zoznam účastníkov mierne zmenený: Komárno, Hurbanovo, Kolárovo, Komárom, Tata, Oroszlány a Kisbér. V hodnotení projektu bolo uvedené, že štáb Pons Dunubii Televízie pripravoval týždenne päť nových dvojjazyčných príspevkov, čo počas prvých 22 mesiacov existencie projektu znamenalo 440 materiálov a približne 4000 vysielacích minút. K tomu prispeli lokálne televízie ďalšimi dvomi materiálmi týždenne, t.j. 176 príspevkami v trvaní 1700 minút.

Rozpočet projektu sa javí nasledovne (finančné kondície sa na stránke projektu ani v prezentácii výsledkov nikde neobjavujú):
1. celkový rozpočet projektu:  takmer 283 tis. Eur
2. z toho financované cez eurofondy: 240 tis. Eur (85%)
3. z toho zo štátneho  rozpočtu SR 27 tis. Eur (zmluva z apríla 2013) (10%)
4. z toho z členských príspevkov zúčastnených miest 10.500 Eur (5%)

Štáb Pons Dunubii TV pracoval v zostave (na základe dostupných údajov - na stránke projektu informácia absentuje):
1.    Riaditeľ
2.    Redaktor - koordinátor
3.    Redaktor - reportér
4.    Redaktor - titulkovač SK/HU

Hodnotenie projektu:
Z prezentovaných výsledkov sa javí, že za 283 tis. Eur sa natočilo cca 560  šotov (minimálne 26 novozámockých príspevkov bolo platených z iných peňazí), t.j. na jeden šot, pri priemernej sledovanosti 130 zhliadnutí, sa vynaložilo viac ako 500 Eur. 

Televízne spoty: Je nepochybné, že v rámci projektu vzniklo veľa zaujímavého obsahu na rôzne až náhodné témy. Na stránke projektu ani v prezentácii výsledkov nikde nie je úplný  prehľad k dispozícii, preto sme sa taký pokúsili vytvoriť nižšie. Za poradovým číslom sme uviedli počet prezretí (ku dnešnému dňu), dátum publikácie, názov a popisku (ak bola vyplnená). Novozámocké príspevky boli do systému nahrané v auguste 2013 ex-post - nie je jasné akú informačnú hodnotu mohli mať aktuality často i rok staré - nečudo, že sa umiestnili na konci rebríčka. Šoty sú zoradené v poradí sledovanosti, kliknutím si ich môžete spustiť.

001. [5083] [09.07.2012] PDTV: Sajtkészítés -- Výroba syrov /HD/
002. [1614] [16.03.2013] PDTV: Márciusi hóvihar - Snehová búrka v marci

003. [1569] [08.10.2012] PDTV: Madari fesztiválhangulatok -- Festivalové momenty z Modrán
004. [1481] [26.08.2012] PDTV: Komáromi Borkorzó - ajánló -- Vínne korzo - pozvánka
005. [1179] [20.08.2012] PD TV: Vadkerti Imre és barátai koncert Komáromban
006. [1089] [06.08.2012] PDTV: 11.Gasztrofeszt-hangulatok - 11. Gastrofest - momenty /HD/
007. [0980] [21.06.2013] PDTV: Szabadtéri kondipark Észak-Komáromban -- Posilňovací park v Komárne /HD/

008. [0912] [09.08.2013] PDTV: Gútai Vásár és Koncerthétvége -- Kolárovský jarmok a koncertný víkend /HD/

009. [0823] [07.08.2012] PDTV: Amerikai autók fesztiválja Komáromban - ajánló

010. [0799] [13.06.2012] PDTV: Gútai Vízimalom -- Vodný mlyn v Kolárove /HD/
011. [0766] [02.08.2012] PDTV: Gútai vásár - ajánló - Kolárovský jarmok - pozvánka /HD/
012. [0709] [10.09.2012] PDTV: Komáromi Borkorzó 2012 - hangulatok -- Vínne Korzo 2012 momenty /HD/
013. [0686] [25.09.2013] PD TV: Filmforgatás Komáromban - Natáčanie v Komárne

014. [0668] [16.07.2012] PD TV: A kürti borospincék ünnepe -- Sviatok Strekovskych vinohradov
015. [0663] [18.01.2013] PDTV: Családi Napok -- ajánló -- Rodinné dni -- upútavka
016. [0615] [23.07.2012] PD TV: Lake Up Fesztivál Komáromban - Festival Lake Up v Komárne
017. [0578] [09.04.2012] PD TV: Perbete 700 éves - Pribeta má 700 rokov
018. [0566] [14.10.2012] PDTV: A mi Dunánk... -- Náš Dunaj... /HD/

019. [0565] [12.11.2012] PD TV: András napi vásár - Ondrejský jarmok
020. [0549] [11.08.2012] PD TV: Kasnyik Borászat - Vinárstvo Kasnyik
021. [0537] [27.09.2012] PDTV Madari Bor- és Gasztrokorzó - ajánló /HD/

022. [0533] [27.04.2012] PD TV: Korzózzon Karván -- Promenádujte sa v Kravanoch
023. [0508] [10.06.2013] PD TV: Emberek a gáton -- Ľudia na hrádzi

024. [0498] [11.04.2012] PD TV: Spanyol nyelv a Selye Gimnáziumban - Španielčina v Gymnáziu Selyeho
025. [0489] [13.06.2013] PDTV Kelemantia -- falumúzeum Izsán -- Kelemantia --múzeum v Iži /HD/

026. [0459] [28.08.2013] PD TV: Burcsákfeszt Dunamocson - Burčákfest v obci Moča

027. [0448] [01.08.2012] PDTV: Gasztrofeszt ajánló - Gastrofest - pozvánka
028. [0442] [31.03.2013] PD TV: Őstermelői piac nyílik Karván - V Kravanoch nad Dunajom bude trh miestnej produkcie

029. [0431] [07.09.2012] PDTV: Új park Észak - Komáromban -- Nový park v Komárne
030. [0428] [02.04.2013] PDTV: Wake up! day

031. [0425] [22.04.2012] PDTV: Miért április 26-án kezdődnek a Komáromi Napok /HD/

032. [0417] [04.07.2013] PD TV: Kakaskodás Keszegfalván! - Kohútenie v Kameničnej!

033. [0414] [18.06.2013] PDTV: SPP -- fogjunk össze, Észak-Komárom -- SPP -- držme spolu, Komárno!

034. [0413] [25.04.2012] PD TV: Ógyalla - Hurbanovo
035. [0407] [03.10.2012] PDTV: Madari Bor- és Gasztrokorzó - ajánló2 -- Gastro-Vínne Korzo v Modranoch - pozvánka2
036. [0407] [27.05.2012] PD TV: Templomok éjszakája Ógyallán - Noc kostolov v Hurbanove
037. [0392] [14.08.2012] PDTV: Vásár volt Gútán - Hody v Kolárove /HD/
038. [0374] [07.06.2012] PDTV: Borban az igazság - Vo víne je pravda

039. [0366] [06.12.2012] PD TV: Párky, horčica és társai - Slovensko-maďarský výkladový slovník
040. [0362] [20.07.2013] PD TV: Lake Up!

041. [0354] [29.06.2012] PDTV: Mátyás Pincészet - Vinárstvo Mátyás
042. [0352] [20.03.2013] PDTV: Lovasíjászat Gútán - Jazdecká lukostreľba v Kolárove

043. [0346] [23.07.2012] PDTV: Rodeo Izsán

044. [0345] [07.09.2012] PDTV: Bott Pincészet -- Vinárstvo Bott /HD/
045. [0344] [22.05.2012] PD TV: Pünkösdkor Martoson -- Na Turíce do Martoviec
046. [0341] [02.10.2012] PDTV: Madari Bor- és Gasztrokorzó - ajánló 2 /HD/
047. [0330] [17.06.2013] PD TV: A szőlő nedűjének ünnepe -- Sviatok hroznového moku

048. [0324] [15.05.2012] PD TV: Tatai Patara
049. [0324] [22.04.2012] PD TV: Csárda Túra tizedszer -- Čárda Túra desiaty krát
050. [0321] [02.09.2013] PDTV: Piko Bike Maraton -- Maratón Piko Bike /HD/

051. [0321] [30.10.2012] PD TV: Kolbászfesztivál - Klobfest
052. [0317] [28.05.2013] PDTV: Ritka Magyar Folkband lemezbemutató -- Promócia platne Ritka Magyar Folkband /HD/

053. [0313] [15.12.2012] PD TV: Szent András-templom felújítása - Reštaurácia kostola Sv. Ondreja
054. [0313] [01.10.2012] PDTV: Madari Bor- és Gasztrokorzó - ajánló -- Gastro-Vínne Korzo v Modranoch - pozvánkaD/
055. [0307] [31.12.2012] PD TV: Komáromi lány az El Caminón - Komárňanka na El Camino

056. [0305] [04.06.2012] PDTV: 49. JokaiNapok - 49. Jókaiho dni
057. [0300] [11.08.2012] PD TV: Strekov 1075
058. [0300] [20.04.2012] PD TV: Maffia Swing 1920
059. [0298] [16.10.2012] PD TV: Tatai Öreg-tavi nagy halászat - Veľká rybačka na Starom jazere v Tate
060. [0290] [03.07.2012] PD TV: Ej, ráérünk arra...még - Ej, času máme dosť
061. [0281] [20.11.2012] PDTV: Szívünk kincsei Komáromban -- Poklady môjho srdca v Komárne

062. [0277] [27.03.2013] PDTV: Komáromi Egyetemi Napok -- Komárňanské univerzitné dni

063. [0277] [07.09.2012] PDTV: Hengerics Pincészet -- Vinárstvo Hengerics /HD/
064. [0274] [27.07.2013] PD TV: Gastrofest
065. [0267] [13.08.2013] PDTV: Augusztus 20. a két Komáromban -- Spoločné oslavy 20. augusta v Komárne

066. [0267] [12.06.2012] PDTV Kaszás Attila Emlékgála - Spomienka na Attilu Kaszása
067. [0266] [26.12.2012] PDTV: Teremkerékpár - Sálová cyklistika

068. [0263] [25.09.2012] PD TV: Az életért koncert - Koncert pre život
069. [0263] [09.07.2012] PDTV: Georgina Pincészet - Vinárstvo Georgina /HD/
070. [0262] [23.05.2013] PDTV: Adamis Anna Pro Urbe-díjban részesült -- Anna Adamis, laureátka ceny Pro Urbe

071. [0262] [16.12.2012] PDTV: Musical Ragyogás koncert -- Koncert Žiara muzikálu'
072. [0260] [25.06.2013] PD TV: Víz, Zene, Virág Fesztivál Tatán - 20. ročník Festivalu vody, hudby a kvetov v Tate

073. [0256] [16.04.2013] PDTV: 22.Komáromi Napok -- 22. Komárňanské dni /HD/

074. [0256] [02.08.2012] PDTV: Zalaba Borászat /HD/

075. [0255] [03.10.2012] PD TV: Érsekújvári várjátékok -- Hradné hry v Nových Zámkoch
076. [0255] [18.09.2012] PD TV: Endurance Ride
077. [0252] [10.10.2013] PDTV: Önkéntesek a kórházban -- Dobrovoľníci v nemcocnici /HD/

078. [0252] [08.04.2012] PD TV: Bátorkeszi jó borai -- Dobré Vína z Bátorových Kosíh
079. [0251] [21.01.2013] PD TV: X. Karvai Rockfest -- X. Ročník Rockfest v Kravanoch

080. [0249] [06.01.2013] PD TV: Benkő Géza

081. [0248] [03.06.2013] PD TV: Made in Hungária

082. [0245] [07.09.2012] PDTV: Duna Aranypárlata Fesztivál - ajánló -- Festival Zlatý destilát Dunaja - pozvánka
083. [0244] [21.01.2013] PDTV: Földrengés -- Zemetrasenie /HD/
084. [0244] [11.04.2012] PD TV: TEHETSÉG A TÉT - MLADÉ TALENTY
085. [0241] [26.09.2012] PDTV: Piko Bike Maraton - meghívó -- pozvánka
086. [0239] [11.06.2012] PDTV: Kápolnafelújítás - Rekonštrukcia kaplnky
087. [0238] [17.09.2012] PD TV: Nyílt nap az ógyallai sörgyárban - Deň otvorených dverí v pivovare
088. [0236] [27.06.2012] PD TV: Víz, Zene, Virág Fesztivál 2012, Tata
089. [0236] [10.06.2012] PD TV: Western lovagló verseny - Western rodeo show
090. [0229] [17.09.2012] PDTV: Duna Aranypárlata Fesztivál - hangulatok -- Festival Zlatý destilát Dunaja - momenty /HD/
091. [0222] [13.05.2012] PD TV: Múltunk a jelenünk - Naša minulosť je naša súčasnosť
092. [0221] [13.06.2012] PD TV: Western-verseny a „Bagotai Patkó vándorserlegért - 8. ročník westernových pretekov'
093. [0220] [20.08.2013] PDTV: Gútai Vásár és Koncerthétvége - pillanatok -- Jarmok a koncertný víkend v Kolárove - momenty
094. [0216] [11.04.2013] PDTV: A felvidéki kitelepítettek emléknapja -- Pamätný deň vysídlenia Maďarov zo Slovenska

095. [0215] [11.06.2012] PDTV: Borász - Karkó János - Vinár János Karkó
096. [0214] [10.06.2012] PD TV: Szent László-templom torony Ógyallán - Veža kostola Svätého Ladislava
097. [0212] [28.05.2013] PDTV: Egy hét a gazdával -- Týždeň s gazdom /HD/

098. [0212] [24.04.2013] PD TV: Mediawave

099. [0211] [29.11.2012] PD TV: Príma környék - Sladký domov
100. [0210] [17.02.2013] PD TV: Átadták az idei Jókai díjakat - Odovzdali tohtoročnú Jókaiho cenu

101. [0209] [03.09.2013] PDTV: III. Kútfeszt -- Észak-Komárom -- 3. ročník festivalu Kútfeszt -- Komárno /HD/

102. [0209] [04.02.2013] PDTV: Tandem /HD/
103. [0197] [27.06.2012] PD TV: Víz, Zene, Virág Fesztivál 2012
104. [0193] [22.01.2013] PD TV: Súťaže Regionálneho Osvetového Strediska v Komárne

105. [0191] [13.02.2013] PDTV: Lehár Ferenc Bál Észak Komáromban -- Ples Franza Lehára v Komárne /HD/

106. [0187] [27.05.2013] PD TV: Jókai Napok ötvenedik alkalommal -- Jókaiho dni už po päťdesiatykrát

107. [0187] [09.12.2012] PD TV: Vasmacska filmklub - Filmový klub Kotva
108. [0186] [25.07.2013] PDTV: Kisbéri lovashagyományok

109. [0184] [07.10.2013] PDTV: Ásatások Dunaradványnál -- Archeologický výskum pri Radvani n. Dunajom /HD/

110. [0179] [28.01.2013] PDTV: Véradás -- Darovanie krvi /HD/
111. [0178] [15.03.2013] PDTV: 1848/49-es forradalom és Komárom - Revolúcia 1948/49 a Komárno

112. [0176] [02.07.2013] PD TV: VI. Pató Pál Napok - Európaiak vagyunk - Sme európania'

113. [0175] [16.06.2013] PD TV: Téglajegyek a szebb környezetért -- Zbierka pre krajšie prostredie

114. [0174] [29.08.2012] PDTV: Falumúzeum Izsán -- Miestne múzeum v Iži
115. [0174] [26.04.2012] PDTV: Retro számítógépeket állítanak ki - Vystavia staré počítače

116. [0173] [18.04.2013] PDTV: RETRO SZÁMÍTÓGÉPEK -- RETRO POČÍTAČE

117. [0173] [03.08.2012] PDTV: Drozdík Pincészet /HD/

118. [0172] [08.11.2012] PD TV: Fogathajtó verseny - Preteky kônských záprahov
119. [0172] [13.06.2012] PD TV: Itt vagyunk otthon - Tu sme doma 4.
120. [0171] [17.09.2013] PDTV: III. Nyitott Pincenap -- III. ročník Dňa otvorených pivníc

121. [0171] [05.04.2013] PDTV: Kikelet Húsvét - Tradície Veľkej noci

122. [0170] [25.02.2013] PD TV: Szereplőválogatás a Jókaiban - Casting v Jókaiho Divadle

123. [0169] [10.09.2013] PD TV: Amari Luma - A mi világunk - Náš svet
124. [0169] [21.03.2013] PD TV: Táncoló rebellisek -- Rebeli tancom

125. [0167] [16.01.2013] PDTV: Oroszlány -- kis város, nagy ipar -- Oroszlány -- malé mesto, významný priemysel /HD/
126. [0165] [05.10.2012] PD TV: Pajta Titkok, hangulatképek - Tajomstvá stodoly
127. [0165] [13.04.2012] PDTV: Kerékpárutak - Cyklistické trasy.mpg
128. [0164] [03.01.2013] PD TV: Dolán György jubileumi kiállítása - Jubilejná výstava Juraja Dolána

129. [0163] [21.12.2012] PDTV: Nyúlhajtás - Odchyt zajacov

130. [0162] [27.12.2012] PDTV: Hajléktalanok -- Bezdomovci
131. [0160] [18.10.2012] PD TV: Flashmob Érsekújvárban - Flashmob v Nových Zámkoch
132. [0160] [08.08.2012] PD TV: Meredek klub - Klub Previs
133. [0159] [10.07.2013] PDTV: Kürti Pincefesztivál -- Strekovský pivničný festival

134. [0157] [17.09.2013] PDTV: Madari Bor- és Gasztrókorzó -- Vínne a gastro-korzo v Modranoch

135. [0156] [20.04.2013] PD TV: Komáromi Napok Dél-Komáromban - Komárňanské dni v Komárome

136. [0156] [24.07.2012] PDTV: Csobbanó Fesztivál Komáromban

137. [0155] [20.07.2013] PD TV: Fogathajtó verseny - Záprahové preteky koní
138. [0154] [04.03.2013] PDTV: A Lovagi Kultúra Napja Komáromban -- Deň rytierskej kultúry v Komárne

139. [0154] [04.12.2012] PD TV: Adventi óriás koszorú - Obrovský Adventný veniec
140. [0154] [24.07.2012] PDTV: Családi Nap Kisbéren /HD/

141. [0153] [13.12.2012] PDTV: Gimisz Diákszínpad -- Študentské divadlo GIMISZ
142. [0153] [26.05.2012] PD TV: Templomok éjszakája - Noc kostolov
143. [0150] [02.01.2013] PDTV: Évértékelő 2012 - Zhodnotenie roka 2012

144. [0149] [17.05.2012] PD TV: Rendes ember -- Dobrý človek
145. [0147] [18.01.2013] PD TV: Még mindig nagy élmény a színház - Divadlo je stále zážitkom

146. [0145] [17.12.2012] PDTV: Karácsony Észak-Komáromban -- Vianoce v Komárne /HD/
147. [0144] [09.09.2013] PDTV: Komáromi Borkorzó - hangulatok -- Komárňanské vínne korzo - momenty /HD/
148. [0143] [15.07.2013] PDTV: Nyit a strand Oroszlányban -- Kúpalisko v meste Oroszlány otvára svoje brány /HD/

149. [0142] [29.10.2012] PDTV: Komáromi Erőd: tetőszerkezet -- Komárňanská pevnosť: strešná konštrukcia /HD/
150. [0141] [15.04.2013] PDTV: Komáromi Imanap -- a XXIV. Alkalom -- XXIV. ročník Modlitebného dňa v Komárne /HD/

151. [0140] [03.06.2013] PD TV: I. Western Lovasverseny! -- I. Westernové preteky!

152. [0140] [27.12.2012] PDTV: Szilveszter -- Silvester /HD/
153. [0140] [20.08.2012] PD TV: 18. Oroszlányi falunap
154. [0139] [06.09.2012] PDTV: Duna Aranypárlata Fesztivál - ajánló
155. [0138] [14.10.2012] PD TV: 170 éves a Pázmány Péter Gimnázium -- Gymnázium oslavuje 170. výročie
156. [0138] [02.07.2012] PDTV: Országos Péknapok - ajánló - Dni pekárov - pozvánka
157. [0137] [02.05.2012] PDTV: A XXI. Komáromi Napok tűzijátéka - Ohňostroj XXI. Komárňanských dní /HD/

158. [0132] [30.10.2013] PDTV: Spartacus Birkózó Klub -- Zápasnícky klub Spartacus /HD/

159. [0132] [12.11.2012] PD TV: Hegyek - Briežky
160. [0131] [12.11.2012] PDTV: Fonográf Fesztivál - ajánló -- Festival Fonográf - pozvánka
161. [0130] [05.08.2013] PDTV: Új lendületet kapott a komáromi hajógyártás -- Obroda komárňanskej výroby lodí /HD/

162. [0130] [05.01.2013] PD TV: Gútai Vízkereszt Maraton - Kolárovský trojkráľový maratón

163. [0129] [04.09.2013] PDTV: Megújul a Lipót-kapu -- Leopoldova brána bude zrekonštruovaná /HD/

164. [0129] [06.08.2013] PD TV: Szent Rozália Templom, Komárom
165. [0129] [20.04.2013] PD TV: A Taiyó karateklub sikerei -- Úspechy klubu karate Taiyó

166. [0129] [03.11.2012] PDTV: EU pályázatok Gútán - EU projekty v Kolárove
167. [0129] [16.10.2012] PDTV: Gútai Líra - ajánló -- Kolárovksá Lýra - pozvánka
168. [0129] [11.08.2012] PD TV: Ászári mini skanzen - Mini skanzen v Ászári
169. [0128] [26.11.2012] PDTV: IV.Kolbászfesztivál - IV. Klobásový festival
170. [0128] [09.10.2012] PDTV: Kisbér /HD/
171. [0128] [13.06.2012] PD TV: Verseny a „Bagotai Patkó vándorserlegért - Preteky o Bohatsku podkovu'
172. [0128] [23.04.2012] PDTV: Megemlékezés Kamocsán - Spomienka v Komoči /HD/

173. [0126] [20.02.2013] PDTV: Gúta Malmai - Mlyny v Kolárove
174. [0126] [24.01.2013] PDTV: Duna-stratégia -- Dunajská stratégia /HD/
175. [0125] [03.09.2013] PDTV: XIX. Borostyán Fesztivál -- 19. ročník festivalu Borostyán /HD/

176. [0125] [18.02.2013] PD TV: Egy jó könyv, egy tea, és egy beszélgetés - Dobrá kniha, šálka caju a rozhovor

177. [0125] [08.12.2012] PDTV: Szerelmem, Sárdy - Moja láska, Sárdy
178. [0123] [08.09.2013] PD TV: Fogathajtó verseny - Preteky konských záprahov
179. [0123] [22.09.2012] PD TV: Vasakarat fejben és testben - Železná vôľa v tele aj v duchu
180. [0122] [30.07.2013] PDTV: Amerikai Autók Fesztiválja -- Festival amerických áut

181. [0122] [29.06.2013] PD TV: Víz, Zene, Virág Fesztivál Tatán - Festival vody, hudby a kvetov (2.rész)
182. [0122] [04.06.2013] PDTV: Platán Piac -- csatlakozzanak! -- Trh Platán -- pripojte sa!

183. [0122] [03.06.2013] PD TV: Iringó TáncStúdió szlovák bajnok - Tanečné štúdio Iringó -- majsterky Slovenska

184. [0122] [12.10.2012] PD TV: Jubilál a komáromi színház - Komárňanské divadlo jubiluje
185. [0122] [27.05.2012] PD TV: Élő történelmi képek 1849-ből - Živé historické obrázky z roku 1849
186. [0121] [25.09.2013] PD TV: Megújul a Jókai Színház - Jókaiho Divadlo opeknie

187. [0121] [02.07.2012] PDTV: Olbram Zoubek tárlata - Výstava diel Olbrama Zoubeka
188. [0119] [15.06.2012] PD TV: Tatai Sokadalom
189. [0118] [03.04.2013] PD TV: Ifjú Szívek Komáromban -- Mladé Srdcia v Komárne

190. [0117] [16.04.2013] PDTV: ACACIA TEAM /HD/

191. [0117] [04.10.2012] PD TV: Örömzenélés, örömóda -- Hrať pre radosť, Óda na radosť
192. [0116] [20.06.2012] PD TV: Vidám színházi esték
193. [0115] [30.07.2013] PDTV: Feléledt a kisbéri lovas hagyományőrzés -- V Kisbéri ožíva tradícia chovu koní /HD/

194. [0115] [11.02.2013] PDTV: Nyílt nap a Forlife Kórházban -- Deň otvorených dverí v nemocnici Forlife /HD/
195. [0114] [07.08.2013] PDTV: Gasztrofeszt Kamocsán - hangulatok -- Gastrofest v Komoči - momenty /HD/

196. [0114] [24.03.2013] PD TV: Ógyallai színtársulat - Hurbanovský divadelný súbor

197. [0113] [04.11.2012] PDTV: A komáromi református gyülekezet 450 éve -- 450 rokov komárňanskej reformovanej obce
198. [0113] [17.10.2012] PDTV: Kutyakiállítás Komáromban - Výstava psov v Komárome /HD/
199. [0112] [27.11.2012] PDTV: Közelebb az új Duna-hídhoz -- Bližšie k novému komárňanskému mostu
200. [0111] [26.06.2012] PDTV: Vártakarítás -- Upratovanie hradu
201. [0110] [12.08.2013] PDTV: Amerikai autócsodák Komáromban -- Americké autá snov v Komárome /HD/
202. [0109] [09.07.2012] PDTV: Országos Péknapok - hangulatok - Dni pekárov
203. [0108] [20.05.2013] PD TV: 6. Tatai Patara - 6. ročník Historického festivalu z tureckých čias

204. [0108] [16.11.2012] PD TV: XII Tatai Vadlúd Sokadalom-XII. ročník Slávností divých husí
205. [0107] [05.08.2013] PDTV: Korszerű energiatároló berendezés -- Moderné zariadenie na uskladnenie energie

206. [0107] [28.11.2012] PDTV: Karácsonyi Ünnepváró - ajánló -- V očakávaní Vianoc - pozvánka
207. [0106] [07.10.2013] PDTV: Izsa - Leányvár -- Iža - Kelemantia /HD/

208. [0105] [11.06.2012] PD TV: Jókai Színház Pozsonyban - Jókaiho Divadlo v Bratislave
209. [0104] [17.09.2013] PDTV: Nosztalgiával az iskola iránt -- Nostalgia za školou /HD/

210. [0103] [21.05.2013] PD TV: 100 éves a református templom - Kostol reformovanej cirkvi v Hurbanove

211. [0103] [26.02.2013] PDTV: Komáromi Sportfesztivál -- Športový festival v Komárne /HD/

212. [0102] [14.05.2013] PDTV: Pályázati pénzekből szépül az Öregvár -- Stará pevnosť opeknieva z dotácií

213. [0102] [09.04.2012] PD TV: Nyolcezer méter felett -- Osemtisíc metrov nad morom
214. [0099] [26.06.2013] PDTV: Nemzetközi Duna-nap -- Medzinárodný Deň Dunaja /HD/

215. [0099] [25.04.2013] PD TV: Oláh család - Oláhovci

216. [0099] [25.04.2013] PD TV: Újra Csárda Túra! -- Opäť Čárda Túra!

217. [0099] [29.05.2012] PDTV: Duna -- gyalogos turizmus - Pešia turistika pozdĺž Dunaja
218. [0098] [18.09.2012] PD TV: Szent István nap és Új Kenyér ünnepe - Oslava sviatku sv. Štefana a nového chleba
219. [0098] [26.06.2012] PDTV: Kaszás Attila-emlékgála -- Spomienkový galaprogram na Attilu Kaszása /HD/
220. [0097] [12.09.2013] PDTV: Gútai Líra -- felhívás -- Kolárovská lýra

221. [0097] [22.03.2013] PD TV: Otthontalanok - kiállítás - Vysídlenie maďarov- výstava

222. [0096] [17.05.2012] PD TV: Puszták népe lovasviadal -- Jazdecká súťaž národ pustatín
223. [0095] [13.04.2012] PDTV: Turizmus
224. [0094] [07.10.2012] PD TV: Nyílt nap az ógyallai sörgyárban - Deň otvorených dverí v Hurbanovskom pivovare
225. [0093] [03.04.2013] PDTV: Tavaszi Emlékhadjárat -- Jarné pamätné ťaženie /HD/

226. [0093] [09.03.2013] PD TV: 91 évboldogságban - 91 rokov prežitých v šťastí

227. [0093] [25.09.2012] PDTV: Szikince Fesztivál - meghívó -- Festival Sikenička - pozvánka
228. [0091] [22.12.2012] PD TV: Múltba nyíló ablakok - kiállítás - Výstava s názvom Okná do minulosti
229. [0091] [18.10.2012] PD TV: Tatai Öreg-tó és Által-ér rehabilitációja - Rehabilitácia Starého jazera
230. [0091] [10.06.2012] PD TV: Szlovák Központi Csillagvizsgáló - Slovenská ústredná hvezdáreň v Hurbanove
231. [0090] [29.01.2013] PDTV: Drozdík Borászat -- Vinárstvo Drozdík
232. [0089] [14.03.2013] PDTV: Gúta és a szabadságharc 1848-1849 - Kolárovo a revolúcia 1848-1849

233. [0088] [06.03.2013] PDTV JokaiNapok50
234. [0087] [30.07.2013] PDTV: Gasztrofesztivál Kamocsán -- Gastrofest v Komoči /HD/

235. [0087] [13.06.2012] PD TV: Önkéntes tűzoltók járási versenye - Okresné kolo súťaže Plameň
236. [0087] [08.04.2012] PD TV: A kőtés nyomában - Po stpách kalkysa.mpg

237. [0086] [24.04.2013] PD TV: Szent György Napi Lovas Ünnep Tatán - Jazdeckých slávností sv. Juraja v Tate

238. [0086] [24.02.2013] PD TV: Keresztenybál - Krešťanský ples v Hurbanove

239. [0085] [25.04.2013] PD TV: Magyar zombi

240. [0085] [03.12.2012] PDTV: VIII.Karácsonyi vásár - VIII. Vianočné trhy
241. [0083] [19.02.2013] PD TV: 11. Farsang Kupa Tatán - 11. Fašiangový pohár v Tate

242. [0082] [08.09.2013] PD TV: Nyitott kapuk napja - Deň otvorených dverí
243. [0082] [15.07.2013] PDTV: Új köntöst kap a régi strand Oroszlányban -- Kúpalisko v Oroszlányi dostane novú tvár /HD/

244. [0082] [25.09.2012] PDTV: Szikince Fesztivál - ajánló

245. [0081] [28.10.2013] PDTV: Kolbászfesztivál Révkomáromban -- Festival klobásy v Komárne /HD/
246. [0081] [14.10.2012] PDTV: Már a Dunán a hajó -- Loď je už na Dunaji /HD/
247. [0079] [26.11.2012] PDTV: Komáromi Szalon -- Komárňanský salón
248. [0078] [15.11.2012] PDTV: Tudományok Napja Gútán -- Deň vedy v Kolárove
249. [0078] [22.04.2012] PDTV: Meghívó a XXI. Komáromi Napokra- - Pozvánka na XXI. Komárňanské dni

250. [0077] [10.10.2013] PDTV: Nemzetközi kutyakiállítás Komáromban -- Medzinárodná výstava psov v Komárome /HD/

251. [0077] [04.04.2013] PD TV: Programok a Monostori erődben - Monoštorská pevnosť

252. [0077] [12.12.2012] PDTV: Közös munakerőpiaci stratégia -- Spoločná stratégia pracovného trhu
253. [0077] [13.06.2012] PD TV: Konkoly-Thege Miklós munkássága - Dielo Miklósa Konkoly-Thege
254. [0077] [13.06.2012] PDTV: Gúta -- polgármesteri interjú -- Kolárovo -- rozhovor s primátorom mesta
255. [0076] [08.02.2013] PDTV: Internetes panasziroda Gútán -- Prijímanie sťažností cez Internet v Kolárove /HD/
256. [0076] [26.10.2012] PDTV: Solymászok Gútán - Sokoliari v Kolárove
257. [0075] [07.10.2013] PDTV: Tatarozási munkálatok az Öregvárban -- Renovačné práce v Starej pevnosti /HD/

258. [0075] [07.02.2013] PD TV: 2012 évértékelő Szőgyénben - Hodnotenie roka vo Svodíne

259. [0074] [02.02.2013] PD TV: Feszty hét - Fesztyho týždeň

260. [0073] [14.09.2012] PD TV: 120 éves az Erzsébet híd - Alžbetin most má 120 rokov
261. [0072] [07.11.2012] PDTV: Volt egyszer egy iskola könyvbemutató - Prezentácia knihy
262. [0072] [25.07.2012] PD TV: Utcazene és művészeti fesztivál Tatán
263. [0072] [14.05.2012] PDTV: Komáromi Egyetemi Napok - Univerzitné dni v Komárne
264. [0071] [28.10.2013] PDTV: András-Napi Vásár - hangulatok -- Ondrejský jarmok - momenty /HD/
265. [0071] [18.10.2013] PD TV: Öreg tavi nagy halaszat 2013 (HU)
266. [0071] [17.04.2012] PD TV: Kiállítás Nagy János munkáiból - Výstava prác Nagy János
267. [0070] [09.05.2012] PD TV:Tiszteletadás Konkoly Thege Miklósnak-Vzdávajú úctu Miklósovi Konkoly Thege
268. [0069] [19.03.2013] PD TV: Monostori erőd Duna bástya felújítása - Rekonštrukcia bašty Monoštorskej pevnosti
269. [0068] [12.09.2013] PDTV: Jókai Bableves-főző Verseny -- Súťaž vo varení fazuľovej polievky Jókai /HD/'
270. [0068] [28.08.2013] PDTV: A tardosi mászófal -- Skalolezecká stena v Tardosi /HD/

271. [0068] [22.06.2013] PD TV: Ógyallai kulturális napok - Hurbanovské kulturné dni
272. [0068] [18.07.2012] PDTV: Monostory Erődszínházi Társulat előadásai /HD/

273. [0067] [02.09.2013] PDTV: 2. Szímői Fröccsnapok -- 2. Strekové dni v Zemnom /HD/
274. [0067] [25.06.2013] PDTV: Jurtanapok -- Jurtové dni /HD/

275. [0066] [08.02.2013] PD TV: Volt halastavunk. Lesz is? - Výlov rýb

276. [0066] [31.01.2013] PD TV: 450 éves a komáromi református gyülekezet - Reformovaná obec má 450 rokov

277. [0066] [27.04.2012] PD TV: Thain János múzeum
278. [0066] [21.04.2012] PD TV: Monográfia Ógyalla - Monografia Hurbanovo
279. [0065] [07.06.2013] PDTV: Kitüntették a Selye János Egyetem rektorát -- Vyznamenali rektora Univerzity Jánosa Selyeho

280. [0065] [05.10.2012] PDTV: Komáromi Szalon - ajánló -- Komárňanský salón - upútavka
281. [0064] [06.08.2013] PD TV: A zsidó Menház és Kistemplom Komáromban
282. [0064] [15.07.2013] PDTV Kisbéri Városi Napok -- Dni mesta Kisbér /HD/

283. [0064] [02.09.2012] PD TV: Évadnyitó a Jókai Színházban - Jókaiho divadlo
284. [0064] [26.06.2012] PD TV: Új kerékpárutak kilátásban -- Na obzore nové cyklotrasy
285. [0063] [11.06.2013] PD TV: 14. Tatai Sokadalom: június 14-16. - 14. Všehochuť v Tate: 14.-16. júna

286. [0063] [09.05.2013] PD TV: Anya, taníts engem! -- Mama, uč ma!

287. [0063] [18.03.2013] PD TV: Kihallgatás Kiss Péntek módra -- Vypočúvanie a'la Kiss Péntek

288. [0062] [09.05.2013] PD TV: Ahogy esik, úgy puffan! - Dopadne to ako chce!

289. [0062] [16.03.2013] PDTV: Kaszás Attila-emlékest -- Spomienkový večer na Attilu Kaszása

290. [0062] [29.10.2012] PDTV: Oroszlány - kerékpárút -- Oroszlány - cyklotrasa /HD/
291. [0062] [09.07.2012] PDTV: IV. Kocsitotoló Fesztivál - ajánló - IV. Festival tlačenia kočov - pozvánka
292. [0062] [17.04.2012] PD TV: Tompa Mihály szavalóverseny
293. [0061] [09.09.2013] PDTV: Fesztiválhétvége Komáromban -- Festivalový víkend v Komárne /HD/
294. [0061] [02.02.2013] PD TV: Adventi napok Ógyallán - Advent v Hurbanove

295. [0061] [29.01.2013] PD TV: Szépkorúak, irány a net! - Seniori na net!

296. [0061] [04.11.2012] PD TV: Régi seprű jól seper - Stará metla dobre metie
297. [0061] [31.07.2012] PD TV: Csiribiri tábor - Tábor Csiribiri
298. [0061] [27.05.2012] PD TV: Nyelvi vetélkedő Kodály emlékére - Jazykový kvíz na počesť pamiatky Kodálya
299. [0061] [22.04.2012] PDTV: Nyitókonferencia - Zahájenie projektu

300. [0060] [26.03.2013] PDTV: Kőtésfesztivál -- Festival kalkýša /HD/

301. [0060] [10.03.2013] PD TV: Táncfórum Országos Koreográfiai Szemle - Tanečné fórum

302. [0060] [11.06.2012] PDTV: A Komáromi Erődrendszer - Pevnostný systém Komárna /HD/
303. [0059] [24.06.2013] PD TV: Földrengés Komáromban - Zemetrasenie v Komárne

304. [0059] [05.06.2012] PDTV: Szoboravatás - Odhalenie sochy
305. [0058] [13.05.2012] PD TV: Lépesek a megoldások felé - Kroky smerujúce k riešeniam
306. [0057] [16.12.2012] PDTV: A dél-komáromi karácsonyi ünnepek -- Vianočné podujatia v Komárome /HD/
307. [0057] [24.09.2012] PDTV : Szörényi Levente Oroszlányban -- Levente Szörényi v Oroszlánye
308. [0057] [16.04.2012] PDTV: EGTC
309. [0056] [26.01.2013] PD TV: Gútai Maraton - Kolárovksý Maratón

310. [0055] [28.08.2013] PDTV: Ismerd meg a Gerecsét -- III. -- Spoznajme Gerecse III. /HD/

311. [0055] [29.06.2012] PD TV: Viz, zene, virág fesztivál 2012 - Festival Voda, Hudba, Kvety 2012
312. [0054] [14.10.2012] PD TV: Budapest Klezmer Band
313. [0054] [16.05.2012] PDTV: KOMÁRNO-KOMÁROM futóverseny - Beh KOMÁRNO-KOMÁROM
314. [0053] [02.09.2013] PDTV: A Magyar Dal Napja Tatán -- Deň maďarskej piesne v Tate /HD/

315. [0053] [01.09.2013] PD TV: A Duna Menti Múzeum
316. [0053] [13.04.2012] PDTV: Vízgazdálkodás - Vodohospodárstvo
317. [0052] [15.07.2013] PDTV: Műfüves futballpálya Oroszlányban -- Futbalové ihrisko s umelým trávnikom v Oroszlányi /HD/

318. [0052] [12.04.2012] PD TV: Távmunkaház - Dom pre prácu na diaľku
319. [0051] [19.04.2013] PDTV: Gócpont -- Ohnisko /HD/

320. [0051] [03.02.2013] PD TV: Rendezvények az Ógyallai művészeti iskolában - Podujatia v ZUŠ-ke

321. [0051] [18.09.2012] PD TV: Ifjúsági öttusa világbajnokság Tatán - Majstrovstvá sveta v päťboji v meste Tata
322. [0051] [22.04.2012] PD TV: Bakular Emese fitnesz bajnok
323. [0051] [11.04.2012] PD TV: PÁLINKA FESZTIVÁL - FESTIVAL DESTILÁTOV
324. [0050] [18.08.2013] PD TV: Falunap Oroszlányban
325. [0050] [11.03.2013] PD TV: Itt otthon vagyunk 5. évfolyam - Tu sme doma 5. ročník

326. [0050] [05.06.2012] PDTV: Fogadalmak kútja - Studňa prísah
327. [0049] [10.05.2013] PDTV: Kiaknázatlan lehetőségek a turizmusban -- Nevyužité možnosti v oblasti cestovného ruchu

328. [0049] [12.06.2012] PD TV: Itt vagyunk otthon - Tu sme doma
329. [0048] [24.04.2013] PD TV: Szobrot szentelnek Oroszlányban - V prvý májový deň vysvätia v Oroszlányi sochu

330. [0048] [20.12.2012] PDTV: General Plastic
331. [0048] [29.10.2012] PDTV: Pons Danubii WEB TV - PR /HD/
332. [0048] [14.10.2012] PDTV: VII. Gútai napok - VII. Kolárovské dni
333. [0048] [13.06.2012] PDTV: Zsír Fesztivál - ajánló - Mastný Zsír Festival - pozvánka'
334. [0047] [13.03.2013] PD TV: Az Által-ér kerékpárút kivitelezése - Výstavba cyklotrasy Által-ér

335. [0047] [14.01.2013] PDTV: Fiatal gazdák összetartása -- Spolupráca mladých farmárov
336. [0047] [31.07.2012] PD TV: XIII. Képzőművészeti Alkotótábor Szőgyénben-XIII. Výtvarný tábor vo Svodíne
337. [0046] [09.05.2013] PD TV: Európa Díjat kapott Tata -- Mestu Tata udelili Cenu Európy

338. [0046] [17.03.2013] PD TV: Gyalogtúrázók XX. Országos Találkozója - XX. Celoštátne stretnutie peších turistov

339. [0046] [27.12.2012] PDTV: A szellemi fogyatékosok karácsonya -- Vianoce mentálne postihnutých /HD/
340. [0046] [09.05.2012] PDTV: Hondurasi kaland - Dobrodružstvo v Hondurase
341. [0046] [21.04.2012] PD TV: Kamaszkori nevelés - výchova v dospievajúcom veku
342. [0045] [29.09.2013] PD TV: Lecsófesztivál 2013 - Lečofest 2013

343. [0045] [27.08.2013] PDTV: Ismerd meg a Gerecsét -- I. -- Spoznaj pohorie Gerecse --I. /HD/

344. [0045] [17.02.2013] PD TV: III Richárd

345. [0045] [08.02.2013] PD TV: Szőgyéni teatörténet - 10 minút na čaj

346. [0045] [16.09.2012] PD TV: Fejlesztések Kisbéren - Investície v obci Kisbér
347. [0044] [05.11.2013] PD TV: Önkéntes tűzoltók versenye - Súťaž dobrovoľných hasičov
348. [0044] [17.04.2012] PD TV: Távmunkaház átadó - Dom pre prácu na diaľku
349. [0044] [11.04.2012] PD TV: Spanyolok a Gimiben - Španieli v Gimnáziu
350. [0043] [19.08.2013] PDTV: Szolgáltató központ Oroszlányban -- Centrum služieb pre sociálne odkázanýchv Oroszlányi

351. [0043] [12.07.2012] PD TV: Szeretek én is! -- Spájá nás láska!
352. [0043] [17.05.2012] PDTV Marek Anton, Komárno

353. [0043] [09.04.2012] PD TV: Piros orrok -- Červené nosy
354. [0042] [02.11.2013] PD TV: Bősi látogatás - Návšteva v Gabčíkove
355. [0042] [12.03.2013] PDTV: Csemadok

356. [0042] [26.01.2013] PD TV: Szilveszteri téli úszás - Silvestrovské zimné plávanie

357. [0042] [14.01.2013] PD TV: Évértékelő Oroszlányban - Rok 2012 v meste Oroszlány
358. [0041] [14.09.2012] PD TV: Kassai Thália - Divadlo Thália
359. [0041] [13.04.2012] PDTV: Médiaprojekt - Mediálny projekt
360. [0041] [08.04.2012] PD TV: Caligula helytartója -- Caligulov miestodržiteľ
361. [0040] [26.06.2013] PDTV: Egészségnap -- Deň zdravia

362. [0040] [24.06.2013] PD TV: Karate -- Sport és szenvedély - Karate -- šport i vášeň

363. [0040] [10.12.2012] PD TV: Palkovich Viktor társulat Gútán - Spoločnosť Viktora Palkovicha v Kolárove
364. [0040] [14.11.2012] PD TV: A templom tornyának felújítása - Obnova veže kostola
365. [0040] [22.04.2012] PD TV: Közös területfejlesztés -- Spoločný územný rozvoj
366. [0040] [22.04.2012] PD TV: Geotermális energia Dél-Komáromban -- Geotermálna energia v Komárome
367. [0039] [30.05.2013] PDTV: „A biciklis dervis -- „Derviš na bicykli /HD/'

368. [0039] [14.11.2012] PDTV: Workshop Unlocking the Universe
369. [0039] [29.05.2012] PDTV: Elkészült a közös területfejlesztési terv -- Spoločný územný plán je hotový
370. [0038] [03.10.2013] PD TV: Árulás a Jókai Színházban - Zrada v Jókaiho Divadle

371. [0038] [25.09.2013] PD TV: Újabb 20 kilométer a bringázók javára - Ďalších 20 kilometrov pre cyklistov

372. [0038] [28.12.2012] PD TV: Előszilveszter, programajánló
373. [0037] [15.08.2013] PD TV: Szent István napi új kenyér - Slávnosť svätenia nového chleba
374. [0037] [25.03.2013] PD TV: Virágvasárnap Oroszlányban - Kvetná nedeľa v Oroszlányi

375. [0037] [20.02.2013] PDTV: Médiaklub -- Mediálny klub

376. [0037] [03.04.2012] Komárom - Svit, kosárlabda extraliga play-off
377. [0036] [31.05.2013] PDTV: Jokai-filagoria -- Jókaiho besiedka /HD/

378. [0036] [12.07.2012] PD TV: Az összefogás jelképe -- Symbol súdržnosti
379. [0036] [07.06.2012] PD TV: Jókai Színház - Jókaiho divadlo
380. [0035] [07.08.2013] PDTV: Kürti Pincefesztivál - hangulatok -- Pivničný festival v Strekove - momenty /HD/

381. [0035] [29.05.2013] PDTV: Pedagóguskórusok országos találkozója -- Celoštátna stretnutie pedagogických speváckych zborov

382. [0035] [04.03.2013] PD TV: Civileké a ház - Dom patrí civilom
383. [0035] [02.02.2013] PD TV: Vadászbál - Poľovnícky ples

384. [0035] [11.01.2013] PDTV: Közadakozásból szobor -- Socha zo zbierky
385. [0035] [31.10.2012] PDTV: Ex Libris
386. [0034] [23.09.2013] PDTV: Első Izsai Lovas és Hagyományőrző Egyesület -- Prvý Jazdecký spolok zachovávania tradícií

387. [0034] [24.02.2013] PD TV: Kerékpárosbarát település - Tata sa stala priateľským mestom pre cyklistov

388. [0034] [11.08.2012] PD TV : Mini Magyarország - Malý kaštieľ a park makiet Maďarska
389. [0034] [24.07.2012] PD TV: 4 komáromi pályázat a Sppolocne programban
390. [0034] [10.06.2012] PD TV: Triatlonfesztivál-Triatlonový festival
391. [0034] [08.05.2012] PD TV: Összefogás a templomtoronyért -- Súdržnosť pre kostolnú vežu
392. [0033] [07.05.2013] PDTV: A Monostori erőd programjairól -- O programoch v Monoštorskej pevnosti /HD/

393. [0033] [02.09.2012] PD TV: Keleti hadszíntér -- Východný front
394. [0033] [11.04.2012] PD TV: MARTOSI TAVAK - JAZERÁ V MARTOVCIACH
395. [0032] [22.10.2013] PDTV: Az EGTC-k támogatottsága -- Podpora zoskupení EGTC /HD/

396. [0032] [04.10.2013] PDTV: Kórháztakarítás -- Upratovanie areálu nemocnice /HD/

397. [0032] [06.08.2013] PD TV: Selye János Gimnázium

398. [0032] [13.01.2013] PD TV: Évértékelő Tatán - Rok 2012 v meste Tata
399. [0032] [02.09.2012] PD TV: Kirándulás Majkon -- Výlet do Majku
400. [0032] [02.09.2012] PD TV: Oroszlányi sgrafitto -- Sgrafitto v Oroszlányi
401. [0032] [14.06.2012] PDTV: Tata - polgármesteri interjú - Tata - rozhovor s primátorom
402. [0031] [18.08.2013] PD TV: Gyógyító szépség - Liečivá krása

403. [0031] [27.05.2013] PD TV: 20 éves az ÉS?! Színház - Divadlo ÉS?! oslavuje 20 rokov

404. [0031] [21.02.2013] PD TV: Jókai Egylet tervei - Plány Jókaiho Združenia

405. [0031] [10.01.2013] PD TV: Afrika fehéren-feketén - Čierno-bielá Afrika
406. [0031] [08.08.2012] PD TV: Korava: a hagyományőrzés szolgálatában --V službách zachovávania tradícií
407. [0031] [25.05.2012] PDTV: Határtalan Táncház - Tanečný dom bez hraníc
408. [0031] [17.04.2012] PD TV: Teremfoci - Futsal
409. [0030] [06.05.2013] PDTV: Komáromi Imanap -- Modlitebný deň v Komárne /HD/

410. [0030] [02.02.2013] PD TV: Gombakülönlegességek Ógyalla környékén - Mykologické náleziská v okolí Hurbanova

411. [0030] [04.12.2012] PDTV: 1. Fonográf Fesztivál -- 1. Festival Fonográf
412. [0030] [09.04.2012] PD TV: Mászófal Komáromban -- Skalolezecká stena v Komárne
413. [0029] [17.11.2013] PD TV: A Klapka Múzeum gyűjteményéről - Najväčší archeologický depozit v Komárome
414. [0029] [03.06.2013] PDTV: A szekeresgazdák hagyománya Észak-Komáromban -- Tradícia furmanov v Komárne

415. [0029] [25.03.2013] PD TV: Simek Viktor kiállítás - Výstava Viktora Simeka

416. [0029] [24.02.2013] PD TV: A 2012DA14-es aszteroida - Asteroida 2012DA14

417. [0029] [01.02.2013] PDTV: Török Ignác Emlékkiállítás -- Pamätná výstava Ignáca Töröka /HD/
418. [0029] [08.05.2012] PDTV: EGTC Roadshow
419. [0029] [13.04.2012] PDTV: EGTC és a polgármesterek - EGTC a primátori
420. [0028] [05.09.2013] PD TV: Dos Miradas -- Két rálátás a Limesben-- Dva pohľady v galérii Limes
421. [0028] [09.08.2013] PD TV: Lélektájak a Limesben - Krajiny duše v Galerii Limes

422. [0028] [22.06.2013] PD TV: Streetball Challenge

423. [0028] [07.04.2013] PD TV: Civil Információs Pont - Civilný informačný bod

424. [0028] [17.07.2012] PD TV: Etiópiai kalandok - Zážitky z Etiópie
425. [0028] [21.04.2012] PD TV: Március 15. Ógyallán-Výročie revolúcie z roku 1848
426. [0027] [03.09.2013] PD TV: A komáromi erődrendszer
427. [0027] [20.07.2013] PD TV: Ógyallai Kulturális Napok - Hurbanovske Kultúrne Dni
428. [0027] [03.07.2012] PD TV: Megújuló Öreg-tó, újraéledő tatai források
429. [0027] [17.05.2012] PD TV: A gútai asszonyok jósága -- Dobrota Kolárovských žien
430. [0027] [22.04.2012] PD TV: Emese Bakular a fitnes
431. [0026] [06.08.2013] PD TV: Židovský sociálny domov a Malá synagoga v Komárne
432. [0026] [13.05.2013] PDTV: Nyírő Andrással az internetes médiáról -- Andrása Nyírő o budúcnosti internetových médiíií

433. [0026] [24.02.2013] PD TV: Gerecse Natúrpark - Prírodný park Gerecse

434. [0026] [14.04.2012] PD TV: Milyen előnyökkel jár a 0. évfolyam - Výhody nultého ročníka
435. [0026] [08.04.2012] PD TV: Harmónia Díj 2012 -- Cena Harmónia

436. [0025] [05.09.2013] PD TV: Zsidó Kultúra Európai Napja - Európsky deň židovskej kultúry

437. [0025] [14.06.2013] PDTV: Táncház Komáromban -- Tanečné domy v Komárne /HD/

438. [0025] [02.09.2012] PD TV: Streetball hagyománya Oroszlányban -- Tradícia streetballu v Oroszlányi
439. [0025] [20.08.2012] PD TV: Bányász koncert fesztivál - 62. Deň Baníkov
440. [0025] [11.06.2012] PDTV: Magyary Zoltán
441. [0025] [06.06.2012] PDTV: Romaprojekt - Program pre Rómov
442. [0025] [08.05.2012] PDTV: Imanap - Modlitebný deň
443. [0024] [14.10.2013] PD TV: Vármúzeum Esztergomban - Hradné múzeum v Ostrihome
444. [0024] [14.10.2013] PDTV: Sikeres szociális szolgáltatások Oroszlányban -- Úspešné soc. služby v Oroszlányi

445. [0024] [08.09.2013] PD TV: Angolul tanuló falvak - Anglicky sa učiace obce
446. [0024] [29.01.2013] PD TV: Tíz éves a Széchenyi István Polgári Társulás - OZ Istvána Széchenyiho má 10 rokov

447. [0024] [28.10.2012] PD TV: Kerekeken a rák ellen - Na kolesách proti rakovine
448. [0023] [15.11.2013] PDTV: Az EGTC-k előtt álló kihívások és lehetőségek -- Výzvy a možnosti EGTC /HD/

449. [0023] [22.03.2013] PD TV: Klapka György Múzeum - Múzeum Györgya Klapku

450. [0023] [28.08.2012] PD TV: Kerékpárút épül Oroszlányban - V Oroszlányi budujú cyklistickú trasu
451. [0023] [19.05.2012] PDTV: A két Komárom együttméuködése - Spolupráca miest Komárno a Komárom
452. [0023] [11.04.2012] PD TV: KREATÍV IPAR - KREATÍVNY PRIEMYSEL
453. [0023] [09.04.2012] PD TV: Komáromi múzeumbarátok - Priatelia múzea v Komárne
454. [0022] [03.07.2013] PD TV: Véget ért a jubileumi színházi évad - Skončila jubilejná divadelná sezóna

455. [0022] [24.09.2012] PD TV: Sympat
456. [0022] [10.09.2012] PDTV: Sólyompróba - ajánló -- Skúška sokolov - pozvánka
457. [0022] [04.05.2012] PDTV: Adóslisták - Dlžníci
458. [0021] [22.10.2013] PD TV: Családi Nap - Deň rodiny
459. [0021] [08.10.2013] PDTV: Megújult a Dunai-bástya -- Zrekonštruovaná Dunajská bašta /HD/

460. [0021] [09.08.2013] PD TV: Bérletvásárlás a Jókaiban - Permanentky Jókaiho Divadla

461. [0021] [20.04.2013] PD TV: Paszmár János, az év pedagógusa Gútán -- Pedagóg roka v Kolárove

462. [0020] [30.09.2013] PDTV: Izsai Néprajzi és Római Kori Múzeum -- Rímske a národopisné múzeum v Iži /HD/

463. [0020] [05.09.2013] PD TV: Évadnyitó a Jókai Színházban - Zahájenie novej divadelnej sezóny

464. [0020] [04.08.2013] PD TV: Tatai Minimarathon
465. [0020] [31.10.2012] PD TV: Aradi vértanúkra emlékeztek - Omša za duše Aradských padlých
466. [0020] [27.08.2012] PD TV: Veterán autók és motorok találkozója -- Stretnutie veteránov
467. [0020] [17.05.2012] PDTV: Molnár Attila, Komárom

468. [0020] [11.04.2012] PD TV: Önkéntesek mozgolódása Komáromban -- Aktivity dobrovoľníkov v Komárne
469. [0019] [27.05.2013] PD TV: Csónaktúra a komáromi csónakházban - Deň otvorených dverí v komárňanskej kajakárni

470. [0019] [24.05.2013] PDTV: Európa a Polgárokért -- Európa pre občanov /HD/

471. [0019] [14.02.2013] PDTV: Adónk 1, 2, illetve 3 százaléka -- 1,2 alebo 3 percentá našich daní /HD/

472. [0019] [26.11.2012] PDTV: IV.Kolbászfesztivál - IV. Klobásový festival
473. [0018] [02.11.2013] PD TV: Bányász klub - Banícky klub
474. [0018] [10.10.2013] PD TV: Felvidéki diákok - Žiaci maďarských škôl na Slovensku
475. [0018] [23.09.2013] PDTV: A toledo hímzés hagyománya -- Tradícia výšivky toledo /HD/

476. [0018] [18.08.2013] PD TV: Augusztus 20. Oroszlányban
477. [0017] [02.09.2013] PDTV: Egressy Béni-mellszobor -- Busta Béni Egressyho /HD/

478. [0017] [02.02.2013] PD TV: Évértékelés - Rok 2012
479. [0017] [30.01.2013] PDTV: Zalaba Borászat -- Vinárstvo Zalaba
480. [0017] [20.08.2012] PD TV: Zenés nyári találkozó - Letné hudobne stretnutie
481. [0017] [15.04.2012] PD TV: Irodalmi korzó - Literárne korzo
482. [0016] [02.09.2013] PD TV: Az Európa-udvar
483. [0016] [22.08.2013] 2012.11.14. II. Novozámocký deň tekvice - II. Érsekújvári Töknap

484. [0016] [21.05.2013] PD TV: Magnólia

485. [0016] [27.02.2013] PD TV: Kiszebáb égetés Oroszlány - Odháňanie zimu
486. [0015] [02.09.2013] PD TV: A Tiszti pavilon
487. [0015] [02.09.2013] PD TV: Komárom főtere, a Klapka tér
488. [0015] [06.08.2013] PD TV: Gymnázium Hansa Selyeho v Komárne
489. [0015] [15.07.2013] PDTV: „Miénk itt a tér -- Námestie je neše /HD/'

490. [0015] [21.05.2013] PD TV: Az év legeredményesebb sportolói - Najúspešnejší šporovci

491. [0015] [24.02.2013] PD TV: Csemadok évzáró - Csemadok v Hurbanove
492. [0015] [15.04.2012] PD TV: Kötet Czuczor Gergely papköltőről - Kniha o básnikovi a farárovi G. Czuczorovi
493. [0015] [08.04.2012] PD TV: In Vino Veritas!
494. [0014] [15.11.2013] PDTV: Lezárult a Pons Danubii médiaprojektje -- Mediálny projekt Pons Danubii dospel k svojmu záveru

495. [0014] [13.10.2013] PD TV: Gyümölcsös - Ovocný sad
496. [0014] [02.09.2013] PD TV: Anglický park pred Novou pevnosťou
497. [0014] [09.05.2013] PD TV: Bringások, túrára fel! - Cyklisti, hor sa na túru!

498. [0014] [20.03.2013] PD TV: A győri színház Komáromban - Divadlo v Komárome
499. [0014] [02.02.2013] PD TV: Tu sme doma - Itt vagyunk otthon

500. [0014] [28.12.2012] PD TV: Előszilveszter-programajánló
501. [0014] [14.04.2012] PD TV: Nagykövet érsekújvári látogatása - Návšteva veľvyslanca v Meste Nové Zámky
502. [0013] [15.11.2013] PDTV: Ocskay Gy. a Pálfi emlékérem egyik birtokosa -- Gy. Ocskay, laureát ceny Pálfiho

503. [0013] [13.10.2013] PD TV: Kerekeken a rák ellen 2013 - Na kolesách proti rakovine 2013
504. [0013] [04.10.2013] PDTV: Konferencia az erődökről -- Konferencia o pevnostiach /HD/

505. [0013] [29.09.2013] PD TV: Szent István napi új kenyér ünnep - Deň svätého Štefana a nového chleba

506. [0013] [23.09.2013] PDTV: Izsa egyedi népviselete -- Jedinečný ižiansky kroj /HD/

507. [0013] [21.08.2013] PDTV: Összefogással a rászorulókért -- Súdržnosťou pre odkázaných /HD/

508. [0013] [21.06.2013] PDTV: Fehérlaposok -- Biele lístky /HD/

509. [0013] [16.06.2013] PDTV: Látogatók az USA-ból - Návštevníci z USA

510. [0013] [02.02.2013] PD TV: Arcok - Skupina Arcok

511. [0012] [24.06.2013] PDTV: Tudatos építkezés a turizmusban -- Uvedomelé budovanie cestovného ruchu /HD/

512. [0012] [28.08.2012] PD TV: Majki Fesztivál - Festival v obci Majk
513. [0012] [22.04.2012] PD TV:Megújult a Ferdinánd-kapu -- Zrekonštruovali Ferdinándovu bránu
514. [0012] [14.04.2012] PD TV: Érsekújvári iparisták - Absolventi elektrotechnickej školy
515. [0012] [08.04.2012] PD TV: Andersennel a könyvek világába -- S Andersenom do riše kníh
516. [0011] [21.05.2013] PD TV: UNICEF

517. [0011] [21.04.2012] PD TV: Egressy emlékére -- Na pamiatku Egressyho
518. [0010] [13.10.2013] PD TV: Nemzetközi focitorna - Medzinárodný futbalový turnaj
519. [0010] [13.10.2013] PD TV: Rüdiger-tó - Jazero Rüdiger
520. [0010] [10.10.2013] PD TV: Szent Pál-Sziget - Ostrov Svätého Pavla
521. [0010] [01.09.2013] PD TV: A Szent András-plébániatemplom
522. [0010] [22.08.2013] 2013.03.13. Kátai Zoltán a Kor-Zár klubban

523. [0010] [22.08.2013] 2013.03.13. Správy - Hírek

524. [0010] [14.04.2012] PD TV: Wass Albert emlékest - Spomienkový večer A. Wassa
525. [0009] [14.10.2013] PD TV: 20 éves a Szent Mihály cserkészcsapat - Skautská skupina Sv. Michala
526. [0009] [01.09.2013] PD TV: Az Erzsébet híd
527. [0009] [22.08.2013] 2012.06.06. Správy - Hírek

528. [0009] [22.08.2013] 2012.06.20. Správy - Hírek

529. [0009] [06.08.2013] PD TV: Evanjelický kostol v Komárne
530. [0009] [21.05.2013] PD TV: Zsitva menti iskolák koncertje - Požitavie

531. [0009] [02.02.2013] PD TV: Jazz kiállítás - Jazz výstava

532. [0009] [28.10.2012] PD TV: Aradi vértanúk - Omša za duše Aradských padlých
533. [0009] [21.04.2012] PD TV: A kellemes környezetért -- Pre príjemné prostredie
534. [0008] [03.09.2013] PD TV: O komárňanskom pevnostnom systéme
535. [0008] [01.09.2013] PD TV: Farský kostol svätého Ondreja
536. [0008] [01.09.2013] PD TV: Srbský pravoslávny kostol
537. [0008] [01.09.2013] PD TV: A szerb ortodox templom
538. [0008] [22.08.2013] 2012.05.30. Program pre rómske deti - Romaprogram

539. [0008] [22.08.2013] 2012.10.10. A Pázmány Péter Gimnázium gálaestje

540. [0008] [06.08.2013] PD TV: Kalvarijný kostol svätej Rozálie v Komárne
541. [0007] [08.09.2013] PD TV: Batka Péter
542. [0007] [02.09.2013] PD TV: Hlavné námestie Komárna, Námestie generála Klapku
543. [0007] [02.09.2013] PD TV: Nádvorie Európy
544. [0007] [06.08.2013] PD TV: A volt katonatemplom, a mai Limes Galéria
545. [0007] [06.11.2012] PDTV: PD Hírek - pályázatok, tervek... -- PD Správy - projekty, plány...
546. [0006] [01.09.2013] PD TV: Socha kráľa svätého Štefana
547. [0006] [01.09.2013] PD TV: A Jókai Színház
548. [0006] [22.08.2013] 2012.06.20. Červené nosy - Piros orrok

549. [0006] [22.08.2013] 2012.12.05. Stretnutie Commenius - Comméniusz találkozás

550. [0006] [21.08.2013] 2012.04.11. Správy - Hírek

551. [0005] [15.11.2013] PDTV: A Novograd-Nógrád EGTC -- EGTC Novohrad-Nógrád

552. [0005] [15.11.2013] PDTV: Pálfi István-napok Budapesten -- Dni Istvána Pálfiho v Budapešti /HD/

553. [0005] [08.09.2013] PD TV: A siker az, amikor megőrizzük lelkesedésünket - Úspech znamená uchovať si svoje nadšenie
554. [0005] [02.09.2013] PD TV: Az angolpark az Újvár előterében
555. [0005] [01.09.2013] PD TV: Kostol a kolégium reformovanej cirkvi
556. [0005] [01.09.2013] PD TV: A református templom és kollégium épülete
557. [0005] [01.09.2013] PD TV: Podunajské múzeum
558. [0005] [01.09.2013] PD TV: Szent István király szobra
559. [0005] [22.08.2013] 2012.12.12. Dunaj - rieka, ktorá nás spája - A folyó, amely éltet és összeköt

560. [0005] [22.08.2013] 2013.02.13. Správy - Hirek

561. [0005] [22.08.2013] 2013.03.06. Imádok férjhez menni

562. [0005] [06.08.2013] PD TV: Bývalý vojenský kostol, dnešná Galéria Limes
563. [0005] [28.08.2012] PD TV: Rákóczi Nap Majkon -- Rákócziho deň v Majku
564. [0004] [02.09.2013] PD TV: Dôstojnícky pavilón
565. [0004] [01.09.2013] PD TV: Komárňanský vodojem
566. [0004] [01.09.2013] PD TV: Jókaiho divadlo
567. [0004] [01.09.2013] PD TV: Az evangélikus templom
568. [0004] [22.08.2013] 2012.06.20. Pribeta má 700 rokov - Perbete 700 éves

569. [0004] [22.08.2013] 2012.10.17. Novozámocké ekumenické bohoslužby - Érsekújvári hiedelmek

570. [0004] [21.08.2013] 2012.05.23. OSEMTISÍC METROV NAD MOROM - NYOLCEZER MÉTER FELETT

571. [0003] [01.09.2013] PD TV: Alžbetin most
572. [0003] [01.09.2013] PD TV: A víztorony
573. [0003] [22.08.2013] 2012.11.07. Šperky - Ékszerek

574. [0003] [22.08.2013] 2013.03.06. Správy - Hirek

575. [0003] [21.08.2013] 2012.04.04. Správy - Hírek

576. [0002] [01.09.2013] PD TV: Socha Franza Lehára
577. [0002] [01.09.2013] PD TV: Lehár Ferenc szobra
578. [0002] [22.08.2013] 2012.05.30. Správy - Hírek

579. [0002] [22.08.2013] 2013.01.23. Správy - Hirek

580. [0002] [22.08.2013] 2013.02.13. Gimi hírek

581. [0002] [21.08.2013] 2012.04.25. Správy - Hírek

582. [0002] [21.08.2013] 2012.05.23. Správy - Hírek

583. [0001] [22.08.2013] 2013.01.23. Castrum Novum

584. [0001] [21.08.2013] 2012.03.28. Správy - Hírek

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

A tavalyi utolsó számmal búcsúzott olvasóitól a Limes történelmi folyóirat. A lap kezdetei még 1988-ra nyúlnak vissza, amikor - régiónkban egyedülállóan - egy megyei önkormányzat karolt fel egy tudományos folyóirat kiadására irányuló kezdeményezést. A25 éven át biztosított folyamatos megjelenés nem kis teljesítmény volt az állandóan változó feltételek mellett. Virág Jenő főszerkesztő a lap történetét szerkesztőségi cikkben összegezte a folyóirat utolsó számában. A szerző szíves engedélyével közöljük.

EPILÓGUS. A Limes negyedszázadához

Az 1980-as évek második felében vetődött fel először, hogy a Komárom-Esztergom megyében született, illetve a megyéről készült társadalom- és természettudományi tanulmányok publikálására rendszeres megjelenési fórumot kellene biztosítani. A megyei tanács évente meghirdetett művészeti és tudományos pályázataira beérkezett tanulmányok kínálták a lehetőséget, hogy megjelentetésüket valamilyen formában folyamatossá tegyük. A még csak tanulmánygyűjteménynek tekinthető első számunkat 1988-ban adtuk ki – természettudományi, természetvédelmi témájú írásokkal –, s a kiadvány a keresztségben a LIMES nevet kapta. A kezdeményezők ebben egy olyan, Komáromhoz kötődő „komolyabb irányú népszerűsítő közlönyt”, a több mint 200 évvel ezelőtt megjelent Mindenes Gyűjteményt (Péczely József szerkesztésében) jelöltek meg a maguk számára példaként, amely folytatható hagyományt és mércét jelenthetett. A kiadvány címét is a régmúltból kölcsönözték, s ezt így indokolták: „Valamikor, itt, a Duna vonalán húzódott az egykori Pannónia határvidéke. Őrtornyok sora vigyázta a tájat a folyó mentén, amelyet akkor másképp hívtak, de medre éppúgy természetes határ, limes volt, mint ma.” A szellemi élet, a tudományosság őrzőjeként (a limes egyik castrumaként, őrtornyaként) és műhelyeként kívántunk működni, ennek megvalósítása érdekében indítottuk folyóiratunkat. Kezdetben főként helytörténeti értékeket, hagyományainkat felmutatva működött a lap, majd mind szélesebbre nyitva tájékozódásunkat, közép-európai kitekintésű történelmi folyóiratként határoztuk meg profilunkat. Koncepciónkat alapvetően az alábbi szempontok határozták meg: a./ a 19–20. századi magyar történelem eseményei, különös tekintettel Trianonra és következményeire; b./ a közép-európaiság gondolatköre c./ a szomszédos országok, népek múltjának kapcsolattörténeti megközelítése; d./ a határon túli magyarság története; e./ a szűkebb régió, a megye történetének, szellemi értékeinek bemutatása. Vizsgálatunk középpontjául tehát szűkebb és tágabb régiónk múltját, országainak, népeinek történelmi kapcsolatait, konfliktusait, az összeütközéseket és az együttműködéseket jelöltük ki. Hiánypótló szerepre vállalkoztunk azután is, amikor már több hasonló jellegű folyóirat jelent meg, tematikus számainkkal fontos szerepet és feladatot vállalva a történelmi tények feltárásában és elemzésében.
Egy folyóirat kiadásának indítéka annak a felismerése is volt – a fent említett tradíciók tudatos vállalásán, őrzésén és folytatásán túl –, hogy a megye szellemi életének, tudományosságának fejlődéséhez nélkülözhetetlen az alkotói műhelyek kialakítása, működtetése. Ennek megvalósulási formáját – tudományos intézmények (kutatóintézetek, főiskolák, egyetemek) hiányában – egy folyóirat és műhelyének megszervezésében, működtetésében láttuk, magunk körénk gyűjtve szerkesztőket, munkatársakat és szerzőket. Reméltük, hogy e feladat megvalósítását majd támogatják a megyei és a városi vezetők.

A LIMES 2003-ig a Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat, majd négy évig a Kultsár Alapítvány folyóirataként jelent meg, 2007-től pedig formálisan a Komárom–Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára adta ki. A megyei önkormányzat 2004-ig alapszinten ugyan, de biztosította a szerkesztőség munkájának feltételeit, majd a következő években fokozatosan csökkentette, végül megszüntette támogatását. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása pedig legfeljebb a nyomdaköltségre volt elegendő. A kedvezőtlen finanszírozás, a szerény anyagi-tárgyi lehetőségek ellenére mégis létrejött és működött egy tudományos műhely, megjelentek számaink. További megjelenésünkhöz azonban (mind a papíralapúhoz, mind az online-hoz) a folyóirat „intézményesítésére” lenne szükség, hogy meg tudjunk felelni a kor kihívásainak, s ezt – úgy tűnik – már nem vállalja senki. Ezért negyedszázados működés után, a Limes 25. évét megfelelő dátumnak véljük a lezáráshoz. A szerkesztők célja, törekvése a kezdetektől napjainkig az volt, hogy a folyóirat a megye, a régió és az ország egyik meghatározó szellemi műhelyeként tevékenykedjen, maga köré gyűjtve hazai és külföldi kutatókat, felmutatva a szűkebb és tágabb környezetünkben – főleg Közép-Európában – születő értékeket az ország számára, egyben alakítva-formálva is régiónk tudományos-szellemi életének arculatát. Azt, hogy ez mennyire sikerült, remélhetőleg részben tükrözi a megjelent 95 szám. A LIMES történetének e fejezete minden bizonnyal végét ért, de a folyóirat számai ott maradnak a könyvespolcokon (és a honlapunkon), így az olvasók bármikor levehetik, forgathatják őket.

Tatabánya, 2012. december 31. LIMES Szerkesztősége

A megjelölt lapszámok On-Line elérhetök a világhálón:

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Hamarosan Szlovákiába érkezik egy emlékkiállítás, amely Erőss Zsolt magyar hegymászó  "Magaslataim" cimel már bejárta Magyarországot. Ez a fotókiállítás Európa fővárosában  Kassán majd Tornalján és Párkányban is megtekinthető lesz. A kiállítást a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága  kölcsönöz Európa fővárosának ahová december 11-én érkezik. A részletekről Paulikovics Ildikó a Bükki NemzetiPark Igazgatóságának oktatásszervezési referense tájékoztatott.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenységének szélesebb körű bemutatására két éve indítottuk útjára védnökségi programunkat, melynek keretében évről évre olyan ismert közéleti személyiségeket, művészeket, kérünk fel a Bükki Nemzeti Park védnökének, akik személyiségükkel, hivatásuk kapcsán híven képviselik a természetvédelem ügyét. Az első védnök Szabó Attila, a Csík Zenekar prímása volt, akitől ebben az évben Erőss Zsolt – minden idők legsikeresebb magyar hegymászója, a Mount Everest első magyar meghódítója – vette át a védnöki tisztséget. Létrehoztuk a „Magaslataink” című, 30 alkotást tartalmazó fotókiállítást Zsolt saját készítésű expedíciós fotóiból, melyet nagy sikerrel mutattunk be a Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontban. Márciustól vándorkiállítás jelleggel utaztatni kezdtük a tárlatot, s december végéig Magyarország öt nemzeti parkjában állítottuk ki. Az év folyamán 4 előadást is terveztünk, ahol Zsolt a hegymászó expedíciós élményeiről beszélt volna. Volna. Ha a felfoghatatlan tragédia nem szól közbe, s Zsolt nem marad örökre a Kancsendzönga nyolcezres csúcsán.

Egy ideig nem akartuk tudomásul venni a tényeket, majd mikor már egyértelművé vált, hogy nincs remény, döntenünk kellett a megkezdett közös munkánkról. Úgy gondoljuk, hogy a létrehozott kiállítás szolgál a legszebb mementóként, és az eredeti tervek szerint országszerte bemutatjuk a fotókat, emléket állítva Erőss Zsoltnak. A következő állomás a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága volt, majd a Kiskunságra utazott a kiállítás. S, hogy Zsolt szellemisége örökre velünk maradhasson, a Bükki Nemzeti Park Örökös Védnöke címet adományozzuk neki, melyet a Nemzeti Parkok Hete országos programsorozat nyitórendezvényén, Debrecenben adtunk át a hegymászó özvegyének, Stelczer Hildának.

A kiállítás júliusban Kecskeméten, augusztusban Ipolytarnócon, szeptemberben Tihanyban, október és november hónapban az Őrségi Nemzeti Parkban két helyszínen kerül bemutatásra.
Szlovákiában Európa fővárosában Kassán is megtekinthető lesz Erőss Zsolt magyar hegymászó  kiállítása mert  egy fiatalember megkeresett bennünket, hogy ezt a tárlatot szeretné Szlovákiában is bemutatni, természetesen igent mondtunk  a  felkérésre. Amikor megtudtuk, hogy a kiállítás egyik helyszíne Európa fővárosa Kassa lesz, tudtuk, jól döntöttünk.

A kiállítást december 11-én Kassán lesz, majd december 21-én ez a tárlat Tornalján a Madárteremben lesz látható. Január 8-án  pedig a Párkányi városi múzeum ad helyet a tárlatnak. Természetesen mivel múzeumról van szó, igy egy két olyan tárgy is kiállításra kerül, ami Erőss Zsolt tulajdonát képezte.

A beszélgetést készítette: Telek Lajos

Fotók: ERŐS ZSOLT archiv és a "Magyarok  a világ nyolc ezresenin" magyar himalája expediciók

Ez a Riport nem jött volna létre támogató nélkül. Egy csésze fekete élvezetért kóstolja meg Ön is a Organó Gold kávét!

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

A közép-európai kisebbségek klasszikus, két világháború közti korszaka iránt az elmúlt évtizedekben ismét megnőtt a tudományos érdeklődés. A térség német népcsoportjai mellett a romániai, jugoszláviai és csehszlovákiai magyar közösségek történetével is egyre módszeresebb és szakszerűbb kutatások foglalkoznak. A csehszlovákiai – a magyar közbeszédben ismét általánossá vált megjelöléssel élve: a felvidéki – magyarság első húsz esztendejét is egész sor, forrásokra támaszkodó történeti feldolgozás mutatja be.

A pártállami évtizedek hallgatása, illetve kötelező ideológiai egyszólamúsága után a két világháború közti Csehszlovák Köztársaság nemzetiségi politikájának magyar vonatkozásairól megjelent munkák jelentős mértékben járulhatnak hozzá a sok tekintetben máig tagolatlan történeti kép árnyalásához, tisztázó fogalmi és értelmezési viták kialakulásához.[1]

Mindez nagymértékben segítheti azt, hogy a magyar kisebbségtörténetben is reálisabb kép alakuljon ki a magyar kisebbségek, köztük a „szlovenszkói” és a „ruszinszkói” magyarság első korszakáról. Ebből a szempontból különösen fontos a két világháború közti kisebbségi magyar önértelmezések, politikai és értelmiségi önreflexiók számbavétele.

A csehszlovákiai magyar szellemi életben nagyjából egy időben két különböző ideológiai indíttatású nemzedéki mozgalom igyekezett összefogni az első kisebbségi generációt.

A magyarországi egyetemeken való képzés csehszlovák részről történt megnehezítése, akadályozása miatt az 1920-as évektől kezdve egyre több szlovenszkói és ruszinszkói magyar fiatal iratkozott be a prágai cseh s német egyetemre. Nyelvi, szociális nehézségeik hamarosan erős önszerveződési folyamatokat indítottak el köreikben.[2]

A „felvidéki magyar egyetemisták katolikus hitbuzgalmi szervezeteként” meghatározható Prohászka Ottokár Körök Szövetsége – a Prohászka Körök – tevékenységének, hatásának történeti feltárása például komoly adósság, amit csak részben feledtethetnek a szórványos tanulmányok, forrásközlések.[3]

Mint ahogy a másik, baloldali generációs csoportosulás, a Sarló esetében is éppen csak elkezdődött a mozgalom kommunista résztvevőinek emlékirataiban kanonizált kép kritikai átértékelése. Ez a rövid ideig – az 1926−1935 között – szélsőségesen polarizált első kisebbségi nemzedék számos olyan alapkérdéssel szembesült, amelyekre a választ gyakran másig keressük. A baloldali elkötelezettségű csehszlovákiai magyar egyetemistáknak és pályakezdő értelmiségieknek rövid ideig egységes és igen intenzív munkát kifejtő sarlós csoportja 1933−1935 között darabjaira hullott. Kis részük beolvadt a Csehszlovák Kommunista Pártba. Többségük viszont az egyre ortodoxabb pártideológiáktól megriadva vagy a cseh és szlovák értelmiséggel való együttműködés „aktivista”, vagy a magyar nemzeti ellenzéki, esetleg a még annál is radikálisabb pártpolitizálást választotta. Paradox módon a Sarló nemzedékének tagjai éppen ebben a szétszórtságukban váltak igazán hatékony szereplőivé a kisebbségi és összmagyar szellemi közéletnek. Elég, ha az erdélyi magyar baloldal ikonikus képviselőjévé lett Balogh Edgárt, az irodalomtörténet, illetve a történetírás területén jeles munkákat alkotó Dobossy Lászlót, Szalatnay Rezsőt, illetve Kovács Endrét, a korszak eseményeit kiváló esszékben feldolgozó Peéry Rezsőt vagy a mozgalom történeti emlékezetét hűségesen ápoló és a debreceni Déri múzeumban Sarlógyűjteményt alapító Boross Zoltánt említjük.[4]

***

Az alábbiakban a Sarló kezdeti baloldali súlypontját alkotó csoportosulás kétségkívül legképzettebb, legsokoldalúbb képviselőjének, az érsekújvári születésű Jócsik Lajosnak a kisebbség- és nemzetpolitikai elemzéseit vizsgáljuk, s azokon keresztül szeretnénk érzékeltetni a nemzedék szemléleti orientációjának, önfejlődésének irányait.[5]

Tudományos és politikai publicisztikai munkássága alapján az ő politikai – elsősorban nemzetpolitikai
– profilját szeretnénk röviden felvázolni az 1930 és 1945 közötti két időszakban, tehát a csehszlovákiai válság évtizdében és a rövid ideig tartó „magyar időkben.” A választott két időpont közt Jócsik a harcosan baloldali Sarló programadójából és szervezőjéből, aki a kommunista párttal szorosan együttműködő, majd a pártba beolvadó csoportban is vezető szerepet játszott, a mozgalom és a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kommunista politizálás kritikusa lett.[6]

A kolozsvári Korunkban − Gaál Gáborral szorosan együttműködve −, több mint 15 tanulmányt publikált, de a harmincas évek második felében onnan is visszavonult.[7]

Az első bécsi döntés után Budapestre költözött és Móricz Zsigmond oldalán a Kelet Népe szerkesztőségében, illetve a népi mozgalomban és a paraszti demokráciára épülő politikai irányzatban, 1945 után pedig a Parasztpártban találta meg a helyét; 1942 nyarán szervezője és előadója volt a szárszói konferenciának.

A bécsi döntés idejére a kisebbségi létből és a revízió valóságából egyaránt kiábrándult. „Kisebbségi helyzetünk első órájától az utolsóig arra törekedtünk, hogy kialakítsunk valamiféle magasabb szellemi magatartást az ellentétes pártok között. Feladtunk valamit a magunk történelmi és közösségi szemléletéből, és ennek fejében azt követeltük, hogy a többség szellemisége is így cselekedjék. Egy magasabb, európaibb magatartás kialakítása lebegett szemünk előtt, amely minden közép-európai kis nép számára megnyugvást ád. Valahogy úgy voltunk, mint a zsidók, akik az egyistenhit legáltalánosabb formáját akkor szülték meg és vitték szét minden népek közé, amikor a római légiók lerombolták a jeruzsálemi templomot, és megszüntették a zsidó nép önálló létét. Mi is így és akkor apostolkodtunk a csehek, szlovákok, németek és magyarok között a közép-európai megbékélés eszméjével, amikor nemzeti közösségünkből kiszakítottak bennünket.”[8]

Ez a részben nosztalgikus, részben programkijelölő beszédmód jellemzi a „magyar idők” Jócsik-publicisztikáját és szociografikus tanulmányanyagát. A nosztalgia a kisebbségi messianizmus erőt és lelket próbáló, a diákból felnőtté vált nemzedék profilját kialakító tapasztalatok érzelmi körítése. A revízióval visszatértek és a befogadók közötti szakadékot látva új nemzeti integrációban gondolkodó Jócsik programalkotó tevékenysége pedig a nemzetépítés kritikai megalapozását hordozza. Kisebbségi többlettudás és kritikai szemlélet jelzi elsősorban Jócsik vizsgált korszakainak nemzetpolitikai megközelítését.

A vizsgált korszak − témánk szempontjából reprezentatív − négy Jócsik-könyvében, illetve az 1945-ben befejezett, de kiadatlanul maradt A Dunatáj lelke című kéziratos tanulmányfüzérben szintén ez az összegző-elemző, illetve program-előkészítő és mozgósító magatartás dominál.[9]

A könyvek közül időben az első, az Iskola a magyarságra a Nyugat kiadásában 1939-ben jelent, meg, az Idegen igában c. műve pedig konjunkturális címmel, de makulátlanul szakmai és kritikai tartalommal 1942-ben. Az Iparra magyar, valamint a Közép-Dunamedence közgazdasága című munkák a Püski Sándor-féle Magyar Élet kiadásában 1942-ben, illetve 1944-ben jelentek meg.[10]

Jócsik Lajos a maga szociológiai műveltségével, érdeklődésével alapvetően három megközelítésben és három metszetben elemezte a két világháború közötti és az 1938−1945 közötti Duna-medencei magyar közösséget: a nemzedéki, a politikai és a tudományos publicisztikai megközelítési módok folyamatosan keverednek az elemzésekben, mint ahogy a társadalom- és művelődéstörténeti, az etnoszociológiai és a közgazdasági metszetek is
egymást erősítve jelennek meg a könyvekben, tanulmányokban, elemzésekben.

Kisebbségi látószögből

A két világháború közötti közép-európai magyar nemzeti realitásokat sokféleképpen meg lehet közelíteni. Ezek közül az egyik lehetséges megközelítést a trianoni ország és társadalom, illetve a három nagy kisebbségi magyar közösség közötti ambivalens viszony alakulásának, adatszerűségeinek, működésének a leírása jelenti. Erre a legszínvonalasabb kísérletek Magyarországon Németh László mellett a korszak magyar demográfusaihoz, kisebbségi jogászaihoz – Buza Lászlóhoz, Flachbart Ernőhöz, Kenéz Bélához – kötődnek. A revízió előkészítését közvetlenül megcélzó munkák alkották az elemzések nagyobbik részét, ezekben a kisebbségi helyzet olyan defektus, jóváteendő rendszerhiba, amelynek korrekciója a főcél, s maguk a kisebbségi magyarok csupán egy átmeneti helyzet foglyai.

Vannak példák más megközelítésre is, amely a kelet-közép-európai régiónak 1919−1920-ban kialakult államjogi rendjét tartós, de nem módosíthatatlan szerkezetként elfogadva, a regionális súlypontokat helyezi elemzései előtérbe, mint például Gratz Gusztáv vagy Hantos Elemér munkái.

A legáltalánosabb azonban a kisebbségi létértelmezések felől való megközelítés. Az erdélyiek – pl. Mikó Imre, Ligeti Ernő, de különösen Makkai Sándor − sok mindenben máig érvényes diagnózisai mellett Szlovenszkón Szvatkó Pál tartozott a trianoni megosztottságban újraalakuló magyar nemzeti képlet legmélyebb elemzői közé. Jócsik Lajos ugyan a fenti megközelítések mindegyikét alkalmazza, alapvetően azonban szintén a kisebbségi látószög dominál elemzéseiben. Ehhez a legmeggyőzőbb adalékokkal a Makkai Sándor Nem lehet! című esszéje nyomán kirobbant vitában szolgált.[11]

Szemtől szembe a kisebbségi létkérdéssel c. tanulmányában élesen megkülönbözteti a népi és értelmiségi közeg viszonyát a kisebbségi helyzethez, mondván, hogy csakis a közösségszerveződés, a közösségi létezés adhat értelmes kereteket a kisebbségi sorsnak, s ennek programját, eszmeiségét a kisebbségi értelmiségnek kell folyamatosan újratermelnie. Jócsik szerint a kisebbségi értelmiségi önfeladásnak a Makkai püspök által választott útja, a magyarországi repatriálás és az arra való felhívás azért válhat különösen önveszélyessé, mert „az intelligenciának, a szellem embereinek a kisebbségi életet szolgáló tudatossága nélkül megszűnik a népi és nemzeti élet egysége, a közösségi élet céltalanul szétesik.”[12]

A „Nem lehet!”-vitában a Makkaival Reményik Sándor részéről szembehelyezett legélesebb válaszalternatívát – Lehet, mert kell! – Jócsik még tovább mélyíti. Azt állítja, hogy a vegyes nemzetiségű közép-európai térben mindig voltak és lesznek kisebbségi helyzetek. Ezek nyomorúsága – tartós többségi jogkorlátozást és kirekesztést feltételezve is – csak akkor válik a népek temetőjévé, ha maga a kisebbségi nemzet nem tudja magát megszervezni. Cáfolja Makkainak azt az állítását, amely szerint „a nemzethez tartozó tömbök és egyének csak saját nemzetük szuverenitásának kötelékében találhatják meg az emberhez méltó élet lehetőségeit,” mert szerinte „a közép-európai kis nemzeti szuverenitás csak úgy érvényesíthető és tartható meg, ha azt az európai tengelyek valamelyikére szereljük fel.”[13]

Tisza Istvánt és Széchenyi Istvánt, Tiszát és Adyt szembeállítva Jócsik azt hangsúlyozta, hogy a sokszor öncélú, a kis nemzetek, s kivált a kisebbségek megmaradásában csak segédeszköznek tekinthető államélet helyett a Széchenyi által szorgalmazott
nemzeti „bátorlét” és „boldoglét” nép- és nemzetközösségi erejét kellene növelni. Úgy látta, sehova sem vezet Makkai opciója. Egy évvel az első bécsi döntés előtt, 1937-ben Jócsik „az egyszerű többséggé levésben” olyan átmeneti megoldást látott, amely újabb konfliktusok kiindulópontját fogja jelenteni.

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy a „felvidéki visszatérést” követően megírt két könyvében mi maradt a közép-európai megoldásokban gondolkodó sarlósok eszméiből. Hogyan reagáltak az 1910. évi etnikai viszonyok alapján megváltoztatott határokra ők, akik a baloldali és polgári kisebbségi magyar értelmiség nevében a határokat nem feltétlenül megváltoztatni, hanem a határok megállító, tiltó jellegét megszüntetni, s ily módon „spiritualizálni” kívánták.

Jócsik Iskola a magyarságra címmel közreadott nemzedéki vallomása részben annak lenyomata, hogy „milyen szövevényes utakon indította a kisebbségi helyzet” a 20. század elején született felvidéki fiatalokat. Jócsiknak ez az összegző munkája a kisebbségi értelmiségi út- és kiútkeresés dokumentuma, s vállalja, hogy a közéletben való cselekvő részvételt, az eszközeiben alig válogató lázadást a baloldali sarlós csoportosulás keretei közt sajátította el, s az tartósan az önértékelés része maradt. „Én nem bírtam és nem is akartam megőrizni középosztályi helyzetemet, s voltunk jó néhányan ilyenek. Verekedtünk, próbáltunk, igazságot ismertünk meg és tévedtünk, s élni akartunk a dátumok beteljesedéséig, s fenntartani addig egy nép eszméletét, tudatát, megalapozni öntudatát. Ki vehet követ kezébe, hogy reánk vesse?”[14]

A kisebbségben eltöltött első húsz évről készült leltárak hangsúlyos elemeit vizsgálva érdemes közelebbről is megvizsgálni, hogyan látta Jócsik, miben és mennyiben volt sikeres, illetve sikertelen a felvidéki magyarság két világháború közötti önszerveződése, a többségi, illetve az anyaországi közvéleménnyel való kapcsolattartás, együttműködés. Az egyik legélesebb pólus a jobboldali nemzeti és a baloldali szociális hangsúlyok, állásfoglalások,
meggyőződések közt alakult ki, amely – különösen a jórészt Budapest által irányított és ellenőrzött ellenzéki pártpolitika folyamatos jelenléte, viszonyítási kényszere, moderáló szerepe miatt – gyakran vált kölcsönös megbélyegzések kiindulópontjává.[15]

További fontos felismerése például a két világháború közötti korszak két nemzedékének − az apák és a fiúk generációjának − látásmódjában, alóságérzékelésében kimutatható különbségek hangsúlyozása. Az idősebb korosztályok számára Trianon, s ami utána következett elsősorban politikai törést, változást jelentett, a fiúk nemzedéke számára „a kisebbségi sors már nem politikai, hanem szociális beágyazottságában éreztette hatását.”[16]

A cserkészettől a közép-európai összefogás gondolatáig, a falujárástól a kommunista üdvtanok ideológiai, emberi zsákutcájáig, a népi írók világának idealizálásától a kritikai társadalomismeretig, − a magas színvonalú tudományos elemzésekig eljutó sarlósok világát, mint a nemzeti közösségépítés korábban reálisnak hit bázisát mégis egyre erőteljesebben megkérdőjelezi. Jócsik a húsz esztendő különfejlődésének elemzésében eljut a kisebbségi életkörülmények totális kritikájáig, s ezzel a Makkai-vitában kifejtett népi-nemzeti eszményt elvetve, az állam nemzetépítő és nemzet-megtartó fontosságát és elsőségét húzza alá.

Az önálló államiság, a történeti különfejlődés hiánya miatt szerinte a felvidéki magyarság „csak népi tudattal rendelkezett”. Ezért és a közösségi létezés előzménytelensége és perspektívátlansága miatt a csehszlovákiai kisebbségi léthelyzetnek az Első Köztársaságban nem lett volna semmilyen pozitív kifutási lehetősége: „Egy népcsoport nem élhet teljes és kiegyensúlyozott életet csak a népi tudat alapján. A nemzeti tudat teljessége, az ökumenikus elemekkel értett teljessége nélkül csak sorvadt létet élhet a csoport és az egyes. A népiség vonalán csak súlyos időket lehet átvészelni.”[17]

A kisebbségi léthelyzet csapdahelyzet, amelyből a szabadulást 1938-ban Jócsik szerint csak a határrevízió jelenthetett. „A kisebbségi életben lassan lemorzsolódik még az autonóm életre képes közösség kerete is a csoportok körül. A felső réteg lassan letűnnek, őket éri a szelek járása legelsőbben. Így volt ez nálunk és így volt ez Erdélyben is. […] A felvidéki tájakon is ez volt a helyzet s ez lett volna még inkább, ha nem jönnek értünk erők s a nádból nem szabadítanak ki.”[18]

A 20. századi magyar kisebbségtörténet első korszakának egyik legsúlyosabb felismerése a magyarországi társadalom és a kisebbségi magyar közösségek közötti viszonyban kezdettől fogva megjelenő és folyamatosan felerősödő szétfejlődési tendencia. Erre figyelmeztetett Németh László is az erdélyi előadóútjáról készített tanulmányában.[19]

Ezt érzékelte Móricz Zsigmond is Pozsonyban, Prágában járva.[20]

Okai ennek a jelenségnek számosak, a nehéz, esetenként teljesen betiltott kapcsolattartástól, az eltérő társadalmi, gazdasági feltételek hatásán át egészen a revíziós politika által gerjesztett, sok tekintetben kontraproduktív pszichózis következményeiig terjedtek ezek a negatív tényezők. Az 1938. évi hangulatok rövid áttekintésében érdemes idéznünk Borsody Istvánnak, a legreprezentatívabb „visszatért” könyv szerkesztőjének véleményét, aki a kapcsolatok elhanyagolása mögött az egymáshoz tartozás ébrentartásában minden érintett felelősségére utalt. „De különösen a magyarországi közvéleményt kellene alaposan kiművelni a magyar kisebbségi kérdés megismertetésével, mert a jelenlegi iskolai oktatás is elárulja, hogy csak a föld iránt van érdeklődés és nem e földön élő magyar, vagy más nemzetiségű emberek iránt. Ma az összetartozás amúgy is nehéz művelete még súlyosabb
feladatok elé került, de a történelmi hivatásunkat is csak úgy tölthetjük be, ha le tudjuk küzdeni az összes lelki és térbeli távolságot, ami magyart magyartól elválaszt.”[21]

Ugyanezt Jócsik a visszatértek szemszögéből élte és írta meg a legnagyobb erővel. A visszatért felvidéki részek közigazgatásilag beolvadtak az országba, „a felvidéki embernek a kisebbségi élet hagyományait és értékes eszmetartalmait corpus separátumként kellene őriznie és hirdetnie” – írta az Idegen igában címmel közreadott munkájában.[22]

Szerinte a kisebbségi lét egyik legevidensebb hozadékaként a közép-európai tapasztalati anyag az egész magyarság számára nélkülözhetetlen, hiszen a soknemzetiségű peremrégióit veszített ország és nemzet sokkal sérülékenyebb a Kárpát-medencében, mint a történeti magyar állam fennállása idején. A szomszéd népekkel való együttélés másik nagy felismerésének hirdetésére, a szlovákok, csehek, románok, szerbek polgárosodásában kimutatható lendületre, tudatosságra éppúgy szükséges lenne felhívni a figyelmet, mint a kisebbségi jogok sérelmére vagy a folyamatos etnikai térvesztésre.

A nemzet mint társadalmilag rétegzett valóság

A szociológus Jócsik nemzetértelmezésének centrális elemét a nemzeti keretek közti belső társadalmi munkamegosztás működőképessége jelenti. A kisebbségi magyar közösségen belül röpke húsz év alatt kialakult helyzet- és sorsközösség szempontjából meghatározónak látta azt, hogy a kisebbségi magyarság a közösséget alkotó társadalmi rétegek, osztályok érdekeit össze tudta hangolni a szociális csoportok érdekeivel: „Az összesség érdeke sokkal fontosabb előtte, mint az egyes részeké, de az összesség egyenrangú részek szövetsége.”[23]

Az „északi magyar” nagyobb kitartással rendelkezik, modernebb szervezőkészséggel, csoportjai egyenértékűek akarnak lenni, érdekeiket demokratikusan képviselik és az elnyomás minden megnyilvánulása ellen harcolnak. A csoport belső demokráciáját erősítette, hogy a felső rétegei „letöredeztek az alsókba”, vagy közel kerültek hozzájuk.

A trianoni ország területen élő nemzetrészre vonatkozóan az osztrák−magyar kiegyezést és a dualizmus kori gazdasági s nemzetiségi politikát − Bibó későbbi elemezéseihez hasonlóan a 20. századi magyar tragédiák kiindulópontjaként értékelve − a 19. századi zsákutcás tendenciák hordozóiként szembeállítja a trianoni határokkal lemetszett peremrégiók magyar közösségeivel. A soknemzetiségű, dualizmus kori munkásosztályt és annak a korabeli magyar politikai elit által elutasított társadalmi, politikai integrációját, kulturális, nyelvi és érzelmi asszimilációját például kulcsfontosságúnak mondja az egész 19−20. századi magyarországi társadalom- és nemzetfejlődés szempontjából. Az Iparra magyar című könyvecskéjében a modern szociáldemokrácia és a zsidóság, illetve az antiszemitizmus összefüggéseinek bemutatásával arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek a végzetes eszmetörténeti előzménynek – amelyhez hasonló tragikus összefonódást szerinte Európa egyetlen más nemzete sem produkált – valójában a trianoni ország területén volt csak folytonossága Trianon után.[24]

A munkásság mint munkából élő, az egész történeti országterületen eloszló városi bázisai miatt erős asszimilációs potenciállal rendelkező társadalmi réteg, Jócsik szerint megfelelő politikai, szociális jogok birtokában a magyart könnyűszerrel tudhatta volna beemelni a modern európai nemzetek sorába.

Megoldási alternatívák, modernizációs kiutak Jócsik a trianoni katasztrófa után a vizsgált másfél évtizedben három modernizációs kiutat vázolt fel és tett elemzése tárgyává a 20. századi magyar nemzetfejlődésben. A masaryki cseh demokrácia nyomán a baloldali kisebbségi magyar fiatal generáció által ideálisan elképzelt és hosszú távon megvalósíthatónak tűnő alternatívaként a közép-európai konföderáció lehetőségét, amely véget vethetett volna a nacionalista konfliktusoknak és határvitáknak. Ezt előbb az értelmiségi, gazdasági középrétegekre alapozva hitte megvalósíthatónak. A Masaryk és Jászi által képviselt ellentétes előjelű – az 1918 előtti állapotokat részben megtartva kialakítandó, illetve a Monarchia status quoját teljesen megszüntetve létrehozandó – Közép-Európa-elképzelések azonban nem csupán a két világháború közt, hanem gyakorlatilag a 20. század végéig kibékíthetetlen és emiatt esélytelen koncepciónak bizonyultak.[25]

Részben ezt az elképzelését vizsgálta meg a többségi nemzetek szempontjából a Korunk 1932−1933. évfolyamaiban megjelent kelet-közép-európai középosztály-cikksorozatban.

A Sarló mozgalom élén, majd annak kritikusaként két alternatívát vett próba alá: a paraszti, népi demokrácia lehetőségét, illetve a marxista, bolsevik kommunizmus forradalmi alternatíváját. Míg utóbbi kapcsán rövid három-négy éven belül felismerte, hogy objektív és szubjektív okok miatt egyaránt megvalósíthatatlan kiméra, a paraszti alapozású, népi demokrácia elképzelésében még jó ideig bízott.

A nemzet népi, paraszti „vastartalékában” bízott. Tisztán látta, hogy Trianonnal szétesett a városi és népi kultúra, tartalom egysége. „Nagyobb hitele és aktualitása a népi tartalomnak lett. Az urbánusok nem keresve a mélyebb összefüggéseket, kultúrfölénnyel visszaesésnek könyvelték el a népi kezdeményezéseket. Tagadták, hogy a népi jelentkezés esedékes. Ők nem látták, hogy legjobb bázisuk, a magyar városiasság hihetetlenül összeszűkült, annyira szűk lett, hogy a városokra nem lehetett a magyar életet teljesen felépíteni a háború után, hanem élhetővé kellett tenni a falusi, népi életet, amit pedig a népi irodalom hirdetett.”[26]

A kéziratban maradt A Dunatáj lelke című munkájában a teljes magyar nemzeti létforma történeti, kulturális dilemmáit elemzi a modern magyar költészet nemzeti toposzain keresztül. A 18. századi Habsburg-telepítések nyomán végzetesen mozaikszerűvé vált magyarországi etnikai térszerkezet 19–20. századi következményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Petőfi Alföld című versében megénekelt magyar medencetérben teljesül be igazán „a legmagyarellenesebb bécsi célzatosság: az Alföldre korlátozottság”.[27]

A történeti magyar állam peremterületeinek etnikai, kulturális marginalizálódása Jócsik szerint mintegy megelőlegezte azt, ami az első világháború végén a magyarsággal történt.

A teljesebb magyar létforma kialakítását sürgetve, Jócsik felismerni vélte a magyarországi társadalom által kialakított, a felelősséget elhárító magatartás veszélyeit, amikor megdöbbenve szembesült a trianoni és a revíziókkal bővült ország belső tespedtségével és csak statisztikai alapon kell tartozni, mert a korszerű „magyarság minőség és mennyiség egyidőben”. A kisebbségi sorsban is sokan nem tudtak megfelelni a vállalás és a teljesítmény kettős követelményének, de a többség felismerte, hogy a nép és nemzet egybeforrasztása, azonosítása jelentheti az egyetlen autentikus választ a teljes létforma kialakítását sürgető kihívásokra.[28]

Ezzel szemben a visszatérést követően, 1938-ban a felvidékiek azt tapasztalták, hogy Magyarországon, azaz „bent, a tulajdonképpeni nemzetben” hasonló folyamatok el sem kezdődtek. Jócsik Babits igazságára hivatkozik: „Kölcsey éppen abban korszerű ma, amiben határozottan és kiáltóan korszerűtlen.”[29]

A visszatért felvidékiek kérdésére egyetlen, Jócsik által elfogadhatónak mondott válasz érkezett. Azért nem kezdődött el Magyarországon a nemzet modernizációja, azért nem lépett senki annak érdekében, hogy „ebben az országban a népnek is jusson hely a nemzet kebelében”, mert – most jön az egyetlen felelet – „valószínűleg az, ami nálatok volt, a kisebbségi helyzet.”[30]

Jócsik a Trianon utáni két évtized magyar nemzetfejlődésének felvidéki tapasztalati anyagon megszűrt legsúlyosabb ellentmondását a közép-európai összefogás lehetőségének tartós megszűnésében jelölte meg: „Európát keresem, de elmerült előlem. Szomszéd szomszédjáig sem lát már a lila ködben.”[31]

Összegzés

Kisebbségi és újra többségi pozíciókból elvégzett nemzetértelmezéseiben Jócsik 1930 és 1945 között rámutatott a kisebbségi és a trianoni magyarság közt kialakuló szakadékokra és repedésekre, amelyek részben történeti okokra visszavezethetők, de nagyobb részt a húsz éves kisebbségi periódus egymástól különváló szociális, közép-európai, közösségi és nemzetépítői tapasztalatai választották el a „csonka-országi” és a visszatért magyar közvélemény formálóit.[32]

A trianoni veszteségleltárban Jócsik a soknemzetiségű peremvidékek, városok urbánus, polgári kultúrájának elvesztését látta a magyar nemzeti megújulás szempontjából a legsúlyosabb csonkolásnak.[33]

A közép-európai gondolatot a világháború előtt, alatt, s még kevésbé utána nem tekintette többé a nemzet modernizációjának szempontjából megfelelő kiindulópontnak. A csehszlovák emigrációból érkező híreket, Milan Hodža közép-európai konföderációs elképzelését hiteltelennek, a londoni emigrációban Benešék által kiszivárogtatott etnikai tisztogatási terveket pedig őrültségnek tartotta.[34]

Az első bécsi döntés után Jócsik belevetette magát a budapesti szellemi-kulturális életbe. Móricz Zsigmond maga mellé vette a Kelet Népe szerkesztőségébe, s éveken át gyakran őrá hárult a lapszerkesztői munka jelentős része. A magyarországi szellemi közéletben hamarosan igen jól tájékozódott, több más lapnak is munkatársa lett. 1942 tavaszán külön könyvben jelentette meg a „hazatérés” utáni első évek legfontosabb reflexióit. Sokszor szembesült a magyarországi kulturális elit megosztottságának súlyos következményeivel, amelyek szerinte lehetetlenné tették az országra és a nemzetre váró feladatok racionális megfogalmazását, az egymással szembeszegülő ideológiai, politikai csoportok állításainak összeegyeztetését, egyfajta új szintézis kialakítását.[35]

Szocializmus és magyar élet, kelet és nyugat, falu és város, népi és urbánus, s megannyi egymásról tudni sem akaró tézis, pólus és a szintézis hiánya osztotta meg Jócsik szerint a világháború árnyékában élő magyarságot. A revíziós változások nyomán a Magyarországhoz visszakerülő magyar közösségek számára komoly kihívást jelentett ez a belső atomizáltság. Jócsik a hazatérés legnagyobb eredményét ezért szerényen abban jelölte meg, hogy a hazatérés a „hasonlelkek” számára a közös nemzeti térben a korábbi megosztottságnál, a „négy kis töredékmagyarságnál” lényegesen nagyobb együttműködési és befolyásolási lehetőséget biztosított.

* Jócsik Lajos (Érsekújvár, 1910. május 4.–Esztergom, 1980. december 31.) életének két fontos városa híven ápolja emlékét. 2000-ben halálának 20-ik évfordulóján Jócsik-emlékkonferenciát rendezett az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület. A város önkormányzata 2005-ben Jócsik díjat alapított az Esztergom zöld környezetéért végzett munka elismerésére. Születésének centenáriuma alkalmából 2011. szeptember 16-án Érsekújvárott tartottak emlékülést. Ez az írás az érsekújvári konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága, az Érsekújvár és Vidéke ebből az alkalomból digitális Jócsik-breviáriumot állított össze.
Az érsekújvári konferencián felszólalt az idős Jócsikot Esztergomban gondozó Dr. Nemes Tamás is.

A cikk a Limes 2012/4 sz. jelent meg. A szerző és a szerkesztőség szíves engedélyével közöljük.

Jegyzetek:

[1] A legfontosabb magyar, szlovák és cseh kiadásban megjelent munkák közül lásd például Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918–1938. Galanta – Dunajská Streda, 2002, Fórum Intézet – Lilium Aurum; Eiler Ferenc –
Hájková, Dagmar (eds.): Czech and Hungarian Minority Policy in Central Europe 1918–1938. Praha–Budapest, 2010, Masarykův ústav AV ČR – MTA ENKI; Fedinecz Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918–1944. Galanta – Dunajská Streda, 2002, Fórum Intézet – Lilium Aurum; Filep Tamás Gusztáv: A humanista voksa. (Írások a csehszlovákiai magyar kisebbség történetének köréből, 1918−1945.) Pozsony, 2007, Kalligram Kiadó; Gabzdilová, Soňa a kol.: Vybrané aspekty postavenia maďarskej minority na Slovensku v rokoch 1918–1929. Košice, 2012, Spločenskovedný ústav. http://www.saske.sk/SVU/public/media/5827 /mon.% 20ucelena.pdf; Gaučík István: A jog erejével. A szlovákiai magyarság gazdasági önszerveződése. Pozsony, 2008, Kalligram Kiadó; Pekár, Martin et al.: Ethnic minorites in Slovakia int the Years 1918–1945. A Survey. Prešov, 2011, Universum; Simon Attilla: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között. (= Nostra tempora, 15.) Somorja, 2009, Forum Kisebbségkutató Intézet. Elérhetősége a Magyar Elektronikus Könyvtárban: http://mek.oszk.hu/06300/06394; Uő: Egy rövid esztendő krónikája. (= Nostra tempora, 16.) Somorja, 2010, Fórum Kisebbségkutató Intézet. Elérhetősége a Magyar Elektronikus Könyvtárban: http://mek.oszk.hu/08900/08988; Tóth Endre − Lukáš-Stehlík, Michal: Národnostní menšiny v Československu, 1918–1938. Od státu národního ke státu národnostnímu. Praha, 2012, Univerzita Karlova – Filozofická fakulta.

[2] Találónak tűnik Krammer Jenőnek az első kisebbségi korszakra visszatekintő megállapítása: „Fel tudjuk-e valaha is mérni ezeknek a fiatal magyaroknak, akik először jelentek meg a prágai egyetemeken, döbbenetes magárahagyottságát, sivár egyedüllétét, azt a nagy riadalmat, amely e merőben idegen, sőt ellenséges embervadonban reájuk szakadt? Azt hiszem, nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy ezekben a pillanatokban a Moldva partján búsan bandukoló fiatal magyarok lelkében született meg a kisebbségi ember.” Krammer Jenő: A kisebbségi ember lelki világa. Magyar Szemle, 1941. augusztus, 57–64. o. Újraközölve a Magyar Kisebbség 1998. 3−4. számában. Magyar Kisebbség, 1998. 3−4. sz. http://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/9803/index.htm (Letöltve: 2012. november 27.)

[3] A kezdetben a „felvidéki magyar egyetemisták katolikus hitbuzgalmi szervezeteként” meghatározott Prohászka Ottokár Körökről, valamint a Sarló és a Prohászka Körök viszonyáról lásd például Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén. A magyar irodalom fejlődési feltételi és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között. [H. n.], 1983 (2. kiadás), 79−81. o.

[4] A mozgalom tagjaira vonatkozóan lásd a Sarló eddig legteljesebb (ön) dokumentációját. Sándor László (szerk.): Ez volt a Sarló. Tanulmányok, emlékezések, dokumentumok. [H. n.], 1978, Kossuth Könyvkiadó – Madách Könyvkiadó, valamint a mozgalom eddigi egyetlen összefoglaló történeti
feldolgozását Deborah S. Cornelius munkájával: In Search of the Nation: The New Generation of Hungarian Youth in Czechoslovakia 1925−1934. Boulder, Colorado (= Social Science Monographs), (= East European Monographs, 511), New York, Distributed by Columbia University Press, 1998.

[5] Jócsik Lajos pályafutásáról, életútjáról lásd Csanda Sándor: Első nemzedék. Bratislava, 1982 (2., átdolgozott kiadás), Madách, 318. o.; Turczel Lajos: Búcsú Jócsik Lajostól. In uő: Arcképek és emlékezések. Pozsony, 1997, Madách-Posonium, 217–218. o.; Török András István: Jócsik Lajos és kora. Szózat, 2003. március. http://www.szozat.org/showpage503.htm Regényeiről Filep Tamás Gusztáv: Jócsik Lajos regényeinek néhány társadalmi vonatkozása. Irodalmi Szemle, 2012. október. http://www.irodalmiszemle.bici.sk/lapszamok/ 2012/2012-oktober/1479-filep-tamasgusztav-
jocsik-lajos-regenyeinek-nehany-tarsadalmi-vonatkozasa

[6] A Sarlónak a Csehszlovák Kommunista Párt magyar értelmiségi segédcsapataként való kisajátítása ellen nemcsak Jócsik emelte fel a hangját. A Sarló felbomlásának tanulságait azonban ő fogalmazta meg a legegyértelműbben. Jócsik Lajos: Miért bomlott fel a Sarló? Magyar Újság, 1937. május 9.
23. és 30. o.

[7] A kolozsvári Korunkban vállalt szerepéről lásd Kántor Lajos: Korunk-közelben – Jócsik Lajosról, Korunk, 2012. 8. sz. 109–112. o.

[8] Jócsik Lajos: Visszaemlékezés kisebbségi éveinkre. Nyugat, 1939. 8. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00022/ 00643/ 20688.htm

[9] Egy-két ponton hivatkozom, érintem az Útban, a Korunkban, a Magyar Újságban, valamint a Nyugatban, az Ország Útjában és a Kelet Népében megjelent tanulmányait, illetve a Debreceni Déri Múzeumban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban található Jócsik-, illetve Balogh Edgár hagyatékok, töredékek vonatkozó anyagait

[10] Iskola a magyarságra. Egy nemzedék élete húsz éves kisebbségben. Budapest, 1939, Nyugat; Idegen igában. Húsz év cseh uralom alatt. Budapest, 1942, Atheneum; Iparra magyar. Budapest, [É. n.] Magyar Élet; Közép-Dunamedence közgazdasága. Budapest, 1944, Magyar Élet. Idetartozik, detémája, módszere miatt csak megemlítjük a bécsi döntés nyomán kirobbant magyar–cseh–szlovák etnokartográfiai vita termékét: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken. Budapest. 1943.

[11] A Makkai-esszé vitájáról lásd Cseke Péter – Molnár Gusztáv (szerk.): Nem lehet. A kisebbségi sors vitája. Budapest, 1989, Héttorony Kiadó. Digitális elérhetősége: http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=1347

[12] Uo. 216−217. o.

[13] Jócsik a revíziós magyar külpolitika fenyegető zsákutcájára utalva azzal utasítja vissza az erdélyi püspök által választott alternatívát, hogy az egyre fenyegetőbb német veszélyt a nemzethalálnak a kisebbségi sorsnál sokkal reálisabb alternatívájaként jelöli meg. „S nem ejt gondolkodóba szinte a
döbbenet erejével, hogy Makkai éppen olyasmiben látja a kisebbségi helyzet megoldását, amiben a nemzethalál rémségeit veszik észre ma a legjobb szellemek Magyarországon? A német veszély nemcsak külpolitikai kérdés, de a magyarság belső nemzeti ügye is. Vagy Makkaihoz nem jutott el a dunántúli horogkeresztes propaganda veszélyeinek híre Debrecenbe? Éppen itt lenne az ideje egy olyan kisebbségi, népi és közép-európai megoldás után nézni, amely nemcsak az állami szuverenitás flastromait tudja ragasztani égő sebeinkre.” Uo.

[14] Jócsik: Iskola a magyarságra… 18. o.

[15] Erre nézve lásd például a Szvatkó Pál által 1937-ben indított Új Szellem c. folyóirat szellemi térképét felrajzoló Thomas von Ahn kiváló tanulmányát: „Új szellem Szlovenszkón”: betekintések Szvatkó Pál csehszlovákiai magyar „kultúrpolitikai szemlé”-jébe (1937−1938). Pro Minoritate, 2009. 4. sz. 55−80. o.

[16] Jócsik: Iskola a magyarságra… 23. o.

[17] Uo. 65. o. Jócsik ezzel látszólag az egész két világháború közötti kisebbségi önszerveződés értelmét értelmezte újra, de későbbi írásaiból kitűnik, inkább csak arról volt szó, hogy az 1938. őszi eseményeknek a magyar szellemi élet egészét magával ragadó hatása alól ő sem tudta kivonni magát. Az 1938. évi határváltozások hatásáról lásd Szarka László: „Nádi élet”, „eltűnt gondolatok”. Szlovákiai magyar önértelmezések az első bécsi döntés idején. Fórum, Társaadalomtudományi Szemle, 2007. 3. sz. 51–63. o.

[18] Uo. 65−66. o.

[19] Németh László: Magyarok Romániában. Az útirajz és a vita. Egybegyűjtötte, a szövegeket rendezte, az előszót írta és a jegyzeteket összeállította Nagy Pál. Marosvásárhely, 2001, Mentor Kiadó, 63−66. o. A Németh László, Keresztury Dezső, Szabó Zoltán és Boldizsár Iván 1938. augusztusi romániai útjáról készült beszámolók nyomán igen széleskörű vita bontakozott ki az erdélyi magyar sajtóba, amely szintén jól jelezte a „pesti írók” és az erdélyi magyar értelmiség látószögének, tapasztalati anyagának különbségeit.

[20] Vargha Kálmán: Adalékok Móricz Zsigmond csehszlovákiai útjaihoz és kapcsolataihoz. Irodalomtörténet, 1957. 3. sz. 313–336. o.

[21] Borsody István: Magyarország és a csehszlovákiai magyarság. In uő. (szerk.): Magyarok Csehszlovákiában 1918−1938. Budapest, 2002 (2. kiad.), Méry Ratio, 204. o.

[22] Jócsik: Idegen igában… 226. o.

[23] Uo. 227. o.

[24] Jócsik: Iparra magyar… 61−62. o.

[25] A nemzetállami nacionalizmus mindennapos megnyilvánulásai Jócsikot a Sarló széthullása idejére teljességgel kiábrándították a közép-európai elképzelésekből. Az 1945−1948 közötti időszakban, amikor a csehszlovák−magyar lakosságcsere áttelepítési kormánybiztosaként próbálta menteni a
szülőföldjük elhagyására kényszerített felvidéki magyarokat, valószínűleg egyszer s mindenkorra leszámolt a közép-európai megbékélés gondolatával. „Kisebbségi magyarok voltunk, és saját sorsunkon túl izgatott azok sorsa is, akik a kisebbségi helyzetet ránk kényszerítették. Van még egy példa erre a történelemben? A többségi oldalon a szemlélet és gondolat határait az állam léte határozta meg. A szemhatár és a politikai határ végzetesen azonosult, a gondolatnak nem volt ereje a politika lehetőségein túlra repülni. Ha elhagyta azt a területet, amit a politika jelölt meg neki, lehullott, mint a leparittyázott galamb.” Jócsik Lajos: Visszaemlékezés… i. m.

[26] Jócsik Lajos: A Dunatáj lelke. Kézirat. (1945) 4. o. Déri Múzeum Sarló Gyűjtemény, Jócsik hagyaték, DS. X. 86. 597.11.

[27] Uo. 4. o.

[28] „Roppant tömegek elfutottak onnan, hiába küldte utánuk vezércikk, szónoklat vagy fájdalom az »áldjon vagy verjent«, elhagyták a sorsot, a ránk mért magyar lényeget. A kisebbségi magyarságtól elfolyt felső rétege, a nép és nemzet eggyé lett, a nép lett a nemzet, a nép, és csak a nép lett a teremtés sara, melyből Kölcsey és Vörösmarty igéihez testet gyúrt az idő abban a szomorú helyzetben. Kimondhatjuk: Kölcsey magyar létformája annyira nagy, tiszta és egyszerű, hogy csak a nép szerezhet annak érvényt a magyar életben.” Jócsik Lajos: Két himnusz. Nyugat, 1939.
10. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00645/20780.htm

[29] Babits-csal egyetértve, Jócsik Kölcseynek a néppel azonos nemzetfogalmát tekinti a megújulás egyedül lehetséges keretének. Szerinte ehhez az eszményhez vitte közel a kisebbségi két évtized a felvidéki magyarokat. Lásd uo.

[30] Uo.

[31] Uo.

[32] „Kölcsey romantikus volt, s a magyar létforma tartalmát a jó és a rossz, az erények és a bűnök, a bűnbeesések és igazulások változásainak tekinti. A jövőben természetesen a teljes tökéletességet s a teljes igazulást várta a magyarságtól. A kisebbségi magyarságnak teljesen megfelelt a magyar
nemzeti lényeg ilyen formája. Valahogy úgy éreztük, hogy a kisebbségi helyzet nemcsak a külső, a mi akaratunktól teljesen független történelmi Rossz győzelme után szakadt ránk, hanem a magunk hibái és bűnei folytán is. Csak így volt lehetséges, hogy a süllyedés és szenvedés, amint tapasztalatokká lett, a legteljesebb megtisztulás szándékává alakuljon.” Uo.

[33] „Polgári kultúránk legjobb tartalékait vették el tőlünk Trianonban. Mi pedig afeletti dühünkben és haragunkban, hogy elvették polgárias tartalékainkat, megtagadtuk a polgáriság érvényét és szembefordultunk vele.” Uo.

[34] Ország Útja, 1944. február 3.

[35] Jócsik Lajos: Hazatérés, tájékozódás, Pécs, 1942, Janus Pannonius Társaság, 32–34. o.

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

A Pacis Posonium Egyesület rendezésében Pozsonyban 2013. november 25-én Ortvay Tivadar emlékkonferenciát rendeztek. Születésének 170. évfordulóján történészek, levéltárosok, pozsonyi magyar értelmiségiek emlékeztek a kiváló pap-történész életére és munkásságára. A mindmáig felülmúlhatatlan várostörténész nagy érdemeket szerzett a város legrégibbi és újabbkori történetének feltárásában. A konferencia nem titkolt célja tradíciót teremteni és megalapozni az Ortvay kultuszt, mint egy fontos igazodási és viszonyítási pontot a pozsonyi magyarság számára.

A konferencia programja:
10.00–10.15
Ünnepi megnyitó / Úvodná prednáška: Frideczky János, az Agentura Pacis Posonium Egyesület elnöke
Bevezető előadás / Úvodná prednáška: Vadkerty Katalin
10.15–11.30
Lacza Tihamér: Pozsony szellemi kisugárzása a 19. században
Ozogány Ernő: Pozsony tudományos élete a 19. században
Gaucsík István (Pozsonyi Városi Múzeum): Ortvay Tivadar élete és munkássága (Tézisek és kutatási irányvonalak)
11.45–13.00
Monika Šurdová (Múzeum mesta Bratislavy): Obraz mesta Bratislavy v diele Tivadara Ortvaya
B. Szabó János (Budapesti Történeti Múzeum ): Gondolatok a mohácsi csata historiográfiájáról – Ortvay Tivadar szemlélete
Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Levéltára ): Ortvay Tivadar egyháztörténeti munkássága
14.30–15.30 A Pozsonyi Városi Múzeum várostörténeti kiállításának megtekintése
16.00 Ortvay Tivadar sírjának megkoszorúzása (Szent András-temető)

Frideczky János, az Agentura Pacis Posonium Egyesület elnöke	Vadkerty Katalin, történész

Frideczky János: Az alapítvány - Agentura Pacis Posonium - 1993-tól működik. Célja az volt, hogy tárjuk föl mindenekelőtt Pozsonynak a történelmi múltját, és foglalkozzunk olyan témákkal és szakaszokkal, amelyeket a hivatalos szlovák történetírás nem foglalkozik. Az elején Gyurgyík Laci vezette az alapítványt, most Kocsis Aranka vezetése alatt működik. A múltban a tudományos kutatások terén huzamosabb ideig együttműködtünk a MTA-val...

Vadkerty Katalin: Ortvay Pozsonyba való letelepedésének évétől lett a város törvényhatósági jogosítványokkal felruházva. Ekkor indult rohamos fejlődésnek a város, amelynek kiváló geopolitikai adottságai voltak - 1848-tól Béccsel, 1850-töl Pestbudával is vasút kötötte össze. A fejlődéshez nélkülözhetetlen töke hiánya a kiegyezés utáni időben kezdett enyhülni, a 1873-as gazdasági válság után megjelent az osztrák a morva, a cseh, a német és itt-ott az angol töke is.... Magyarországon elsőként épült gázgyár és elsők között villanytelep... Pozsony jelentős iskolaváros és kulturális központ is volt. A középiskolák több évszázados múltra tekintettek vissza. Meg kell említeni az evangélikus líceumot, a jezsuita gimnáziumot, és az Orsolya-rendi tanítóképzője. a felsőoktatás 1774-ben indult el, a királyi akadémia állami tisztviselők képzését biztosította, ez volt a későbbi jogi akadémia
előfutára... A 20-ik század elején az egyetem létesítéséről döntöttek, 1912-ben megnyitották az Erzsébet egyetemet, ez a fordulat után Pécsre költözött. A város polgárságára az igényesség és magas kulturális nívó volt jellemző. Fontos tényezők voltak ebben a közpénzen fenntartott intézmények - színház, könyvtárak, múzeum. Az információáramlást a sajtó biztosította... Pozsony szép város volt, sok nyilvános parkkal. Sok polgári család életformájává vált a hétvégi kirándulás a környező hegyekbe, a szieszta a Vaskutacskánál. A gazdasági fellendülés megváltoztatta a város lakosságának nemzeti- és társadalmi összetételét... A város vezetése megőrizte a német jellegét. A városi jegyzőkönyvekben nincs nyoma nemzetiségi ellentéteknek, néhány kocsmai csetepatétól eltekintve a városban a három nemzetiség békességben élt egymással. Minden nemzet és egyház szabadon gyakorolta saját kulturális, oktatási és felekezeti céljait, a pozsonyiak mindenekelőtt lokálpatrióták voltak. Kialakult itt egy emberi tolerancia, amit késibb tönkre tett a kapzsiság, a gyűlölködés, amely az új állam keretében hivatalos formákat is kapott, és a több évszázad alatt kialakult megértést a másiknak iránt tanúsított tolerancia, különösen a második világháború alatt szinte pillanatnyi gyorsasággal eltűnt.
Ezért ma tiszteletet adva Ortvaynak, megköszönve haló poraiban azt, amit ezért a városért tett, mondjunk el egy rekviemet is azért a városért, amit 1919-, ill. 1945-ben elveszítettünk.

Lacza Tihamér, közíró, újságíró, publicista	Ozogány Ernő, történész

Gaucsík István történész és Kocsis Aranka az Agentura Pacis Posonium Egyesület munkatársa	Monika Šurdová, a Pozsonyi Városi Múzeum levéltárosa

B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa	Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Levéltárának munkatársa

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Logika volebných cyklov nás učí, že po etape sľubov, ktoré sme si od straníckych kandidátov vypočuli v predvolebnej kampani do VÚC, by malo nasledovať obdobie oddychu a ignorovania voličov až po ďalšie sľuby v ďalšej kampani. O to viac je potešiteľné, že minimálne u troch poslancov MsZ sme mohli zaregistrovať aktivity v prospech obyvateľov mesta.

Zdá sa že M. Starzyk pokračuje vo svojich aktivitách v prospech normalizácie stavu parku na Holubyho ulici ako indikoval na stretnutí s obyvateľmi svojho volebného obvodu 20.9. 2013 (na tomto mieste by sme radi pripomenuli i sľub ďalší  - zverejnenie výročných správ Novocentra).

Zaregistrovali sme tiež umiestnenie lavičiek, ktoré na vlastné náklady a vlastným úsilím osadili K. Hozlárová a L. Štefánik v lesoparku Berek. Táto posledná iniciatíva sa obzvlášť vyníma, keďže väčšina ich poslaneckých kolegov sa za mnoho rokov poslaneckej práce pri riešení problémov nedostala ďalej než po dvere mestského úradu, rozdávanie volebných letákov či diskusiám cez internet na náhodné témy.

Až človek, ktorý rozumie, aké ťažké je urobiť krok od slov k činom,  ocení počin poslaneckej dvojice, resp. trojice.

Pri tejto príležitosti sa nedá nespomenúť aj pozitívna úloha, ktorú zohrala finančná komisia MsZ (ktorej je L. Štefánik predsedom), keď zabezpečila konkurenčnú ponuku a na jej základe zníženie rozpočtu na adaptáciu budovy ZŠ Mostná na presťahovanie škôlky z Cyrilometódskej ul. o 176 tis. Eur. Zdá sa, že práve týchto 5 mil. korún tvorilo časť motivácie k sťahovaniu škôlky - podľa našich informácií rekonštrukčné práce na ZŠ Mostná ani nezačali... (Podrobnejšie sme o kauze písali tu...)

{youtube}MM1h5fcRQ0Y{/youtube}
{youtube}7HNl3mhV9P0{/youtube}

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

A következő vendégem egy biciklista aki két keréken több mint 7700 kilométert, 14 országon át tekert közel négy hónapos utazása alatt saját készítésű kerékpárján.  Ő a révkomáromi Bujna Zoltán, aki 2005-ben Iránig kerekezett és a híres utazó, Vámbéry Ármin által meglátogatott országot fedezte fel. Könyvet is írt az expedícióról Biciklis dervis címmel. A türkmén sivatagban 490 kilométert tekert, ahol 150 kilométerenként van csak kút, a kanálisnak azonban nem rossz a vize. Az út végcélja ezennel Pakisztán volt,  de ott az utazó túl forrónak érezte a talajt - és az országban zajló események miatt végül is Kirgizisztánban fejezte be a túrát.

Elgondolkozom azon, vajon mi vissz valakit arra, hogy ilyen útra adja fejét, ekkora kihívásokkal nézzen szembe, önmaga határait feszegesse... Vajon kire számíthat az idegen országban, kitől várhat segítséget, ha baja esne?! Annyi bizonyos, hogy nem sokan akadnak köztünk, akik felkerekednének (szó szerint) egy hasonló kalandra...

Még mielött fejest ugranánk az izgalmas történetbe, vegyük górcső alá a főszereplőt - Bujnai Zoltánt, a Szabadság Vándorai nevű biciklis klub vezetőjét, egy fantasztikus fiatalembert, aki már 2005-ben biciklire pattant és le sem szált róla Teheránig. Milyen az, amikor az ember  Vámbéry Ármin nyomában Dunaszerdahelytől Teheránig kerekez - erre és más kérdésekre kerestem a választ a következő interjúban, amelyben egy fantasztikus fiatalembert ismerhetnek meg....

-Mielőtt belevágnánk a nagy sztoriba, mesélnél magadról, szüleidről, iskoláidról, nyelvtudásodról? Van-e család,  feleség, gyerek stb.?
Révkomáromban születtem 1982-ben. Itt tanultam az Ipari Középiskolában, de a mérnöki oklevelet már Nagyszombatban szereztem a z anyagtechnológia karon. Az egyetemi évek alatt alapítottam meg Komáromban a Szabadság Vándorai Túrakerékpáros Egyesületet. Sok bringatúrát szerveztem, de az összes közül a legkiemelkedőbbek a Vámbéry Ármin nyomában indított expedíciók lettek. Közben feleségre is leltem Ági személyében, aki hol az úton kísért, hol fontos háttérmunkát végzett...

-Tekerjük vissza az idő kerekét és emlékezünk egy kicsit vissza arra az időre, amikor az a hóbortos ötleted támadt, hogy biciklivel szeretnél eljutni Ázsiába...
Az első ázsiai út egy folyamat része volt. Először nyugatra - Franciaországba, Olaszországba, Ausztriába - túráztam, majd Erdélybe is belekóstoltam. Itt tapasztaltam meg először a tőlünk keletebbre lakó emberek kedvességét, és elhatároztam, hogy az utolsó egyetemi nyári szünetet egy törökországi túrára áldozom. Így született meg a 2005-ös Vámbéry expedíció ötlete, amely végül Irán fővárosában végződött.

-Mi adta az ötletet hogy két keréken Vámbéry Ármin nyomában induljál el?
A 2005-ös expedíció ötletét Hodossy Gyulával, a Vámbéry Polgári Társulás akkori elnökével közösen találtuk ki. Szerettem volna hozzájárulni Vámbéry hagyatékának ápolásához, és valamilyen módon felhívni a fiatalok figyelmét a kitartás és a szorgalom fontosságára. A 2013-as expedíció mondanivalója is hasonló volt, de ezen felül még néhány évforduló is apropót adott az idei útnak. Például Vámbéry halálának 100. évfordulója, vagy közép-ázsiai útjának 150. évfordulója.

-Hogyan lehet felkészülni egy ilyen útra, lelkileg, fizikailag és mit vártál ettől az úttól?
A felkészülés minden útra különböző. Ez nagyban összefügg az expedíciót megelőző tevékenységekkel és persze magával az úttal is. Munka mellett például szinte lehetetlen lett volna felkészülni. Ezért az indulás előtt már három hónappal mentesítettem magam minden más elfoglaltságomtól, és csak a fizikai felkészüléssel és a túra technikai előkészületeivel foglalatoskodtam. A legtöbb időt természetesen a vízumok beszerzése vette el. A lelki felkészülés ezek után automatikusan megtörtént. A legtöbb Közép-Ázsiába utazni vágyó embert terveiktől nem is a fizikai megterhelés, hanem sokkal inkább a bürokratikus akadályok térítik el. Ráadásul egy ilyen komplikált útvonal összehozásához nincsenek előre leírt sémák az interneten. Én is a saját bőrömön tapasztaltam az összes nehézséget, és természetesen második nekifutásra már sokkal könnyebb lenne minden ilyen intézkedés. A lényeg, hogy sikerült minden engedélyt és vízumot beszereznem, és az expedíció anyagi hátterét is bebiztosítanom. Itt azért érdemes megemlítenem, hogy Szlovákiából és Magyarországról korántsem érkezett annyi támogatás, mint a világ más országaiból, ahol Vámbéry neve semmit sem mondott.

-Akkor most meséljél a mostani utadról milyen kalandokban volt részed, milyennek ismerted meg távoli népeket szokásait kultúrájukat, ételeiket?
Ez az út közel 7400 kilométer hosszú volt. A legelső benyomások a Fekete-tengertől keletre a Kaukázusban értek. Elsősorban a táj szépsége fogott meg. Mivel Grúziában és Örményországban még májusban tekertem, ezért hihetetlenül zöldnek hatott minden. Voltak helyek, ahol még hóval is találkoztam. Ezt követte egy 32 napos iráni tartózkodás, ahová már majdnem haza mentem. A 2005-ös expedíció után tudtam mi vár rám. A perzsák ismét elvarázsoltak kedvességükkel és vendégszeretetükkel, voltak azonban meglepetések is. Irán után azonban egy teljesen ismeretlen szakasz következett. Most jártam életemben először a közép-ázsiai államokban. Míg Türkmenisztánban és Üzbegisztánban a forró sivatag kínzott, addig Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban a Pamír-hegység 4000 méter fölötti hágóival kellett megküzdenem. Az emberek azonban kivétel nélkül mindenhol kedvesen fogadtak. A legnagyobb kulturális eltérést leginkább a zárt Iránban észleltem. Az ételeket sehol sem kedveltem meg igazán. Szerintem a mi közép-európai konyhánk sokkal finomabb és változatosabb. Az elmaradott országokban a szegénység leginkább az emberek étrendjén látszott meg. A túlélés miatt azonban a kajálás fontos volt, ezért sokszor megettem olyat is, amit itthon nem...

-Mennyire érezted kint az emberek segítőkészséget, jóakaratát - gondolom többségük soha nem is hallott  Szlovákiáról?
Végül is teljesen mindegy honnan érkezik az ember. Minden turistával hasonlóképpen bántak, és mi utazók sem tettünk különbséget egymás közt. A kietlen Karakum-sivatagban például mindenki nagyon jól tudatosította, hogy az életben maradáshoz minden csepp víz nagyon fontos tud lenni. Igazándiból csak a nehéz körülmények között élő emberek tudják igazán, milyen fontos a segítség. Jellemző volt, hogy körülményeikhez képest mindig azok adták a legtöbbet, akik a legnagyobb szegénységben éltek.

-Gondolom naponta nem csak a kilométerek voltak beosztva hanem az is, mennyiből kell gazdálkodnod. Hány euróból kellet kijönöd?
Természetesen nem akartam minden megspórolt pénzem elkölteni. Mivel az expedíció alatt munkanélküli voltam, még az otthoni egészségügyi biztosításomat is ki kellett fizetnem. Ezért a hotel szobákban való szállás és az éttermi ebédek szóba se jöhettek. Szerencsére egyetlen országban sem voltak magasabb árak, mint Szlovákiában, így sikerült jól kigazdálkodnom az expedíciót. Váratlan kiadások és események természetesen becsúsztak. Ilyen volt például az iráni autóbelest, amely során belém szaladtak autóval. A bringa javítását saját tudásomból kellett megoldani, és a pótalkatrészek sem voltak ingyen. Másik váratlan esemény az üzbegisztáni betegeskedés volt, amikor lázzal és hasmenéssel kerültem kórházba. Szerencsére itt nem kellett fizetni az ellátásért.

-Egyszer egy interjúban az mondta nekem Erős Zsolt hegymászó, hogy aki egyszer feljut a csúcsra az máskor is szeretne feljutni. Minden expedíció egyfajta próbatétel és sok mindent kilehet számítani, csak az időjárást nem. Van úgy hogy esik az eső fúj a szél vagy hul a hó, de a tervezett távot teljesíteni kell... Te hogyan voltal az idő járási problémákkal. Sikerült-e megúsznod,  vagy itt-ott téged is elkapott egy eső vagy szélvihar ?
Egy expedíció pont az ilyen kihívásoktól lesz kivételes. A bringás hónapokon keresztül kint van a természetben, és akármennyire is próbál vele összhangban élni, néha az időjárás is szeszélyes, és bizony olyankor sok szenvedéssel jár minden kilométer megtétele. Az idei túrán is leszakadt párszor az ég, de sokkal inkább a hőség, mintsem az eső kínzott. A sivatagi hőség másfél hónapon keresztül kitartott. Az 50 fok feletti hőmérséklethez képtelenség hozzászokni. Aztán a Pamírban az oxigén hiányos környezetben való tekerés sem volt egyszerű. Állandóan fáradtnak éreztem magam. Körülbelül két hétig tartózkodtam 3500 méter feletti magasságban.

-Az első utadról könyv született„A biciklis dervis – Két keréken Vámbéry Ármin nyomában Dunaszerdahelytől Teheránig” című könyv. Hogyan jött az ötlet és ki támogatta a könyv kiadását?
A biciklis dervis 2007-ben jelent meg a dunaszerdahelyi Lilium Aurum könyvkiadó gondozásában. A nyolcvan napos útnak emléket állító könyv nagy sikerrel fogyott, ezért a kiadóval úgy döntöttünk, hogy a 2013-as expedíciónak is emléket állítunk egy könyvvel. Ez lesz a második könyvem, és ígérem, ez sem lesz kevésbé kalanddús, mint az első. Az könyv decemberben kerül a könyvesboltokba A harmadik út címmel. A könyv címét és történetét Vámbéry Ármin harmadik és egyben legkeletebbre vezető útja inspirálta.

Úgy gondolom, hogy aki egyszer egy ilyen utat véghez visz, az megfertőződik kalandvággyal, hogy legközelebb is ott folytassa... Tégedet mi vit rá arra, hogy másodszor és harmadszor is biciklire üljél és meg se álljál a következő úti célodig?
Ez jó kérdés. Amikor haza jöttem a legutolsó útról akkor nagyon fáradt voltam, és nem voltak újabb világjáró terveim. Az idő azonban mindent megváltoztatott, és közben rengeteg más utazó és barát indult világnak. Az ő úti beszámolóik újra életre keltették bennem a kalandvágyat, és már csak a megfelelő szikra hiányzott, hogy újra valóra váltsam álmaim. Ez a szikra minden ember életében máskor és másként jön. Nekem a szabadság elviselhetetlen hiánya jelentette az indító lökést.

-2013-as expedíciód terve hogyan született meg, mikor indultál és meddig tartott?  Milyen országokat érintettél?
A 2013-as expedíció terve 2012 augusztusában született meg. Ettől az időponttól kezdve szisztematikusan készültem a nagy útra. A Vámbéry évfordulók is közrejátszottak, és hogy nincs értelme halogatni a nagy terveket – 2013 lesz a megfelelő év egy újabb kalandra. Az út folyamán végül 13 országot érintettem. Kirgizisztán és Tádzsikisztán voltak a legtávolabbi országok. Ezeknek is a keleti országrészei, amelyek csupán egy kőhajításnyira feküdtek Kínától. Megvolt ugyan a vízumom Kínába és Pakisztánba is, ezekbe az országokba mégsem tekertem át. Mindennek okai a pakisztáni terrorcselekmények voltak, amiket júniusban követtek el és amelyek áldozatai között voltak a szlovák hegymászók is.

Hogyan láttad, milyen helyzetben élnek azok az emberek Szlovákiához képest. Nálunk általános az elégedetlenség, mi a helyzet a világ más pontjain? Reális képet kapunk-e a mediákból azokról az országokról amelyeket Te végigutaztál, vagy a valóság egészen más?
Igen, nagyon sokan elégedetlenek Közép-Európában. Ez amiatt is van, mert nekünk a fejlettebb Nyugat-Európa állít példaképet, és bizony sokan hajlamosak elhinni, hogy ott kolbászból van a kerítés. Ugyanez a helyzet a nálunknál sokkal szegényebb országokban is. Sok helyen a fizetések 50-100 euró között mozognak, és szíves-örömest megelégednének 300-400 eurós keresetekkel. Szerintem ez egy velünk született tulajdonság, hogy bármi van, az soha nem elég jó. Mindig jobbat és többet akarunk. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy bár keleten sokkal szegényebb körülmények között élnek az emberek, mint mi Európában, mégis sokkal boldogabb és gondtalanabb az életük, mint a miénk. A média pedig főleg azokkal az országokkal foglalkozik, amelyek valamiért fontosak a nagyhatalmaknak. Például Irán, ahol a Föld legnagyobb olajtartalékai találhatóak. Természetesen a nagyhatalmak minden eszközt kihasználnak, hogy ezeket a tartalékokat megkaparintsák, és nem átalkodnak a médiát sem a szolgálatukba állítani, csak hogy törekvéseiket véghezvigyék. Az ilyen országokkal kapcsolatban a valóság természetesen valahol teljesen máshol van, mint ahogy azt a média beállítja. A többi Közép-Ázsiai országról meg szinte semmi információja nincs az átlagos európainak. Hisz legyünk őszinték magunkkal, hányan tudjuk kapásból felsorolni akárcsak az -isztán országok fővárosait?

-Úgy tudom ki se látszol hazatérésed óta a munkából - a készülő könyv végett is. Ki kérje a Mikulástól a könyvet, kiknek ajánlod ?
Elsősorban azoknak, akik szeretik az útikönyveket. Akik szeretnek elrévedni a térképek fölött és gondolatban messze szállni ismeretlen tájakon. Ez a könyv formátumra A biciklis dervis folytatása lesz, de mégis valami teljesen másról szól majd. Hisz, ahogy A harmadik útban is leírom, különbözőek vagyunk, és különböző utakon járunk. Ha nyomomba eredsz, már mást látsz, másokkal találkozol, a szél is máshonnan fúj majd, de egy dolog közös lesz bennünk: az elhatározás, ami útnak indított, és a szabadság iránti vágy, ami csavargóvá tett.

-A szerkesztés kapcsán átlapozod azt a sok emléket, amelyek veled megtörténtek, kaphatnának az olvasók egy kis izelitőt készülő könyvedből?
A könyvtől senki ne várjon világmegváltó gondolatokat, vagy happy end-et. A valóságot írom le, ami 107 napi kemény küzdelemről, magányról, szenvedésről, ugyanakkor érdekes találkozásokról és fantasztikus tájakról szól. Csak találomra idézek most kettőt a kéziratomból: „16 kilométer zötykölődés után megérkeztem világ végének is nevezett Bulunkul településhez. Turista ide már nagyon ritkán téved. A település a mellette fekvő két tó egyikéről kapta a nevét. Yashilkul a zöld tó, és a közvetlen közelében fekvő Bulunkul – a kisebbik tó. Az alig 35 házból álló település 3750 méter tenger szint feletti magasságban fekszik. Itt láttam az első jurtákat is. Az élet nem könnyű errefelé. A hosszú telek alkalmával gyakori a -50 fokos hideg, de mértek már -62,5 fokot is.” „Bringám nyergében 4100 és 4300 méter közötti magasságban minden egyes méter nagy szenvedés volt. Nyolc km/h átlagsebesség mellett ötven méterenként meg kellett állnom pihenni. Ilyenkor sűrű ásítozások jöttek rám, és bár az éjszaka tíz órát aludtam, mégis úgy éreztem, újra le kell dőlnöm, mert állva elalszom. Erre persze nem volt lehetőség, mert még ezen a napon túl akartam jutni a hágón. Nem kockáztathattam meg, hogy ekkora magasságban töltsek egy éjszakát. Ez túl veszélyes lett volna. Hosszú küzdelem árán végül felértem a hágóra, igaz, az utolsó kilométert tolva tettem meg. Fent elég erős szél volt, de úgy döntöttem, lerakom a bringám, és gyalog mászok tovább a hegyoldalban. A kísérlethez sikerült még annyi erőt kipréselni magamból, hogy végül 4718 méterig jutottam."

-Gondolom fejben már tervezed a következő utat... Tudod már, hogy merre felé fog vinni - csak nem Afrikába?
Egy ilyen hosszú út nagyon elfárasztja a vándort. Az expedíciózást illetőleg jelenleg nincsenek további terveim. Most a legfontosabb feldolgozni az élményeket, és karácsonyra egy szép könyvvel meglepni olvasóimat. Decemberben szívesen vállalok beszámolókat és könyvdedikálásokat.
Hogy mit üzenek olvasóimnak?
A világgá menetel nem megoldás gondjaidra, de gyógyír sok mindenre. Ha megteheted, hogy csak a szívedre hallgass, ne tétovázz egy percig sem! Indulj el! Nem fogod megbánni!

Köszönöm a beszélgetést!

Utószó:
Az élet nap mint nap kockára teszi szeretetünket, barátságunkat, megértésünket, olykor némán mint mit egy kőszobor hallgatunk, a fülünkbe dallamokat dúdol a szél de messze van a hazám, vajon hány kilométer még hogy újra átölelheted szeretteidet, a néma kőszobrok ott állnak az út szélén, állj meg vándor pihenj, igyál egy kis macska benzint és pattanj drótszamaradra és meg se állj hazáig! Otthon majd meséljél a világról amelyben jártál.
Talán most kéne abba hagyni, de azt hiszem hogy világutazóink emberségből vizsgáztak csillagosra. Alkalmam volt több olyan emberrel is interjút készíteni, akik bátrak voltak ´ és mertek belevágni, álmukat megvalósítani... ők igazi példaképek lehetnének, mégsem foglalkozik velük a sajtó.
Sajnos olyan világban élünk amikor a médiákat jobban érdeklik más zaftos és a botrányos dolgok, a sztárok szerelmi háromszögei, a "ki kivel hová bújt" dolgai és botrányai, mint azoknak az embereknek a történetei akikről én irok...

Szöveg: Telek Lajos
Fotók: Bujna Zoltán archivA riport szponzora:

Predaj a servis bicyklov - Mihálko, Hasičská 3, 943 01 Štúrovo
Otváracie hodiny: Pondelok až Piatok 09:00 - 16:00, Sobota09:00 - 11:00
+421 907 980 547, mihalko@mihalko.eu

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

14. novembra usporiadal Maďarský kultúrny inštritút v Bratislave netradičné slovenskojazyčné podujatie - besedu historikov o knižných novinkách uplynulého roka z oblasti maďarsko-slovenských vzťahov. Podujatie, na ktorom sa organizačne podieĺal aj Historický ústav SAV a Centrum pre európsku politiku (CEP) bolo príležitosťou bilancovať dosiahnuté výsledky, a prezentovať dosiahnutú úroveň dialógu historikov.

Odznela i informácia, že spoočná učebnica dejepisu by mala uzrieť svetlo sveta v apríli 2014, ako aj informácia o pripravovanom projekte Józsefa Demmela - spoločnej historickej revue pod menom Koridor.

Za stolom sprava: Peter Šoltés z HÚ SAV, Veronika Gayer MTA, Diana Duchoňová HÚ SAV, Miroslav Michela HÚ SAV, Adam Hudek HÚ SAV, László Vörös HÚ SAV, Pospíšil, Attila Simon Univerzita Selye, László Szarka Univerzita Selye

Kniha Jozefa Hajka, Odsúdení na dohodu sa zaoberá slovensko–maďarskými vzťahmi od počiatkov až do súčasnosti, avšak hlavne z perspektívy slovenskej historiografie a publicistiky. Knihu predstavil Adam Hudek, historik z HÚ SAV.	Knihu Thurzovci a ich historický význam zostavila historička Tünde Lengyelová z HÚ SAV. Je výsledkom spolupráce dvoch historických ústavov, slovenského a maďarského. Predstavial ju historička z HÚ SAV Diana Duchoňová.	Editorom nového vydania knihy štúdií maďarských historikov o spoločných dejinách Maďarov a Slovákov Rozštiepená minulosť je István Kollai, v súčasnosti riaditeľ Maďarského inštitútu v Bratislave. Knihu predstavol historik z HÚ SAV, László Vörös.
Kniha Rozpad Uhorska a Trianonská zmluva skúma komplexnú otázku rozpadu Uhorska a Trianonu v slovenskej a maďarskej kolektívnej pamät z pohľadu slovenských a maďarských historikov. Redigovali ju László Vörös a Miroslav Michela na základe referátov z konferencie Trianon v Nových Zámkoch. Knihu predstavil Attila Simon z Fórum inštitútu pre výskum menšín.	Autorom knihy Maďarská menšina na Slovensku v 20. storočí je historik a predseda slovenskej časti Slovensko–maďarskej komisie historikov, Štefan Šutaj. Štúdie skúmajú tému maďarskej menšiny a „maďarskú otázku“ na Slovensku od konca druhej svetovej vojny až do súčasnosti. Knihu predstavila Veronika Gayer, historička z Inštitútu pre výskum menšín Maďarskej akadémie vied.	Kniha Revolúcia 1848/49 a historická pamäť obsahuje štúdie od slovenských a maďarských odborníkov a zaoberá sa tiež kontroverznými témami. Knihu redigoval Peter Macho a predstavil ju historik Peter Šoltés z HÚ SAV.
História dobyla aj internet. Internetový historický portál FORUM HISTORIAE, ktorý sa snaží o nové pohľady a prístup k dejinám, prišiel v roku 2012 s číslom venovaným etnickým stereotypom v našom regióne. Projekt predstavil historik László Szarka, predseda maďarskej časti Maďarsko–slovenskej komisie historikov

Attila Simon predstavil publikáciu "Rozpad Uhorska a Trianonská mierová zmluva. K politikám pamäti na Slovensku a v Maďarsku".
Kniha vyšla pred dvomi týždňami a keďže má v názve "Trianon", je viac-menej odsúdená na obchodný úspech, lebo tí, ktorí kupujú tieto knih, hľadajú v nich predovšetkým potvrdenie vlastných názorov na spravodlivosť Trianonských hraníc. Táto kniha však nemá podobné ambície, editori mali na zreteli predovśetkým vedecké hľadiská, keď ju pripravovali. Základom publikácie sú materiály medzinárodnej konferencie, kt. usporiadala maď.-slov. zmiešaná komisia historikov v Nových Zámkoch. Publikácia však neobsahuje všetky príspevky z konferencie a naopak,, medzi 15 štúdiami sú aj také, ktoré na konferencii neodzneli. Štúdie sú z tematického i metodického hľadiska veľmi rôznorodé. Ich spoločnou črtou je to, že nehovoria priamo o historickej udalosti, ale mapujú jej percepciu v Maďarsku a na Slovensku. Kniha nie je ani tak o udalosti samej, ako o diskurze, ktorý sa vedie na oboch stranách hranice. Obsah je rozdelený do tematických blokov: 1. Historické myslenie, 2. Trianon ako politikum, 3. Vyučovanie, učebnice a didaktika dejepisu, 4. Ritualizácia verejného spomínania, 5. Zánik Uhorska a Trianon ako kultúrna trauma. Autori sú tu renomovaní a všetky štúdie sú skutočne zaujímavé, keby som mal vypichnúť dve z nich, tak odporúčam si určite prečítať prácu Laciho Vörösa a Evy Kováčovej a trianonskej traume Maďarov.
Kniha bude dostupná na Internete na stránke forumhistoriae.sk , my sme ju našli tu...

Peter Šoltés predstavil knihu Revolúcia 1848/49 a historická pamäť.
V knihe je veľmi zreteľne vidno, že pamäť o udalostiach rokov 1848/49 je veľmi rozdielna v oboch krajinách. Kým v Maďarsku je to téma horúca, u nás je vlažná. Autori všetkých 12 príspevkov skúmajú, prečo tomu tak je. Ako sa formovala, šírila a deformovala historická pamäť na revolučné roky 1848/49. Ako to už pri kolektívnych monografiách býva, najdôležitejšie sú úvodná a záverečná kapitola, Elena Mannová hovorí o tom, ako sa vo všetkýc hrežimoch od Világošu až po súčasnosť formovali tradície, ako boli v rôznych politických režimoch budované. Pre uchovanie historickej pamäti je dôležité, že ju musí niekto pestovať, prenášať z generácie na generáciu, teda tradovať usporiadavať a v neposlednom rade interpretovať. Tie interpretácie za uplynulých 160 rokov boli veľmi rôzne.... Z textov sa javí, že v uhorskej spoločnosti existovali dve paralelné tradície, kým v slovenskej do r. 1918 nemala miesto. Z toho vyplýva i to, že r. 1848/49 nie sú masovo zdieľaným miestom pamäte. To ukazuje i záverečná štúdia, ktorá hovorí, že kým v maďarskom prostredí na oboch stranách hraníc je to udalosť, ktorá sa každoročne pripomína, na Slovensku 15. výročie týchto udalostí slovenská politická elita nepovažovala za potrebné pripomenúť... V knihe zarezonuje zaujímavý názor, že slúčasný trend "zabúdania" na r. 1848 na Slovensku je trend medzinárodný (podobne je to v Rakúsku a v ďalśích krajinách), kým maďarské "nezabúdanie" je v medzinárodnom kontexte čímsi výnimočným. Problém meruôsmych rokov je v súčasnej slovenskej historiografii pomerne okrajový, možno by sa dali spočítať autori na prstoch jednej ruky. Prof. Škvarna ukazuje, ktoré boli tie základné etapy, keď sa v sl. historiografii formovala pamäť na roky 1848/49... Obdobie od r. 1918 je obdobím kultivovania historickej pamäte, keď jeden historik napísal dielo, ktoré je tak rozsiahle a obrovské, že všetci, ktorí sa do toho profilu pustia, po čase dostanú strach z tých 15 tisíc rukopisných strán a neviem presne koľkých dielov... Je paradoxné, že základné dielo vzniklo pred vojnou a 60 rokov len čerpáme z neho.

Veronika Gayer
Krátko predstavím knihu prof. Šutaja Maďarská menšina v Československu v 20. storočí. Kniha zahŕňa 15 samostatných prác autora z rokov 1993 až 2010. Kniha je rozdelená do troch tematických častí. Kniha neobsahuje nové výsledky výskumov, ide skôr o syntézu doterajšej práce prof. Šuraja. V knihe viee nájsť všetky témy, ktorým sa autor posledných 20 rokov venoval. V prvej časti sa otvárajú otázky teoretického a praktického výskumu maďarskej menšiny. Poznáme autorov štýl - často kladie otázky a nie na všetky dáva odpovede, čím vlastne ilustruje obtiažnosť a neuralgické body v priblíźení témy. Autor si tiež všíma ako inštrumentalizuje túto otázku maďarská a slovenská politika, menšinová a slovenská spoločnosť.
V druhej časti popisuje autor dopady, ktoré mali na maď. menšinu vyhlásenie Koš. vládneho programu a Benešove dekréty, ako prebiehala výmena obyvateľstva, núteného presunu Maďarov do Čiech a akcii Juh. Venuje sa aj udalostiam z roku 1968.
V poslednej časti knihy sa nachádza analýza sociálnych a demografických charakteristík maďarskej menšiny po r. 1989.
Podľa môjho názoru dáva kniha objektívny pohľad na slov.-maď. vzťahy, pozitívom je, že autor sa pri pojednávaní o týchto zložtých otázkach snaží o zverejnenie vśetkých faktov, vysvetľovaní súvislostí a pozadia udalostí, ale najmä korektnej diskusii a empatii pri konfrontovaní výsledkov a súvislotí. Kniha je vydaná v slovenskom jazyku, myslímm si, že bude pre záujemcov užitočným čítaním.

László Vörös predstavil druhé vydanie knihy "Rozštiepená minulosť"
Publikácia je unikátna jednak tým, s akou ambíciou vznikla ako aj spôsobom, akým podáva problematiku. Ide o sedem autorov, všetko mladých historikov, ktorí boli v čase prvého vydania knihy v 2008-2009-m roku eśte väčśinou śtudenti a doktorandi. Spomedzi nich je treba zvláśť spomenúť Józssefa Demmela, ktorý sa podieľal na viacerých štúdiách zahrnutých do knihy. Spoločným znakom autorov je, že všetci ovládajú ďalšie jazyky - češtinu, sovenčinu, poľštinu, alebo rumunčinu. To znamená, že dôverne ovládajú reálie tej-ktorej krajiny, v našom prípade, že ovládajú reálie dominantnej historickej pamäti, ktorá funguje v slovenskej spoločnosti a sú oboznámení s produkciou slovenskej historiografie. Ich metódu by som nazval empatickým dejepisectvom, čím je kniha unikátna na našom trhu. Autori komunikujú s čitateľom so znalosťou tých historických obrazov, ktoré tí majú v hlavách. Veľmi nenásilnou formou sa tomuto čitateľovi snažia predstaviť aj maďarský pohľad na spoločnú existenciu rôznych kultúr a jazykov v Uhorsku. Rekonštruujú mýtus stáročného útlaku Slovákov Maďarmi - tu musím povedať, že tento mýtus už slovenská mainstreamová historiografia odmietla, hoci vo verejnom povedomí je obraz XIX. storočia ako doby temna a národnej smrti stále prítomný - a na toto autori reagujú z rôznych uhlov pohľadu a s uvedením faktografie (kniha je dobre vybavená štatistikami, obrazovovým a hlavne mapovým materiálom) a predstavujú aj maďarskú interpretáciu s takými pohľadmi, ktoré v slovenskej historiografii absentujú. Ukazujú komplexnejší obraz, než sme doma zvyknutí na mhovorstvovosť sociálnych identít v Uhorsku, na vnímanie lojality slovenských a maďarských národných vodcov... a robia to prístupnou formou poskytujúc slovenskému čitateľovi možnosť pozrieť na túto históriu aj "maďarskými očami".

László Szarka predstavil vydanie FORUM HISTORIAE venované etnickým stereotypom
Redakcia Forum historiae vykazuje v posledných rokoch úctyhodný výkon, keď len spomeniem zborníky zostavené Tünde Lengyelovou o šlachte a mestách na Slovensku a ďalšie. Našťastie táto iniciatíva nie je osamotená, v súčasnosti prebieha 10-15 podobných projektov, symetrických i asymetrických, v atmosfére prajnej a dobrej spolupráce. To svedčí aj o tom, že rámec, ktorý vytvorila zmiešaná komisia historikov je vhodným rámcom pre podobný dialóg. Podobne tomu bolo aj v Nových Zámkoch, kde kolegovia prišli s projektom konferencie, zostavili program, zabezpečili organizáciu podujatia a teraz vydali zborník.
Podobne v prípade našom Gabriela Dudeková zozbierala fragmentálne práce, usporiadala ich a napísala k nim perfektný úvod.
Kým pre Maďarov Uhosrko znamená viac-menej Svätoštefánsku ríšu, pre Slovákov žalár národov. Našťastie akademická obec vníma tento štát stále viac ako normálnu multietnickú ríšu, štat v ktorom sú symetrické i asymetrické vzťahy, dominantné a nedominantné národy - teda ako vo všetkých ostatných európskych krajinách. Je to úplne normálna krajina, nie hociaká, s obrovským výkonom a prechádza najmä v období národotvorných nacionalizmov cez prirodzený vývoj. Vytvrí priestor pre národné rivality a vybudovanie národných programovv a samozrejme vytvorí priestor pre dominantné nacionalizmy, asimilačnú politiku, atď. Gabriela Dudeková vo svojom úvode podčiarkuje, že na rozdiel od každodenných predsudkov a klišé sú etnické stereotypy pevne zakotvené v našich hlavách i v politike. Sú politicky inštrumentalizovateľné. Práve v tom je ich zásadná, kvalitatívna oddlišnosť oproti iným predsudkovým konštrukciám. Etnické stereotypy funkujú a majú jasný odkaz tak pre vlastnú spoločnosť vo forme autostereotypov, ako aj voči susedom. V období nacionalizmov majú jedinečnú funkciu, že dovnútra posilňujú vlastnú komunitu, a voči ostatným sa delimitujú - vymedzia hranicami.
Tiež by som vyzdvihol ďalšie dve štúdie, ktoré sa zaoberajú didaktickou stránkou stereotypov. Eva Kovalská skúmala obdobie prednacionálne a v ňom činnosť Hajnócyho, rektora prešporského evanjelického lýcea a ďalśich činiteľov slovenského pôvodu ale bez nacionálneho vedomia. Ukázala, že i tieto osobnosti používali/zneužívali stereotypy, ale nie v záujme nacionálnom, ale pre upevnenie svojho stavovského, alebo osvietenského statusu... Stereotypy sú jednoducho prítomné, sú aj v nás, v našom nazeraní na svet. Posledných 20 rokov sme napríklad svedkami planej diskusie o tom, že problémy v nazeraní na štát - Uhosrko spôsobujú aj nesprávne názvy a termíny. Že Maďari by mali čo najskôr nahradiť termín "Magyarország" a nepoužívať ho pre staré Uhorsko. Táto diskusia sa mi javí ako plytká - všetk krajiny sú pomenované podľa dominantného národa...
Pripomenul by som aj štúdiu Slávky Otčenáśovej, ktorá sa zaoberala učebnicami dejepisu v predvojnovom, vojnovom a povojnovom období. Uvádza citáty a nachádzame, že stačí aby sme v nich vymenili označenie Slovák/Čechoslovák/Maďar a máme platné stereotypy druhej strany. Čo je jasný dôkaz toho, že stereotypy sú navzájom prepojené až zrkadlové...
Záverečné poučenie je asi také, že historici nesú obrovskú zodpovednosť za to, že sa podieľali a spoluúčinkovali pri vytváraní a živení týchto stereotypov, pri ich politickej aj vedeckej inštrumentalizácii...

Diana Duchoňová predstavila knihu "Turzovci a ich historický význam"
Ako vieme, v 20. storočí dejiny šľachtických rodov neboli zrovna témou preferovanou slovenskou historiografiou. Práve preto je potešujúce, že posledných desať rokov bolo publikovaných niekoľko rozsiahlych monografií venovaným významným šľachtickým rodom - Esterházy, Pálfy, Zrínyi a iným. Medzi tými menami ale chýba jeden rod, ktorý bol veľmi významný a v istom pohľade aj veľmi výnimočný a ti rod Thurzo. Práve preto encyklopedické ústavy MTA a SAV v r. 2009 zorganizovali medzinárodnú konferenciu pri príležitosti 400. výročia zvolenia Juraja Thurzu za uhorského palatína a práve z tejto konferencie vzišla táto kolektívna monografia. Medzi autormi nájdeme historikov, kunsthistorikov, spolupracovníkov múzeí tak slovenských ako maďarských. tematicky je monografia rozdelená do štyroch častí: prvá časť sa zaoberá etablovaním rodu a jeho vstupom do radov uhorskej aristokracie, životom jeho najvýznamnejśích predstaviteľov. Druhá kapitola sa venuje náboženskej tematike - ako vieme Thurzovci boli významnými predstaviteľmi protestantizmu až na Adama Thurzu, ktorý prestúpil na katolícku vieru. Tretia časť sa venuje profánnej stránke života Thurzovcov, prezentuje sa tu napríklad ich jedálny lístok. Posledná kapitola sa venuje výsledkom výskumu - napr. náhrobných kameňov, telesných pozostatkov členov Thurzovskej rodiny.
Dielo je prvým systematickým spracovaním Thurzovcov, obsahuje tak už davnejšie publikované poznatky, ako aj nové informácie. Je právom populárna nielen v radoch odbornej, ale aj širokej čitateľskej verejnosti.

Adam Hudek predstavil knihu "Odsúdení na dohodu"
Kniha "Odsúdení na dohodu" mala ambíciu analyzovať dlhé 1000-ročné spolužitie Maďarsov a Slovákov, spôsobom, ktorý v určitej miere supluje tú zatiaľ chýbajúcu resp. nedokončenú spoločnú učebnicu dejepisu. Kniha mapuje spolužitie etník ako príbeh "stýkania a potýkania" (Palacký) dvoch komunít spôsobom, ktorý sa snaží o empatiu a o pochopenie krokov intelektuálnych a politických elít oboch národov. Pre mňa ako historika je najzaujímavejšou časťou knihy práve ten rozsiahly záver, ktorý je akousi pozvánkou do diskusie o vzájomnom vnímaní spoločných dejín. Autor sa naozaj snaží pochopiť obe strany, nachádza, že čo bolo z jednej strany vnímané ako krivda, bolo z druhej strany podnikané ako pragmatické kroky a nepriateľské úmysly im prisudzované v skutočnosti za nimi vôbec nemuseli byť.
Kniha ukazuje, že hoci je pomerne ľahké opísať kroky politických a intelektuálnych elít, o skutočnom vnímaní týchto otázok širokou spoločnosťou toho eśte skutočne veľa nevieme. a ktorá by si zaslúžila oveľa hlbšiu analýzu. Je naozaj možné, že stresové situácie prežívané elitami na úrovni bežného života nemuseli mať žiadny dramatický ráz a z ich hľadiska mohlo ísť o marginálny problém., ktorý sa mohol riešiť oveľa jednoduchśie a bez zbytočných konfliktov. Zaujímavý je názor autora, že vďaka 1000-ročnému spolužitiu sú si tieto dva národy veľmi bízke kultúrou i zmýšľaním i civilizačnými návykmi... Možno fakt, že Maďari vnímali Slovákov až do r. 1918 ako lojálnych a najbližśích partnerov, vysvetľuje aj určitý pocit zrady a noža do chrbta po r. 1918.
Keďže som čítal pripravované kapitoly do spoločnej učebnice dejepisu, väčšina tém tejto knihy sa mi zdá byť napísaná oveľa empatickejśie a oveľa prijateľnejśie s ohľadom na to, aký má tá kniha cieľ ako mnohé práce profesionálnych historikov.
Môj osobný názor je, že kvitujem pragmatický spôsob napísanie tejto knihy bez zbytočných emócií a moralizovania. Snaží sa bez citového vydierania, ktoré sa nachádza v kope populárno-naučných kníh, vysvetliť to 1000-ročné "stýkanie a potýkanie" Slovákov a Maďarov a ich elít...

Ako je z vyššie uvedeného a aj z krátkej diskusie, ktorá nasledovala zrejmé, prítomní historici pristupovali k predstavovaným autorom a ich knihám vľúdne, nekonfliktne a s maximálnou mierou empatie.

Nám pre zmenu dovoľte, aby sme boli k niektorým z nich väčšmi kritickí. Napr. knihy p. Hajku (včítane jeho predchádzajúceho titulu "Nezrelá republika") považujeme za produkciu nedouka, makulatúru. Eufeminizmus "riešenie maďarskej otázky" používaný prof. Šutajom pre označenie etnických čistiek a rabovky za nesolídny až škandalózny. O "kóde spolupráce" utilizovanom mladými maďarskými historikmi sme sa už aj pri inej príležitosti vyjadrili ako o prístupe pomýlenom a kontraproduktívnom...

Nezávisle od defektov kníh však samotnú ideu zorganizovať ich prezentáciu touto formou ako aj samotný priebeh akcie možno hodnotiť iba najpriaznivejśie.

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Nikdy predtým ani potom nejavili čsl. úrady takú starostlivosť o Slovákov v Maďarsku ako v r. 1945-48 potom, ako potsdamská konferencia zamietla jednostranné vyhostenie maďarského obyvateľstva  z ČSR. Na program dňa sa dostala tzv. výmena obyvateľstva, v rámci ktorej sa mali dolnozemskí Slováci rôznymi prostriedkami primäť k návratu do vlasti - presnejšie na južné Slovensko - odkiaľ potom bolo možné rovnaký počet Maďarov deportovať. Presvedčovacie metódy siahali od sľubov až po vydieranie a jednou nich boli listy repatriantov, ktoré mali presvedčiť zdráhajúcich sa súkmeňovcov ku sťahovaniu sa na Slovensko.

V liste si všimnime vetu "Boli by hlúpi, keby sa báli o to, že nedostanú také polia a dobytok, ako mali tu", ktorá naznačuje, že mohol byť fingovaný a napísaný priamo v redakcii časopisu v Budapešti. Je málo pravdepodobné, žeby niekto mohol maľovať taký optimistický obraz o meste, ktoré ležalo v ruinách...

Témou sme sa podrobne zaoberali pred rokom v článku Zoznam rodín presídlených z Maďarska do Nových Zámkov v r. 1947

Sloboda, orgán Antifašistického výboru Slovanov v Maďarsku, 1. 6. 1946

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Na novozámockom detašovanom pracovisku Obchodnej fakulty Ekonomickej univerzity v Bratilave sa 15. novembra 2013 uskutočnila vedecká konferencia, na programe ktorej boli popri aktuálnych ekonomických otázkach i pohľady do histórie. Spoluprácovník ÚPN Ján Mitáč vystúpil s prednáškou o Viedenskej arbitáži z novembra 1938. Vo svojej prednáške sa aktuálne zameral na dopady tejto udalosti na Nové Zámky a okolie. Nižšie publikujeme text prednáśky.

Rozpad Rakúsko-Uhorskej monarchie po prvej svetovej vojne znamenal vznik nových nástupných štátov v strednej a juhovýchodnej Európe. Zatiaľ čo menšiny žijúce asimilačným tlakom v Uhorsku, tento fakt prijali s určitým uspokojením, pre Maďarov a najmä ich politickú reprezentáciu znamenal traumu, ktorá je ešte podnes prítomná vo veľkej časti maďarskej spoločnosti. Trianonskou zmluvou bola určená konečná hranica, s ktorou sa
maďarské elity nevedeli a nechceli zmieriť. Preto sa medzivojnové vlády Maďarska snažili o revíziu hraníc, pričom túto otázku nastoľovali najmä na medzinárodnom poli. Ich snaha priniesla svoje ovocie s nástupom totalitných režimov v Taliansku a Nemecku.
Vďaka intervencii Talianska sa otázka maďarskej menšiny na južnom Slovensku na pretras na rokovaniach veľmocí v Mníchove v septembri 1938.

Tu sa podarilo dostať do jedného z dodatkov mníchovského protokolu, že: „Hlavy vlád štyroch veľmocí vyhlasujú, že problém poľskej a maďarskej menšiny v Československu – pokým nebude vyriešený do troch mesiacov formou dohody medzi zainteresovanými vládami – sa stane predmetom ďalšieho stretnutia tu prítomných hláv vlád štyroch mocností.“ To, že sa
otázka maďarskej menšiny v ČSR priamo nevyriešila Mníchovskou dohodou, znamenalo značné rozčarovanie nielen v politických kruhoch Maďarska, ale aj v radoch samotného obyvateľstva. Napriek tejto trojmesačnej lehote sa maďarská vláda snažila
destabilizovať pomery v Česko-Slovenskej republike a to všetko v snahe prinútiť česko-slovenskú vládu k čo najskoršiemu rokovaniu. Tá pod nátlakom rozhodla, že 9. októbra 1938 začne s maďarskou vládou v Komárne rokovať. Maďarská vláda využila politických predstaviteľov maďarskej menšiny na Slovensku (ZMS) na stupňovanie svojich požiadaviek. Títo počas mobilizácie agitovali medzi vojakmi maďarskej národnosti, aby prešli do
Maďarska, sabotovali vojenské rozkazy alebo organizovali diverzné akcie. Poplašné správy, iredentistická agitácia a proti československá propaganda nezostala pochopiteľne bez ozveny medzi obyvateľmi maďarskej národnosti. Maďarskí predstavitelia ich presviedčali o tom, že sa neobnoví stará vláda slúžnych, nebude rozdielu medzi Maďarmi, Slovákmi a Rusínmi, a že im
nebudú vládnuť takí, ktorí nie sú priateľmi ľudu. V obciach a mestách miestni funkcionári ZMS spisovali dávno premlčané i vymyslené krivdy „spáchané Čechmi.“ Dopredu si medzi sebou rozdeľovali úrady, dobré platené miesta, funkcie, majetky a zostavovali zoznamy osôb s ktorými si chceli vybaviť staré účty alebo im stáli v ceste.

Okresný úrad v Parkane (dnes Štúrovo) hlásil PKÚ už 5. októbra 1938, že v okrese sa začalo s tajnou a nenápadnou agitáciou medzi maďarským obyvateľstvom za pripojenie k Maďarsku. Už. 3. októbra bol v Seldíne (dnes Svodín) pred židovskou modlitebňou vyvesený maďarský prápor, ktorý po strhnutí vzala do úschovy miestna žandárska stanica a po stenách domov
boli napísané rôzne nápisy ako „Chceme do Maďarska“ a namaľované hákové a šípové kríže. Okresný náčelník varoval, že ak sa táto činnosť nezarazí hneď v zárodku, môžu sa pomery vyvinúť ako v sudetských krajoch. Podľa zistení v niektorých obciach chcú maďarskí komunisti vyvolať nepokoje, čo má poslúžiť zákroku Maďarska vojskom v záujme udržania
poriadku. V záujme vyhrocovania situácie sa na južnom Slovensku množili
teroristické akcie príslušníkov maďarskej armády a tzv. „szabadcsapatok“ (slobodných oddielov) alebo príslušníkov „rongyosgárdy“ (gardy otrhancov). Medzi najznámejšie incidenty patria udalosti v obciach a oblastiach: Feledince (dnes Jesenské) – 5. 10, Parkan (dnes Štúrovo) – 7. 10, Kráľovský Chlmec – 13. 10, Ladomír – 26. 10 a inde.

Keďže sa komárňanské rokovania skončili neúspechom, obidve vlády oznámili, že rozhodnutie prenechajú veľmociam. Arbitrážne konanie prebehlo vo Viedni 2. novembra 1938 v paláci Belveder. O hraničnej čiare a veľkosti územia ktoré mala odstúpiť Č-SR rozhodli ministri zahraničných vecí Nemecka a Talianska Joachim von Ribentrop a Galeazzo Ciano. Slovensko
stratilo územie s rozlohou 10 390 km² s 854 218 obyvateľmi. Z nich sa podľa posledného sčítania obyvateľstva z roku 1930 hlásilo 503 980 osôb k maďarskej a 272 145 osôb k slovenskej národnosti. Proklamovaný etnický princíp bol voči Slovensku porušený[1] odtrhnutím 62 slovenských obcí so 76 tisíc obyvateľmi v okolí Nových Zámkov, Vrábel a Hurbanova, stratou územia so štyrmi tisíckami Slovákov v okolí Jelšavy a napokon určením hraničnej čiary v oblasti Košíc, kde v 79 odtrhnutých obciach žilo popri 17 tisíc
maďarských obyvateľoch aj 85 tisíc Slovákov. Hneď v prvých dňoch sa stali problémom náhle a drastické opatrenia maďarskej vlády s ktorými československá strana, ale ani obyvateľstvo na odstupovanom (arbitrážnom) území nepočítalo. Cieľom týchto opatrení
maďarskej strany bola radikálna a rýchla zmena etnických a majetkových pomerov na tomto teritóriu. Veľmi rýchlo sa prikročilo k vyhosťovaniu obyvateľov, ktorí nepatrili k „praobyvateľom“, ale toto opatrenie sa dotklo aj ich rodín, manželiek aj maďarskej národnosti a detí, hoci tie sa narodili už tam. Toto veľmi zhoršilo vzťahy medzi oboma štátmi a
viedlo k recipročným opatreniam zo strany Československa a neskôr Slovenska. Maďarské úrady to vehementne kritizovali, ale o nápravu sa nepostarali.

Nové Zámky obsadilo maďarské vojsko 8. novembra 1938. Krátko popoludní z mesta za vyzváňania zvonov odchádzali československí úradníci, vojsko a četníctvo. Pred 14. hodinou sa čs. žandársky kapitán ako posledný odobral na radnici od miestneho predstavenstva. Krátko na to prišiel na aute s bielou zástavou maďarský poručík, ktorý Maďarskej národnej rade na
radnici oznámil príchod maďarského vojska na čele s generálom Gustávom Hennyeim. Okupačné (podľa Maďarov osloboditeľské) vojsko privítalo na Hlavnom námestí okolo 20 tisíc jasajúcich obyvateľov mesta vyzdobeného kvetinami a maďarskými zástavami. Uvítania sa vo svojom slávnostnom prejave ujal Andor Jaross. V priebehu zhromaždenia sa dav dožadoval aj pripojenia Bratislavy a preklínal Prahu (prevolávali sa heslá: Mindent vissza!
a Vesszen Prága!). Generál Hennyei vo svojej odpovedi uviedol, že nebude spokojný, kým sa Uhorsko neobnoví.[2] Žandárstvo a polícia už v prvú noc konali razie u komunistov a u národne uvedomelých Slovákov. Po výsluchoch poslali mnohých do žalárov a internačných táborov v Maďarsku, alebo ich dali pod policajný dozor. Časť obyvateľstva rabovala obchody a
rozbíjala výkladné skrine tých, ktorých majiteľmi boli Česi alebo Slováci. Niektorých aj fyzicky napadli a dav sa pokúsil rabovať aj Baťovu továreň, ale vojsko tomu zabránilo.[3]
Po obsadení južného Slovenska zaviedlo vojsko vojenskú správu, ktorú nahradila civilná správa až na konci roku 1938. Vojenskí velitelia menovali prednostov a úradníkov, ktorých menoslov bol vopred pripravený. Ostatných úradníkov, ale aj učiteľov a rôznych zamestnancov podrobili previerkam „národnej spoľahlivosti“. Novozámocký námestník mešťanostu a predseda národnej rady János Ölvedi (v roku 1939 bol už mešťanostom), ale
aj ďalší námestník mešťanostu a neskôr aj mešťanosta Gábor Rézler, sa netajili tým, že chcú vykoreniť „stopu, pamiatku, chyby, ducha 20 ročnej českej vlády“.[4]

Ako si nápravu chýb demokratického Československa predstavovala nová štátna moc sa ukázalo veľmi rýchlo. Boli rozpustené všetky politické strany okrem ZMS a HSĽS ako aj nemaďarské spolky a ich majetok bol zhabaný, alebo pridelený maďarským organizáciám. Obnovili sa spôsoby a postupy starej uhorskej administratívy, poslancov do maďarského parlamentu menovali. Hlavný župan na slávnosti usporiadanej pri príležitosti povýšenia
nových Zámkov na župné mesto (od 15. júla 1939) otvorene povedal, že si každý musí plniť svoje vlastenecké povinnosti a kto by na to pozabudol, proti tomu sa čo najprísnejšie zakročí. Podľa pamätnej knihy mesta Nové Zámky už po dvoch mesiacoch veľká väčšina obyvateľov, Slovákov aj Maďarov, ľutovala, že ich slobodný život v ČSR sa skončil takýmto spôsobom.[5] Hneď po okupácii internovali mnohé židovské rodiny v Železničiarskej kolónii, ktorú
českí a slovenskí obyvatelia väčšinou opustili. Židov prepúšťali aj z mestských úradov. Napríklad bývalý mestský zverolekár Alexander Gráf spáchal zo zúfalstva samovraždu. S občanmi židovského pôvodu zrušovali nájomné zmluvy a obchodné miestnosti odovzdávali kresťanom. Asi 80 percentám Židov odobrali v nasledujúcich mesiacoch živnostenské
oprávnenia.[6] Viedenská Arbitráž 2. novembra 1938 rozhodla o odstúpení územia
Česko-Slovenska, ktoré nebolo etnicky čisté ako vyhlasovali doboví maďarskí politici. Preto vo vedomí Maďarov platí pre tento akt pomenovanie „oslobodenie alebo späť pripojenie“ na slovenskej strane a vo vedomí väčšiny Slovákov ide o okupáciu alebo zabratie ich územia zo strany Maďarska. Niektorí historici navrhujú aby sa toto územie nazývalo neutrálne ako
„arbitrážne“. Odhliadnuc od všetkých týchto názvov, ak sledujeme vývoj na území južného Slovenska po arbitráži v rokoch 1938 – 1945 dochádzame k jednoznačnému záveru, že tu vládol režim, ktorý bol nedemokratický, autoritatívny a čo sa týka vzťahu k menšinám značne netolerantný.

[1] Historik Attila Simon napriek tomu tvrdí, že Viedenskou arbitrážou
boli nastolené etnické hranice: „A tak dni pred zrodom prvej Viedenskej arbitráže prebiehali v regióne síce v napätej atmosfére, ale bez násilností. Maďarské obyvateľstvo južného Slovenska prijalo Viedenskú arbitráž vytyčujúcu novú hranicu medzi Maďarskom a Slovenskom na etnickej báze (zvýraznené autorom) s uspokojením a veľkou radosťou.“ SIMON, A. Egy
rövid esztendő kronikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban. Somorja 2010, s. 316.
[2] Érsekujvár és Vidéke, 13. novembra 1938.
[3] KOČIŠ, L.: Nové Zámky v minulosti, s. 101, STANO, J. –
MAJOR, F. – FORRÓ, M. Z kože a ocele. Nové Zámky: 1960, s. 56.
KOČIŠ, L.: Nové Zámky v minulosti..., s. 101.
[4] Tamže.
[6] KOČIŠ, L.: Nové Zámky v minulosti..., s. 101 – 102.

Na stránkach Watson.sk sa problematike venovali články:

11.11.2013 "Právo nevedieť"... Dokumentárny film Ústavu pamäti národa "Arbitráž" (2013)
06.11.2013 75. výročie Videnskej arbitráže. Minulosť je čoraz nepredvídateľnejšia...
30.09.2012 Ján Mitáč, Život Slovákov na obsadenom území južného Slovenska zaznamenaný na stránkach novín Slovenská jednota 1939 - 1944
12.09.2012 Ján Mitáč, Strana Slovenskej národnej jednoty na okupovanom území južného Slovenska v rokoch 1941 - 1944
24.03.2012 Juh Slovenska po Viedenskej arbitraži 1938-1945. Prezentácia zborníka v Nových Zámkoch
04.04.2011 Ešte raz k šurianskej konferencii
29.03.2011 Reakcia p. F. Vrábela na článok o šurianskej konferencii
22.03.2011 V Šuranoch začala vedecká historická konferencia Juh Slovenska po Viedenskej arbitráži 1938-1945
04.03.2011 Simon Attila történész könyvbemutatója / Predstavenie knihy historika Attilu Simona

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Prinášame články z prvých ročníkov týždenníka Legionár - novín čs. obce legionárskej na Slovensku - týkajúce sa Nových Zámkov. Legionárske spoločenstvá v jednotlivých mestách fungovali v tom čase ako záujmové združenia pozorne si strážiace svoj trafikový biznis a slúžiace oporou novoetablovaného režimu.

Na to, aby sa stali akousi novodobou vojenskou aristokraciou, bolo tých bojových zásluh predsa len trochu málo a neboli ani toho charakteru, ktorým by si dokázali získať všeobecnú akceptáciu spoločnosti. Jeden z článkov reflektuje aj konflikt s dôstojníkmi ck monarchie, ktorých čsl. armáda prevzala a ktorým sa z duše priečila spolupráca s býv.  dezertérmi a vojakmi, kt. porušili vojenskú prísahu. Že legionári nemali valnú autoritu ani medzi obyvateľstvom a často sa stávali terčom posmeškov ilustruje záverečný článok o tom, ako p. Singerová vykázala "brata Lesslera" zo svojho domu s komentárom "tu sa československy nehovorí".

Legionár 1921.12.11	Legionár 1922.03.24.
Legionár 1922.05.20.

Legionár 1922.06.17.

Legionár 1922.06.24.	Legionár 1923.06.30.
Legionár 1922.09.23.
Legionár 1922.10.07.	Legionár 1923.03.10.

Legionár 1923.08.04.

Legionár 1923.09.23.

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}

Kým okresné mesto získalo zatiaľ z projektov regionálnej spolupráce hlavne pošramotenú povesť,  mikroregión Termál združujúci obce Podhájska, Radava, Dolný Ohaj, Veľké Lovce, Maňa, Čechy, Hul, Trávnica, Dedinka, Vlkas, Bardoňovo a Pozba uvažuje o prehĺbení spolupráce. Začína vychádzať webový mesačník Termál, ktorý by podľa zámeru autorov mal prispieť k previazaniu aktivít v uvedených obciach a napomôcť spoloćným projektom.

Len nedávno sa na týchto stránkach referovalo o projekte Pons Danubii TV, ktorého boli Nové Zámky účastníkom, a kde sa za dva roky dokázalo minúť 10 mil. Sk bez akéhokoľvek viditeľného efektu. Projekt Logportál spustený v januári 2012 rovnako nepriniesol žiadny úžitok, zato stál až 15 mil. Sk. Potvrdzuje sa staré známe: Keď dvaja robia to isté, nemusí t0 byť to isté. Nulté čśilo mesačníka Termál si môžete stiahnuť odtiaľto...

{jumi [NZONLINE/addfb.php]}{jcomments on}